Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Podkarpatszka Rusz

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 a „Podkarpatszka Rusz" területén lakó népességből már iOO.000 mondotta magái nagy-orosz anyanyelvűnek és csak 2 (kettő) ezer kis-orosznak, ukránunk. Ez más szóval azt jelenti, hogy a nagy-orosz propaganda több eredményi mutatotl Fel, mini a kis-orosz, ilyen körülmények közötl a cseh központi hatóságok is az utóbbiakat favorizálják. Ez indokol ja másrészt a „Duchnovios-társaság" fellendüléséi s tevékenysége körének kiszélesedését is. Természetes, hogy ilyen körülmények között éles harc dul az iskolák különböző Inkáin alkalmazandó tanítási nyelv körül is. Egészen az elmúlt évig, — azaz 1934-ig lilus voll a népiskolákban s középiskolákban a nagy-orosz, tehát az u. n. irodalmi nyelven való oktatás. Azonban az 1934. év során a prágai hatóságok látták a nagy-orosz kultúra előretörését s ilyen körülmények között megenged­ték, hogy ..nem hivatalosan" a nagy-orosz nyelvet is oktas­sák egyes tanintézetekben, Prága e pillanattól kezdve a nagy-orosz oktatási nyelvel félhivatalosan mái- elismerte a „Podkarpatszka Husz" különböző fokú tanintézeteiben. Az egyes népiskolákban maguk a tanítók döntenek, hogy a tanítás az eddigi kis-orosz nyelven folyjék-e tovább, vagy pedig térjenek-e át a nagy-orosz nyelvre? Nem kétséges a szóbanforgó tanitó döntése, ha az illető a Duchnovics-társa ság embere s a helyi nagy-orosz kultursejl vezetője. Az 1934. évben mái' 48N eh mi iskolai osztály tért ál teljesen a nagy-orosz oktató nyelv használatára, viszonl 810-ben e pillanatban legalább még kis-orosz nyelven fo­lyik a tanítás. Hogy a tanítók közöli mennyire terjed a kétségtelenül pánszláv jellegű mozgalom, arra mi sem jellemzőbb, hogy a legutolsó tani tói kongresszuson, ame­lyei e területen 1930-ban tartottak utoljára, két teljesen különálló csoport miiködölt: a nagy-oroszok kongresszusán résztvett 1200 tanitó, a kis-oroszokén viszont meg csak 400. Mutatkozik a nagy-orosz kultúra terjeszkedése és köz­ponti irányítása a középiskolák helyzete szempontjából is. A..Podkarpatszka Rusz" területén négy fiugimnázium mű­ködik, amelyek tanítási nyelve a következő: Ungváron kis­orosz, Munkácson nagy-orosz, Huszton nagy-orosz, Bereg­szászai} félig nagy-orosz, félig kis-orosz. Téved, ki azt hi­szi, hogy például akár a máig is magvar jellegű Ungváron volna bármiféle magyarnyelvű középiskola is... S a való­ság magyar szempontból még szomorúbb adatokat mutat: 1934-ben az Ungváron fenntartott állami kis-orosz nyelvű gimnáziumban érettségizett növendékek közül 26 azt a kedvezményt kérte, hogy érettségi bizonyítványukat nagy­ol asz nyelven állítsák ki s csak 10 maturált elégedett meg a szabályszerű és kis-orosz nyelven, helyesebben helyi nyelvjárási! kis-orosz dialektusban kiállított érettségi bizo­nyítvánnyal. S vájjon mi mindezzel szemben Prága álláspontja? A régi magyar közmondással kell felelni erre: azt szeretné, hogy a kecske is jóllakjék, de a káposzta is megmaradjon. Szelelni a cseh kulturterjeszkedést elvben leheléivé levő kis-orosz szupremációt fenntartani, viszonl azonban be kell látnia, hogy ennek nincs valódi talaja. Ilyen körülmé­nyek között inkább a nagy-orosz kuliurát választja s a legutóbbi hónapok során a „Podkarpatszka Rusz" parla­menti képviselői kérték a tanítás nyelvi problémájának végleges megoldását. Híven a régi módszerhez, Prága sem­mit sem válaszolt, a közoktatásügyi miniszter csak annyit mondott, hogy a kérdést „tanulmányozni lógja" Viszonl a parlamenti képviselők majdnem teljes egészükben a nagy-orosz oktatási nyelv mellet! foglaltak máris állást. Tegyük mindehhez hozzá, hogy a súlyos gazdasági helyzet következtében a helyi ifjúság, a fiatal generáció nem tud olyan nagy arányban kivándorolni sem Észak­Amerikába-, sem pedig Kanadába, mint e/t tette mind a há­ború előtt, mind közvetlenül a háború után, e fiatalság le­hát a helyszínén marad, nagyrészt munkanélküli, minden kulturpropagandára léhát érzékenyebben reagál, mintha napestig súlyos testi munkát végezne. A középeurópai tárgyalások megindítása ( löll e né­hány adatot a magyar közvélemény talán érdeklődéssel s haszonnal veszi tudomásul, annyival is inkább, mert a kis-orosz i ukrán i probléma mindinkább kezd v ilágpolitikai fontosságot nyerni. Lengyelországhoz fűződő viszonyunk szempontjából sem jelentőség nélkül való a kérdés, nem beszélve a mi külön, saját és nemzeti szempontunkról, amely azt kívánja, hogy a háború előtt és alatt irántunk mindenkor lojális magatartást tanúsító ukrán kisebbségek sorsával mi is foglalkozzunk kissé. E rövid tanulmány során gondosan kerültük minden olyan kérdés fölvetését, amelynek bármi vonatkozása is letl volna aktuális politikai problémákhoz. Befejezésül azonban mégis érinteni kell azt a változást, — bizonyos szempontból való eltolódást, — amely az európai politikai helyzetben létrejött a szovjet-francia s — középeurópai vonatkozásban a szov jet-csehszlovák szerződés aláírása következtében. Mennyiben hat ez ki a régi felvidéken foly­tatott szláv és kimondottan nagy-orosz propagandára, amelynek jellege általában nacionalista? A válasz a föl­vételi kérdésre rövid és egyszerű. Moszkva jelenlegi urai­nak s egy szovjet-cseh közeledésnek m in árthat egy nagy­orosz propaganda, még pedig két okból. Először mert e propaganda rendkívül óvatos s lehetőleg irodalmi és álta­lános kulturális téren mozog és marad Másodszor azon­ban és főleg mint ezl tanulmányunk során kifejtet­lük —. a nagy-orosz propaganda a kis-orosz (ukrán) rová­sára fejlődik s ez így olyan / :;rűlim ny ami az adott kül­politikai helyzetben csak kellemes lehel Moszkvának, Prá­gának pedig közömbös. A közeli hónapök vagy évek során tehát nem lehet arra számítani, hogy a nagy-orosz propa­ganda tevékenysége csökkenjen a ..Podkarpatszka Rusz" területén, ellenkezőleg, ennek erősödése várható, ama kö­vetkezmények lassú, de biztos érésével, amelyeket hasonló mozgalmak maguk után szoktak vonni. X. X. X. A Péti Nitrogén kedvező mérlege. A Péti Nitrogén Mütrá­gya-gyár a legnagyobb magyar vegyiipari vállalatok sorába emelkedett. A június 30-án lezárt utolsó üzletévben, amely­nek mérlegét most publikálták, a vállalat igen lendületes fej­lődést mutat rövid idő alatt. A -kintlevőségek összege 1.33 mil­lió pengőre emelkedett, ami nagyrészt az exporttevékenység nagyméretű kifejlődésének következménye. A Péti-só rövid idő alatt általánosan elismert nitrogén műtrágya lett, Egyiptom ban éppen ugy, mint az északi államokban. A nagyarányú for­salomemelkedésnek rtifgfeleloen a tiszta nyereség rsaknem el­éri a 000.0O0Í pengőt, 2 millió pengő alaptöke mellett. Ez a/ igazán rendkiviili siker elsősorban Zsilinszky vezérigazgatóé. A „Magyar Jég" mérlege. A Magyar Jég- és Viszont-Bizlo­sitó Rt., amely a Generáli érdekkörébe tartozik, októbi r lió 14-ére tűzte ki rendes évi közgyűlését. A közöli mérleg­számla szerint a pénzintézeteknél elhelyezeti kamatozó köve­telések 52.553 pengőt tesznek ki. inig az értékpapír terén 1ŐR.4R8 pengői képvisel. A viszontbiztosítók tartozása lOó.ílOlí pengő. A képviseleteknél fennálló követelések 35.686 pengői tesznek ki. Az intézel alaptőkéje 100.000 pengő. Az Urikány—Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Részvény­társaság 1935 október hó 31-en tartott közgyűlése az 1934. Üzletévre szédó osztalékot részvényenként 2.50 pengőben álla­pította meg. A KM) pengő n. é. részvények 14. szánni szelvénye 1935 november 4-íkétöl kezdve a Magyar Általános Hitelbank­nál kerül beváltásra. SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz

Next

/
Oldalképek
Tartalom