Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - A magyar külpolitika három esztendeje

1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 aug.—szept. jában Budápesten tetl látogatást. Schuschnigg kancel­lár 1934 augusztusában látogatási tett Magyarorszá­gon, amelyei Gömbös Gyula miniszterelnök 19514 novemberében viszonzott Bécsben, mig Schuschnigg kancellár és Berger-Waldenegg osztrák külügymi­niszter 1934 decemberében együttes hivatalos látoga­tást tettek a magvar kormánynál. A baráti együttmű­ködés további kiterjesztését Ausztria és Magyaror­szág között a magyar-osztrák kulturális egyezmény­nek 1935 márciusában történi megkötése t< tőzte be. amelyei magyar részről Hóman Bálint írt alá. Németországgal szemben elsősorban gazdasági téren sikerült Gömbös Gyula miniszterelnöknek 1933 júniusában Hitler kancellárral folytatott berlini tár­gyalásai eredményeképpen ujabb kapcsolatokat te­remteni, aminek folyományaként a magyar mező­gazdasági termények s/éles keretek közölt állandó és biztos piacot nyertek Németországban. Német részről 1933 szeptemberében Papén alkancellár tett látogatási a magyar fővárosban, amely alkalommal a következő kijelentést tette: ..Az igazságtalan bé­keszerződések revíziójának követelésében ugyanazon az alapon állunk, mint Magyarország." Papén később — mint bécsi német kenet — 1934 szeptemberében njból látogatást tett Budapesten. Egy hónappal ké­sőbb Bust német birodalmi közoktatásügyi miniszter kereste tel a magyar fővárost, ahol a kél ország köz­művelődési kapcsolatainak fejlesztéséről folytatott megbeszéléseket. Ismételten látogatott el Budapetre Göring porosz miniszterelnök is, 1935 májusában pe­dig Mackensen német tábornagy tett látogatást Ma­gyarországon. A lengyel nemzettel évszázadokon át fennálló ba­ráti kapcsolatokat a magyar kormány kezdettől fogva kifejleszteni törekedett reálpolitikai téren is. Gömbös Gyula miniszterelnök 1934 októberében a lengyel kormánynál látogatási tett és eszmecseréjük során nyilvánvalóvá lett. hogy mindkét oldalról őszinte szándék áll fenn a kölcsönös kapcsolatok megerősíté­sére és fejlesztésére. Ez alkalommal megkötötték a magyar-lengyel szellemi együttműködésről szóló egyezményt és megállapodás jött létre a kölcsönös kereskedelmi forgalom fejlesztésére hivatott magyar­lengyel vegyesbizottság felállítására nézve is. Len­gyelország mind fokozottabb érdeklődést mutat a Kö­zépeurópa rendezése céljából tervezett dunai egyez­mény iránt és kifejezést adott annak, hogy Lengyei­ország hajlandó egy ilyen dunai egyezménybe bekap­csolódni, de csak ugy, ha abban Magyarország is résztvesz, aminek viszont előfeltétele, hogy Magyar­ország jogos igényei teljesíttessenek. A varsói tárgya­lások kétségtelen eredményeként kell elkönyvelni azt a tényt, hogy a nemzetközi életben Lengyelorzág a történelmi tradícióknak megfelelően támogatja Ma­gyarország ügyét. Franciaországgal és Angliával a magyar kormány mindenkor szívélyes viszonyt tartott fenn és ered­ményesen törekedett főként gazdasági kapcsolataink fejlesztésére. Kánya Kálmán külügyminiszter Genf­bén a Népszövetség tanácskozásai keretében ismétel­ten személyes érintkezésbe lépett a francia és az an­gol államférfiakkal és tájékoztatta őket a magyar kormánynak az európai politikai kérdésekben elfog­lalt álláspontjáról. E megbeszéléseken, amelyeket Kánya MacDonald angol miniszterelnökkel, Sir John Simon angol külügyminiszterrel, Eden angol főpe­csétőrrel, valamint Paul-Boncour francia külügymi­niszterrel folytatott, a magyar kormány erőfeszítései iránt jóindulatú megértést tapasztalt. A francia kor­mánynál Kánya külügyminiszter 1933 szeptemberé­ben Párisban hivatalos látogatási telt. amely alka­lommal a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesz­téséről is tanácskoztak. Egyúttal feliária a francia államférfiak előtt Magyarországnak a Dunavidék gaz­dasági megszervezése érdekében elfoglalt álláspontját. 