Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1935 / 12. szám - Államközi jog [könyvismertetés]
MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 ..ÁLLAMKÖZI JOGí" DR. FALUHELYl FERENC V3 MŰVE Faluhelyi Ferencnek, a pécsi egyetem professzorának e most megjelent munkája a nemzetközi jog egyik, még pedig legfontosabb részének, a béke jogának rendszeres összefoglalása. Figyelme) érdemel mindjárl a munkának elnevezése. Az eddig közkeletű nemzetközi jog helyetl feladatának helyes felfogásával államközi jognak nevezi el rendszerét. Ezt az elnevezési már bevezetéstben is megindokolja azzal, hogy a nemzet és állam nem azonos fogalmak, a nemzetközi jog pedig nem a nem/etek. hanem az államok közötti jogokat foglalja össze. Bevezetésében a szerző hangoztatja, hogy bármennyire ideális volna tiszta nemzeti államoknak kialakulása, erre való törekvés legalább is Európa szivében meddő vállalkozás. Éppen ezért szükségesnek látta már az elnevezésben is a nemzetközi jog helyes értelmét kidomborítani. A most kibocsátott elsői kölei az egész, rendszernek nagyobb reszel tartalmazza. A második kötet, mely a szerző előszava szerint készülőhen van, rendszerének csupán csak negyedik-ötödik részét, az államközi eljárási jogot és az államközi erőszakról szóló részt fogja tartalmazni. Az elsői kötet első része az általános ismereteket foglalja össze. Itt szól a szerző az államközi jognak és az államközi jogközösségnek fogalmáról és jogi természetéről. Adja az államközi jogi alapismereteket és a kodifikálásra irányuló törekvéseket és pontokba foglalva bemutatja azokat a fontosabb világtörténelmi eseményeket, amelyek az államaközi jog mai állapotához vezetnek. A munkának második része az államközi alkotmányjog. Itt ismerteti az államközi jogközösség tagjait, az államokat és az államoknak államközi jogi szempontból fontos elemeit. Ugyanezen részben bemutatja a szerző az államközi jogközösség szervezetét. Külön tárgyalja az egyes államok és külön az államközi jogközösség szerveit. Ez utóbbiakat ismét általános és részleges szervekre osztja, ügy az előbbieket, mint az utóbbiakat pedig jogalkotó, igazgatási és birói szenekre. A Nemzetek Szövetségét az általános jogalkotó szervek között ismerteti. A harmadik rész, szerző elnevezése szerint, államközi jogtan. Ez a rész a rendszernek tudományos része. Itt nyertek ismertetést az államközi jogok, jogalanyok, jogviszonyok, jogügyletek és itt beszéli meg a szerző az államközi jogsértés (deliktum) és államközi utódlás feltételeit. Ugyanebben a részben foglal helyet a rendszer legfontosabb fejezete az úgynevezett államközi közigazgatási jog is. Mindazok, akik az államközi jog ériékét tagadják, olvassák el ezt a fejezetet. Ebből látni, hogy nem a háború joga az, ami a nemzetközi jogban lényeges, hanem a nemzetközi szabályoknak az az óriási tömege, amely a békés államközi érintkezést és a gazdasági jószágcserét az egyes államok közölt lehetővé teszi és amelyet világos tiszta rendszerbe foglalva mutat be a szerzőnek munkája. Figyelemre méltó, hogy minden egyes kérdés után a szerző ismerteti a vonatkozó irodalmat, még pedig külön az idegen és külön a magyar irodalmat. Míg :\ külföldi irodalmi tükrök csak eklektikusak, a belföldi magvar irodalom mutatói a lehető teljességre törekszenek és még a folyóirati cikkeket is felölelik. A munka végén a szerzői francia n vei ven adja a részletes tartalomjegyzéket, úgyhogy külföldön is a munkának iránya és tartalma megismerhető. Faluhelyi Ferenc munkája a magyar jogtudomány nagy nyeresége és eddigi széleskörű, külföldön is elismert irodalmi működésének maradandó ériéke. Elvi megállapítása és tinóm megkülőnbö/.tetésü rendszere a nemzetközi jog haladását jelenti. Az államközi jognak, mint különösen a béke- és nem a harc jogának feltüntetése pedig mintegy izmot és vért ad az államközi jognak s elébe vág annak a mindjobban terjedő nihilisztikus és ernyedt felfogásnak, mely az államközi jogban — a legjobb esetben — csupán erőtlen elvi kijelentéseket és hatalmi nyomaték nélküli jószándékot lát. A könyv dr. Kari könyvesbolt kiadása, Pécs. Meghívó. A Magyar Keresztényszociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete (VOGE) 1933 február hó 15-én, szombaton esti 9 órai kezdettel Segélyalapja javára a Pesti Vigadó összes termeiben nagy Vasutas Bált rendez. A 20 tagú cigányzenekart a hírneves cigányprímás Kóczé László és fia, Antal vezetik. A 18 tagu művészi jazz-zenekart a külföldön is elismert kiváló karnagy: Kóczé Antal Gyula vezényli. A belépőjegyek árai: Személyjegy előreváltva 2.40 P, a báli pénztárnál 2.80 P; családi jegy 2 hölgy és 1 ur részére előreváltva 6.— P, a báli pénztárnál 7.— P. Tekintettel a rendkívüli nagy érdeklődésre, tanácsos a jegyeket minél előbb előre megváltani. A báli meghívó és belépőjegy kapható az Egyesület központi pénztáránál — Budapest, VIII., Kenyérmező-u. (> Telefon. 45-2-51. .— naponként 9—19 óráig. HOTEL ASTORIA BUDAPEST A főváros legmodernebb szállodája, a Belváros közepén közel a pályaudvarokhoz MÉRSÉKELT ÁRAK HOTEL PALACE Budapest legmodernebb kommerciális szállodája, a főváros központjában, a pályaudvarok közelében. Minden komforttal berendezve CAFE RESTAURANT POLGÁRI ARAK Kérien mindenül! 99 PRINCEOf WALES karlsbadi kétszersültet! Gyártja a lipótkörúti GLASNER EDE RT udvari szállító V. Lipút-Hörűt 6 Telefon: 11-6-26 HYPEROL IDEÁLIS TOROK- ÉS SZÁJFERTŐTLENITŐ A mindennapos szájápolásnál nélkülözhetetlen S ZÁJVIZTABLETTA For3al°mba kerül: , • ** W • • #-» U •- • •« 50 és 100 tablettát tartalmazó üvegekben.
