Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Anglia harca a népszövetségért és a világ nemzetközi rendjéért

MAGYAR KÜLPOLITIKA S abesszíniai vállalkozását akár békés, akár háborús tonnában elgáncsolná. A nemzeti nagyság elérésére ma számos uj utat keresnek a népek bőrén kísérletezők. Napjaink sa­játsága, hogy szigorú államvezetés naggyá akar kop­laltatni nemzeteket. A római államvezetés azonban nem uj elmélete­kel erőszakol, hanem régi eszközökhöz nyul: naggyá akarja harcolni magát. Mikor harcol, épít is, mini a régi római légiók és telepesek. Katonái után, vagy velük együtt, mennek útépítői és parasztjai. Az afrikai hódítás uj olasz nemzetei jelent. Ra­jokat és települőket, kik az olasz imperializmust, a nemzet örökkévalóságában, nagyságában, méltóságá­ban való hitét hirdetik. Egy elkopott, régi nemzel lehanyatlik s egy uj nemzet, az erős, méltóságteljes olasz, nagyhatalom emelkedik tel. mely nemcsak címében az. Ez az uj olasz hatalom, melynek jelenléte imár nem tagad­ható, bármily rendszabály! hozzon is ellene a Nép­szövetségben egyesült Európa, kultúránknak legna­gyobb dicsősége és legfrissebb erejű támasza. Marius ANGEIA HARCA A NÉPSZÖVETSÉGÉRT ÉS A VILÁG NEMZETKÖZI RENDJÉÉRT Sukkal hamarabb, mint remélhettük, megtörtént a kedvező fordulat abban a félelmetes válságban, amelybe Olaszország és Abesszínia összeütközése so­dorta a világot és elsősorban Európa békéjét. Az európai összeütközés veszedelmének elhárí­tásával megtörtént az első nagy lépés az olasz-abesz­szin probléma megoldása felé. Ennek feltételeit is megteremtették a most el­hangzott angol miniszteri beszédek. A bizonytalan­ság nyugtalanító hetei után. amelyeket különösen ve­szedelmessé tett a népszövetségnek elsőizben végre­hajtásra kerülő nagyszabású kísérlete: a nemzetközi megtorlások alkalmazása egy támadónak minősíteti európai állam ellen — ez sem fog nagyobb veszedel­met okozni, mert a megtorlásban résztvevő államok őszinte békeszeretete, reményt ad arra, hogy ez a kétélű fegyver sem fogja kettévágni a végleges béke reménységét. Hoare angol külügyminiszter beszéde lelt első­sorban tanúságot arról, hogy Anglia teljesen tisztá­ban van azzal is. hogy a válságba sodor! államok ve­zetőinek a világbéke és a pusztulás közöli kell vá­lasztaniok. És Anglia az utóbbi hónapok izgalmai után a hagyományos angol külpolitika szelleme szerint járt el. Anglia saját birodalmi érdekeinek védelmével kap­csolatban ragaszkodik az együttes biztonság eszméjé­nek megvalósításához is. Anglia tehát a tragikus helyzetben a világbékél választotta mégpedig nem­csak a pillanatnyi helyzet megoldásaképpen, hanem a jövő békéjének tartós biztosítása végeit is. Anglia lehetővé teszi a békét az olasz-abesszin viszályban s meg akarja menteni a jövendő békéjének biztosí­tására a népszövetséget. Hoare külügyminiszternek ezt az álláspontját még nyomatékosabba tette Baldwin nyilatkozata, aki őszintén feltárta az angol külpolitika újonnan meg­alapozott utjának irányát is. Baldwin értésére adta ezl azoknak, akik a békét őszintén akarják és azok­nak is, akik az olasz-abesszin konfliktust a saját önző céljaik érdekéhen akarták kihasználni. Baldwin, aki teljesen tisztában van a népszövetség jelenlegi gyen­geségével és tisztán lát minden bonyodalmat, ami a végrehajthatatlan megtorlásokból származhat, nyíl­tan megmondotta, hogy Európa jövendő sorsa érde­kében a minden nép számára szükséges együttes biz­tonság megteremtését valamilyen alakban megvaló­sitandónak tartja. „Remegve kérdem — mondta az angol miniszterelnök — milyen sors vár Európára, ha nem jön létre az együttes megegyezés. Ezért azt mondom — folytatta — hogy nem adom fel a harcot még akkor sem, ha a népszövetség nem is felelne meg várakozásainknak. Mégha ezúttal kudarcot vallunk is, akkor is minden! el kell követnünk, hogy a jövő­ben megerősítsük a népszövetséget." Baldwinnak ezek a szavai reményt adnak arra, hogy nemcsak az Európát fenyegető katasztrófa bá­nd el most, nemcsak az. olasz-abesszin gyarmati há­borút lehet befejezni, valamennyi érdekelt fél meg­egyezésével, hanem reményt nyujt arra is — és ez mindennél fontosabb — hogy Anglia, amely most a népszövetségben hosszú idők után vezelőszerepet vállalt, a mult és a jelen tapasztalatai alapján min­dent el fog követni a népszövetség reformjának meg valósítására. Mert Baldwin szavai ezt jelentik. A nép­szövetség reformja pedig nem lehet más, mint valódi rendeltetésének eszközeit megadni és az igazság és méltányosság alapján, az igazságtalanságok meg­szüntetésével és a háborús bonyodalmakat maguk­ban rejtő rendeltetések megváltoztatásával olyan helyzete! teremteni, amely lehetővé teszi a tartós bé­két. A revíziót, amelyet eddig a népszövetség alap­okmányának betűit figyelmenkivül hagyva lehetett csak előbbrevinni, a népszövetség reformja után a népszövetségnek magának kell folytatnia, mindaddig, míg valamennyi nemzetnek igazságot szolgáltatva, az igazi békét megteremti. Ha az olasz-abesszin konfliktusnak, amely ugyancsak a népszövetségi alapokmánynak az élet fejlődését akadályozó szakaszai nyomán tört ki. a népszövetség megfelelő reformja lesz az eredménye, akkor a világ kárpótlást kap mindazért a szenve­désért, amiben mindmáig része volt. Baldwin szavaiból pedig ez következik. Tisztán látta azt, hogy az uj világrend alapjait most le kell rakni, mert különben egyik tüzveszedelem elfojtása után a másik lobban fel s Európa pusztulása nem lesz feltartóztatható. Az olasz-abesszin gyarmati há­ború talán az utolsó intő jel erre s Anglia megértette a figyelmeztetést. Az angol választásokból Baldwin kormánya tekintélyében valószínűleg még jobban megerősödve kerül ki. erre mutat minden. S ebben a megerősödött helyzetben meglesz a kellő ereje is, hogy a most folyó háborús bonyodalom után a nép­szövetséget a helyes útra. a történeti fejlődés útjára vezetve, a nemzetközi erkölcs és az igazi béke erős­ségévé tegye. Ilyen körülmények között remélhető, hogy az Olaszország ellen folyamatban levő népszövetségi megtorlási harc is véget ér, mielőtt a megtorlások ku­darca a népszövetség létét még kétségesebbé tenné. Olaszországnak szintén a békére irányuló maga­tartása, függetlenül a harctéren elért sikereiből és az elhiopai törzsek egyre gyarapodó meghódításától — Mussolini elhatározása következtében lehetővé teszi, hogy minden érdekelt felet kielégítő megoldás jöhessen létre, összhangban a népszövetségi alapokmány szelle­mével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom