Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 2. szám - Monda a német köztársaságról Emil Ludwig műve Hindenburgról [könyvismertetés]

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 a háború óta évenként Í5—-K~> fiatal bolgár tanul, akik tandíjmentességben és részben ingyenes, vagy igen olcsó kollégiumi elhelyezésben is részesülnek. Budapesti egyesületük az „Omurtag Kári Bolgár DiákeggleV' évek óta rendszeresen ápolja a magyar fiatalsággal a baráti kapcsolatokat és szövi mind erősebbre azokat a kötelékeket, amelyek a fiatalságon keresztül hivatva vannak a két népet a jövőben még szorosabbra fűzni. Több mint ezer esztendővel ezelőtl vállunk el egymástól valahol a délorosz steppékeh, ill a/, ideje, hogy átnyúlva ellenségeink leje felett, legszorosabb kulturális együttműködésre, — amiely bizonyára népeink javára fog szolgálni, megint ke/el nyújtsunk egymásnak. Lengyel-magyar közös határ Irta: SZÉLL SÁNDOR Másfélszázados szétdarabolás és elnyomás titán támadt fel sírjából a mai Lengyelország'. Egy önálló Lengyelország felállítását még a háború alatt Németország és Ausztria-Magyarország erősen támogatta. Mai állapotában véglegesen a békekötések idejében alakult ki. Az ú j ország helyzetének külpolitikai fontosságát a francia diplomácia ismerte fel legelőször, azonkívül a cseheknek is tetszett pánszláv elgondolásaikra való tekintettel egy hatalmas szláv testvérnemzetnek a megerősödése. A békekötés után egy évtizeden keresztül a irancia diplomácia vazallusaként szerepel Lengyelország, bár Csehszlovákiához a lengyel közvélemény a cseh propaganda dacára sem tudott lelkileg közeledni. Az ország újjáépítésének első tíz esztendejében hihetetlenül megerősödött a nemzeti öntudat és ennek következtében mindinkább igyekezett magát kivonni Franciaország gyámkodása alól, ami egyben a kisentente nagy befolyására való tekintettel a kisentente gyámkodása is volt. A lengyel diplomácia döntő elhatározását Hitler fellépése érleli meg. Ekkor jelenik meg az ország lelki szemei előtt jövendőbeli nagyhatalmi helyzete, a döntő lépést akkor teszi meg, amikor az új erőre kapott Németországgal szemben szinte hisztérikus félelemmel viseltető Franciaország az egész világ elámulására Oroszországban keres és talál szövetséges társat. A lengyel külpolitikusok reális gondolkodására jellemző, hogy azonnal felismerték ennek az alakulóban lévő szövetségnek nagy veszedelmét rájuk nézve és egy pillanatig sem haboztak, hogy a hitleri Németország által nyújtott békejobbot elfogadják. A kisentente név alatt ismert szövetségi csoport diplomáciai vezérkara: a cseh diplomácia azonnal érezte, hogy nagy közvetett és közvetlen befolyása Lengyelország felé megszűnt. Mindazonáltal erőteljesebb propaganda-tevékenységgel igyekezett a lengyel közvéleményt a sajtón keresztül a pánszláv gondolatnak, a cseh-legyel testvériségnek megnyerni, ami végeredményben azután a lengyelek ösztönös tartózkodásán és ellenszenvén teljesen meghiúsult. Beck Stanislaw dr. lengyel külügyminiszternek ezévi február elején a sejm külügyi bizottságában tartott nagyszabású külügyi exposéja világos képet nyújt Lengyelország külpolitikájáról. Ez alkalommal jelentette ki Beck Stanislaw többek között, hogy Lengyelország nem vehet részt semmiféle Magyarország ellen irányuló akcióban. Ez, valamint az ezt megelőző szívélyes fogadtatás, amelyben Gömbös Gyulának Varsóban