1933. év októberében Gömbös Gyula miniszter­elnök és Kánya Kálmán külügyminiszter Törökor­szágban lettek látogatási, amelynek során megerősí­tették nemzetünknek a/, újjászületett lörök néppel fennálló baráti kapcsolatait. Ankarából visszatértük­ben Bulgária fővárosába, Szófiába látogattak el a ma­gyar kormányférfiak és ottani meleg, szeretetteljes fogadtatásuk a hagyományos magyar-hulgár barátság ujabb impozáns megnyilatkozása volt. Musanov bolgár miniszterelnök 1934 áprilisában Budapesten viszonozta a magyar kormányférfiak látogatását, mely alkalommal kijelentette, hogy Bulgária azért nem csatlakozolI a balkáni szerződéshez, mert ez/el ónként mondóit volna le a népszövetségi egyezménv­okmány 19. cikkének alkalmazásába veteti remé­nyéről. Oroszországgal a diplomáciai viszony felvételéről 1934 február 6-án Rómában egyezményt kötöttünk, amely szerint a két állam kölcsönösen követséget állit fel egymás fővárosában. Ennek megfelelő di Oroszország követe 1934 április 9-én. a magyar követ pedig április 27-én átnyújtotta megbízólevelét az ille­tékes kormánynál. E lépési a magyar kormány an­nál is inkább helyénvalónak Ítélte, mivel Oroszor­szág 1934 szeptemberében nemcsak felvétetett a nem­zetközi testületbe, hanem a Népszövetség tanácsának is állandó tagja lett. A Nemzetek Szövetségének munkájában a ma­gyar kormány, amely mindig a nemzetközi békés együttműködés alapján állott, állandóan tevékeny részt vett. Az 1934 október 9-én Marseilleben elkövetett merénylet nyomán felmerült jugoszláv-magyar vi­szály békés rendezése ügyében Kánya Kálmán kül­ügyminiszter és Eckhardt Tibor népszövetségi ma­gyar kiküldött közreműködésével a Népszövetség va­lóban eredményes munkát végzett, amelynek értékél világszerte elismerték. Magyarország elégtétellel vette tudomásul, hogy a Népszövetség nem tette magáévá az ország ellen támasztott alaptalan vádakat s Ma­gyarország céltudatosan előkészített megbélyegzése nem sikerült. A magyar és külföldi közvélemény egy­hangú megállapítása szerint a magyar kormány szi­lárd, de feltétlenül békés magatartása nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy ez a vita. mely kezdetben a végsőkig kiélezte a nemzetközi helyzetei és súlyos veszélyek magvát hordta magában, immár nem za­varja a normális kapcsolatok kialakulását Magyaror­szág és szomszédai között. Külkereskedelmi megállapodások. A magyar külpolitika egyik legfontabh feladat ) a külső gazdasági kapcsolatok céltudatos és nagyvo­nalú újjáépítése. Ehhez képest a külügyminisztérium és a gazdasági szakminisztériumok tevékenységének nagy része a külkereskedelmi és gazdasági tárgyalá­sokra, valamint a kereskedelmi szerződések, egyez­mények és megállapodások létesítésére esik. A kor­mány egyik legfőbb feladatául jelölte meg, hogy me­zőgazdaságunk számára, ahol csak lehet, uj piacokat teremtsen és a régieket megőrizze. Ennek érdekében igen nagy aktivitási fejtet ki. amelynek során nem ragaszkodott az apróságokban elvesző bürokratikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom