Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - A magyar külpolitika három esztendeje

1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 aug.—szept. jában Budápesten tetl látogatást. Schuschnigg kancellár 1934 augusztusában látogatási tett Magyarországon, amelyei Gömbös Gyula miniszterelnök 19514 novemberében viszonzott Bécsben, mig Schuschnigg kancellár és Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszter 1934 decemberében együttes hivatalos látogatást tettek a magvar kormánynál. A baráti együttműködés további kiterjesztését Ausztria és Magyarország között a magyar-osztrák kulturális egyezménynek 1935 márciusában történi megkötése t< tőzte be. amelyei magyar részről Hóman Bálint írt alá. Németországgal szemben elsősorban gazdasági téren sikerült Gömbös Gyula miniszterelnöknek 1933 júniusában Hitler kancellárral folytatott berlini tárgyalásai eredményeképpen ujabb kapcsolatokat teremteni, aminek folyományaként a magyar mezőgazdasági termények s/éles keretek közölt állandó és biztos piacot nyertek Németországban. Német részről 1933 szeptemberében Papén alkancellár tett látogatási a magyar fővárosban, amely alkalommal a következő kijelentést tette: ..Az igazságtalan békeszerződések revíziójának követelésében ugyanazon az alapon állunk, mint Magyarország." Papén később — mint bécsi német kenet — 1934 szeptemberében njból látogatást tett Budapesten. Egy hónappal később Bust német birodalmi közoktatásügyi miniszter kereste tel a magyar fővárost, ahol a kél ország közművelődési kapcsolatainak fejlesztéséről folytatott megbeszéléseket. Ismételten látogatott el Budapetre Göring porosz miniszterelnök is, 1935 májusában pedig Mackensen német tábornagy tett látogatást Magyarországon. A lengyel nemzettel évszázadokon át fennálló baráti kapcsolatokat a magyar kormány kezdettől fogva kifejleszteni törekedett reálpolitikai téren is. Gömbös Gyula miniszterelnök 1934 októberében a lengyel kormánynál látogatási tett és eszmecseréjük során nyilvánvalóvá lett. hogy mindkét oldalról őszinte szándék áll fenn a kölcsönös kapcsolatok megerősítésére és fejlesztésére. Ez alkalommal megkötötték a magyar-lengyel szellemi együttműködésről szóló egyezményt és megállapodás jött létre a kölcsönös kereskedelmi forgalom fejlesztésére hivatott magyarlengyel vegyesbizottság felállítására nézve is. Lengyelország mind fokozottabb érdeklődést mutat a Középeurópa rendezése céljából tervezett dunai egyezmény iránt és kifejezést adott annak, hogy Lengyeiország hajlandó egy ilyen dunai egyezménybe bekapcsolódni, de csak ugy, ha abban Magyarország is résztvesz, aminek viszont előfeltétele, hogy Magyarország jogos igényei teljesíttessenek. A varsói tárgyalások kétségtelen eredményeként kell elkönyvelni azt a tényt, hogy a nemzetközi életben Lengyelorzág a történelmi tradícióknak megfelelően támogatja Magyarország ügyét. Franciaországgal és Angliával a magyar kormány mindenkor szívélyes viszonyt tartott fenn és eredményesen törekedett főként gazdasági kapcsolataink fejlesztésére. Kánya Kálmán külügyminiszter Genfbén a Népszövetség tanácskozásai keretében ismételten személyes érintkezésbe lépett a francia és az angol államférfiakkal és tájékoztatta őket a magyar kormánynak az európai politikai kérdésekben elfoglalt álláspontjáról. E megbeszéléseken, amelyeket Kánya MacDonald angol miniszterelnökkel, Sir John Simon angol külügyminiszterrel, Eden angol főpecsétőrrel, valamint Paul-Boncour francia külügyminiszterrel folytatott, a magyar kormány erőfeszítései iránt jóindulatú megértést tapasztalt. A francia kormánynál Kánya külügyminiszter 1933 szeptemberében Párisban hivatalos látogatási telt. amely alkalommal a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről is tanácskoztak. Egyúttal feliária a francia államférfiak előtt Magyarországnak a Dunavidék gazdasági megszervezése érdekében elfoglalt álláspontját. 1933. év októberében Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Törökországban lettek látogatási, amelynek során megerősítették nemzetünknek a/, újjászületett lörök néppel fennálló baráti kapcsolatait. Ankarából visszatértükben Bulgária fővárosába, Szófiába látogattak el a magyar kormányférfiak és ottani meleg, szeretetteljes fogadtatásuk a hagyományos magyar-hulgár barátság ujabb impozáns megnyilatkozása volt. Musanov bolgár miniszterelnök 1934 áprilisában Budapesten viszonozta a magyar kormányférfiak látogatását, mely alkalommal kijelentette, hogy Bulgária azért nem csatlakozolI a balkáni szerződéshez, mert ez/el ónként mondóit volna le a népszövetségi egyezménvokmány 19. cikkének alkalmazásába veteti reményéről. Oroszországgal a diplomáciai viszony felvételéről 1934 február 6-án Rómában egyezményt kötöttünk, amely szerint a két állam kölcsönösen követséget állit fel egymás fővárosában. Ennek megfelelő di Oroszország követe 1934 április 9-én. a magyar követ pedig április 27-én átnyújtotta megbízólevelét az illetékes kormánynál. E lépési a magyar kormány annál is inkább helyénvalónak Ítélte, mivel Oroszország 1934 szeptemberében nemcsak felvétetett a nemzetközi testületbe, hanem a Népszövetség tanácsának is állandó tagja lett. A Nemzetek Szövetségének munkájában a magyar kormány, amely mindig a nemzetközi békés együttműködés alapján állott, állandóan tevékeny részt vett. Az 1934 október 9-én Marseilleben elkövetett merénylet nyomán felmerült jugoszláv-magyar viszály békés rendezése ügyében Kánya Kálmán külügyminiszter és Eckhardt Tibor népszövetségi magyar kiküldött közreműködésével a Népszövetség valóban eredményes munkát végzett, amelynek értékél világszerte elismerték. Magyarország elégtétellel vette tudomásul, hogy a Népszövetség nem tette magáévá az ország ellen támasztott alaptalan vádakat s Magyarország céltudatosan előkészített megbélyegzése nem sikerült. A magyar és külföldi közvélemény egyhangú megállapítása szerint a magyar kormány szilárd, de feltétlenül békés magatartása nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy ez a vita. mely kezdetben a végsőkig kiélezte a nemzetközi helyzetei és súlyos veszélyek magvát hordta magában, immár nem zavarja a normális kapcsolatok kialakulását Magyarország és szomszédai között. Külkereskedelmi megállapodások. A magyar külpolitika egyik legfontabh feladat ) a külső gazdasági kapcsolatok céltudatos és nagyvonalú újjáépítése. Ehhez képest a külügyminisztérium és a gazdasági szakminisztériumok tevékenységének nagy része a külkereskedelmi és gazdasági tárgyalásokra, valamint a kereskedelmi szerződések, egyezmények és megállapodások létesítésére esik. A kormány egyik legfőbb feladatául jelölte meg, hogy mezőgazdaságunk számára, ahol csak lehet, uj piacokat teremtsen és a régieket megőrizze. Ennek érdekében igen nagy aktivitási fejtet ki. amelynek során nem ragaszkodott az apróságokban elvesző bürokratikus