része^ volt, világos válasz a cseh diplomácia mesterkedéseire. Van a magyar és lengyel külpolitikai aspirációknak egy közös reális programja, amelyet ma még csak társadalmi úton követelnek nálunk is, Lengyelországban is, de ami holnap már hivatalos kormányzati programmá válhat és ez a közös magyar-lengyel határ követelése és megalapozása. A közös határ pedig nem lehet más, mint a Kárpátok hegylánca révén a természet által megrajzolt ezeréves történelmi határok Magyarország északi részén. Ennek a reális külpolitikai megoldásnak az útjában a Paris-környéki békéknek egyik torzszüleménye, Csehszlovákia áll. Ennek a szörny alkotmánynak a sorsa azonban úgyis meg van pecsételve. Hiába igyekszik végzete ellen kétségbeesetten védekezni. A végzetnek a felismerése kitűnik azokból az ádáz hangú, gyűlölködő cikkekből amelyekkel most a nagy cseh lapok tele vannak és amelyek (ele torokkal támadják Varsót abból az alkalomból, hogy olt megjeleni Studniczki Wladislaw lengyel diplomata könyve Közép-Európa ujjászervezéséről. (System Polifyczny Europy) amelyben konkrét programként jelöli meg- többek között Csehszlovákia feloszlatását és a közös lengyelmagyar határ megalkotását. A Mussolini-féle négyes paktum előkészítette, az angol diplomácia jelenlegi erőfeszítései megfogják hozni azt az eredményt, hogy Franciaország a maga biztonságát többé nem a kis entente-ben lógja látni, sőt ennek a heterogén szervezetnek a milliókkal való táplálása feleslegesen terhessé válik a számára. Akkor pedig mind erősebben fog tért hódítani a francia köztudatban az a vélemény, amit egyes jeles francia publicista Pozzi Henry „A háború visszatér" című hires könyvében Csehszlovákiára vonatkozólag eképen rögzít le: ..Csehszlovákia Európa legmesterkéltebb állama, teljes egészében jogsértésekre és csalásokra van felépítve. Nem csalás-e az, hogy harmadfélmillió tótot és ruthént akaratuk ellenére csehekké akarnak tenni? Nem jogtiprás-e a békeszerződésekben tett ünnepélyes Ígéretek teljesítésének megtagadása? A békeszerződés a ruthéneknek önkormányzatot biztosított és országukból a csehek most kizsákmányolási területet, gyarmatot csinálnak. A pittsburgi egyezmény szerint Szlovenszkónak saját közigazgatása, parlamentje és bíróságai lesznek, Genfben pedig a csehek a forradalmi időszakban Masaryk elnök által kötött egyezményeket kötelezőknek ismerték el magukra nézve. Masaryk viszont — mikor tőle az elkeseredets tótok e szerződések betartását követelték — ezT válaszolta: a pittsburci egyezmény törvényes ünnepen íratott alá, amit az amerikai törvények tiltanak és így az semmis. — Hlinka egyik munkatársától megkérdezte azon a vonaton, amelyen Párisba visszatértem (írja Pozzi Henry) valóban előnyösnek tartanák önök a csehektől való elszakadást? Megjavulna a sorsuk, erkölcsi és gazdasági tekintetben jobb helyzetbe kerülnének a magyar uralom alatt? Rövid gondolkodás után így felelt: Igenis! A magyar uralom alatt jobb sorsunk lenne. A csehek gyalázatosan viselkednek velünk szemben. Ők a szószoros értelmében kitartatják velünk magukat. Elnyomnak minden szabadságot és úgy anyagilag, mint erkölcsileg tönkretették a felvidéket. A cseh iskolák azon ürügy alatt, hogy bennünket a vallási sötétségből kiszabadítsanak, minden erővel csehesítik népünket. Sivak József dr. képviselő oda is kiáltotta nekik a parlamentben, hogy valóságos „Sodorna és Gomorhá"-vá változ-