Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - A csehországi kisebbségek. A tótok felszabaditása

MAGYAR KÜLPOLITIKA í) császári pátens a szabad kihasználás jogál biztosítja neki. Már az első napokban nagy meglepetés éri az az európaiakat, mikor a tartományfőnök kiküldöttje megjelenik és udvariasan megkérdezi őket, hogy vájjon lefizették e az engedélyért járó összeget .' Megmutatják neki a császár engedély-levelét. Mire a tartó mányi főnök kiküldöttje ujabb összeg lefizetését kéri, azzal az indokolással, hogy ehhez a császárnak nem volt joga. a föld és hozadéka is a főnöké. A vállalat ismét (izet! Kz a komédia ismétlődik meg külön böző jogcímeken néhányszor. Utoljára megsokalják a dolgot és nem fizetnek. A főnök követe ismét a szín padra lép és abesszin udvariassággal tudomására hozza a vállalatnak, hogy tekintettel arra. hogy birtokában van a főnök engedélye, <"> a kiaknázást nem fogja megakadályozni, mindössze- a területein tartózkodó munkásoknak tiltja meg, hogy a vállalat területére lépjenek. A legtöbb európai nekiindulás elvérzik ebben a küzdelemben, tehetetlenül a csalással és ravaszsággal szemben. A/ utóbbi időben egyre erősebben érezhető volt az. hogy a császár ugy vélte, hogy országának fiai már eleget tartózkodtak Európában, hogy az. ott megtanul! ismereteket alkalmazni tudják, ezért néhány év óta az európaiak lassú, de annál biztosabb eliminálását tűzte ki feladatául. Ezt annál könnyebben tehette meg. mert az európaiakat a császár magánpénztárából alkalmazta, ők nem voltak az abesszin állam alkalmazottai. Amikor alkalmaztatásuk megszüntetését közölték velük, nem tudták, hogy pénzüket, végkielégítésüket hol keressék, mert a császár magas személye nem vonható perbe semilyen fórum előtt sem. A császár még tovább ment és rövid paranccsal elkoboztatott olyan földterületeket, amelyeket még Menelik császár adott ajándékba. Ezek a pörök. melyek ilyen jogfosztáson alapulnak, folynak az illetékes nemzetközi bíróságok előtt, a másik nagy per mellett, amelynek célja Abesszínia állami, gazdasági, jogéletének jobb. emberibb és igazságosabb alapokra való helyezése. A CSEHORSZÁGI KISEBBSÉGEK A TÓTOK FELSZABADÍTÁSA Németország erösebb nálunk, de a világpolitika kavargásában sem felejti el a maga, kisebb-nagyobb, közelibb, vagy távolibb kérdéseit. Van bizonyos kemény rendszer, ahogy — például — a Csehszlovákia karmaiba jutott nemzeti kisebbségek kérdéseit kezeli. Németország közvetlenül csak a szudéta-némelek révén érdekelt a kisebbségi kérdésekben, de jól tudja, hogy a kisebbségek kérdéséi nem külön-külön, hanem együttvéve kell megoldani. Szerves összefüggés van a Németországnak a (seh nemzetiségi politika ellen vezeteti mozgalma egyes mozzanatai között. Múltkoriban jelent meg a legsúlyosabb vádirat a felvidéki magyarság elnyomása miatt cgv német vezető politikus tollából, „Egy nép láncokban" címmel. Most pedig Németország egyik vezető lapja megszólaltatja a tőt nép kél vezérét: dr. .lehlicska Ferencet és Dvorcsák Győzőt, a legnagyobb német nyilvánosságot juttatva a német kisebbség és a tó! nemzet panaszainak. . Súlyos tévedés volna azt hinni. — mondja többek között a nyilatkozat. - hogy a Csehországban élő németek kibékültek a csehekkel. A szudétanémelek 80 százaléka ellenzékben van. De tévedés az a külföldön terjesztett áliitás is. amely egységes ..csehszlovák" nemzetről beszél. A cseh és a tót két külön nép. Nyelvük ugyan rokon, de nincs köztük semmiféle más közösség. A nyugati kultúra közvetlenül hatott a csehekre, a tótokhoz azonban kerülő uton Magyarország közvetítésével jutott el. Sok egyéb földrajzi, gazdasági és történelmi természetű okon kivid ez a körülmény ma is még erős kötelékkel fűzi a lótokat Magyarországhoz. Lényeges különbség van a cseheknek és a tótoknak a világháború alatt tanúsított magatartása Lefkovits és Vándor Budapest, V., Deák Ferenc-utca 16—18 (Adria-palota) Különleges minőségű 0 magyar szövetek • és nagy választékban eredeti angol szövetek HUNGÁRIA NAGYSZÁLLODA BUDAPESTEN REMEK FEKVÉSSEL A DUNAKORIÓN Elsőrangú családi fiás Éttermei és kávéháza az uri közönség, találkozó fielje POLGÁRI ÁRAK!