Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 5. szám - Európa és Magyarország. Gróf Teleki Pál uj könyve [könyvismertetés]

1034 május MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 koira-ujkori alkotmányról beszélek, ameilyet a modern időkre eredeti formájában változtatás, néllkül nem lehet alkalmazni. De bizonyára önök is látják, hogy érdekes és eredeti gondolat áll előttünk, amely megfelelően modernizálva, megadná a kulcsát a mai nemzetiségi kérdések megoldásnak is." Legtöbb helyen a szerző csak általános tudományos megállapításokat tesz, de kétségkívül ezeknél az általános megállapításoknál is mindig Magyarországra gondol... Mindegyik előadása bármelyik cimen tartotta is, tulajdonképpen tárháza a trianoni békeszerződés elleni uj erveknek. Éppen ezért mindenkinek, aki a mai Magyarország külpolitikai érdekét akarja szolgálni, vagy aki bármilyen formában politikával foglalkozik, de különösen a fiiatalságnak ez a könyv a legnagyobb tanulságot nyújtja és látókörét világosabbá teszi. H. A. Magyarbarát francia tudósok Saint-René Taillandier A magyarság lelkes francia barátainak sorából neim szabad kifelejtenünk Bené-Gaspard-Ernest Taillandier-t, röviden Saint-René Taillandiert, aki Párizsban, 1817-ben született és ugyanott 1879-ben hailt meg. Tanulmányait a párizsi Lycée Charlemagne-ban végezte, fényes eredménnyel, amenynyiben az 1836. évi általános versenyen a bölosészetből a tiszteleti dijat, a Latin nyelvből pedig a második dijat nyerte el. Miután ezekután három évet jogi és bölcsészeti tanulmányokkal foglalkozott, 1840-ben a heidelbergi egyetemre iratkozott be, majd innen Münchenbe ment. A Loire-Inférieur-i M. Dubois-nalk közbenjárására, 1841. évi november havától a strasbourgi bölcsészeti fakultáson M. Génín-t francia tanszékén helyeltesiteite. Bölcsészeti tudor 1843-ban lett és Montpellier-ben tanított, ahol 1846-ban a tiszteletbeli tanári cimat nyerte el. 1863-4Ó1 a Sorbonne-on a francia költészet előadója, majd 1868-ban az ékesszólástan tanára lett. A közoktatásügyi minisztérium vezértitkára, állam tanácsos és a középiskolai felsőbb -tanács tagja leilt egészen 1872-Lg. A francia akadémia 1873-ban, január 16-án tagjává választotta. Taillandier választékos író és pártatlan megfigyelő volt. aki értékes tanulmányokat irt a külföldi — különösen a német és orosz irodaloimról. A Revue des Deux Mondes-nak már 1843. évi október hó l-l öl munkatársa volt s számos magyar -tárgyú tanulmánya jelent meg ott. „La poésie Hongroise au dix-neuviéme siécle" (1860 április 15) ,,Le comlle Ladislas Teleki'' (1861 január 1), stb. Magyar vonatkozású tanulmányait „Bohémé et Hongrie" cimü kötelében (II. kiadás, Paris, 1869. Didier) egyesitette. A magyarok iránt való érdeklődésének felkeltésére vonatkozólag fia, Georges Saint-René Taillandier, nyugalmazott francia miniszterrezidens közölte e sorok Írójával, hogy atyja „bajnoka volt az elnyomott népeknek, amelyek függetlenségüként szenvedtek." „Magyar tanulmányai", — mint fia irja —, tanúsítják azokat a rokonszenves érzelmeket, amelyeket Petőfi Sándor és más nemzeti költőink keltettek atyjában, itovábbá gróf Teleki Lászlóval történt tárgyalásai, valamint a tanulmányok, amelyeket később gróf Széchenyi Istvánról folytatott . . ." Munkái bizonyít ják érzéseit, amelyekben ha a magyar lélekről szól, igen gyakran fordulnak elő „nemes, nagylelkű, lovagias" kitételek. Taillandier élete utolsó szakában érintkezésbe jutott a magyar történelem francia tudósával, Sciyous Eduárd (1842—1898) besanconi egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi tagjával s kapcsolataik nyilván a magyar barátság jegyében jöttek létre. Sayous 1867-től kezdett behatóan foglalkozni a magyar nyelvvel és történelemmel s ekkor természetszerűleg elsősorban is honfitársai közt kereste a magyarság barátait, akik közi! akkor már kiemelkedett Saint-René Taillandier. így történt azután, hogy Sayous élete fő müvét, a kétkötetes Magyarok egyetemes történetét (Histoi.re générale des Hongrois, Paris, 1876. Didier), Saint-René Taillandier-nak ajánlotta az első lapon olvasható következei francia sorokkal: „Saint-René Taillandier urnák, a jelenkor magyar kiválóságai mélialójának és ismertetőjének". Mikor pedig a francia akadémia Sayous munkáját 1877. évi május hó 17-én tartott ülésén egyik legjelentékenyebb dijával, a 3000 frankos Prix Thiers-szel jutalmazta, Taillandier még az odaítélés napján sietett közölni vele az eseményt. • Több, mint fél évszázada nyugszik sírjában kiváló barátunk, aki oily megértéssel fogadta a magyarság nemzeti küzdelmét s őreimmel 1867. évi felszabadulását az osztrák önkényuralom alól. Mi pedig azzal a hálával, amelyet a magyarság mindenkor lanusit megértő barátai iránt, emlékezünk meg róla és munkálkodásáról, amdy kitörölhetetlenül van bevésve a magyar—francia kapcsolatok sorába. Dr. Olay Ferenc A Textilegyesület választmányi ülésen ünnepli a 150 éves Goldberger-gyárat és megfesteti Goldberger Leó képét A Horthy Miklósné Gyermekotthon felavatása Bár a Goldberger-gyír vezetősége elhatározta, hopy a vállalat 150 éves jubileumát teljes csendben ünnepli meg, az évforduló olyan mérföldkövet jelent ,n magyar ipar életében, hogy az ünneplés önmagától spontán jön, mert nem lehet elhaladni szó nélkül egy ilyen esemény mellett. A Goldberger-gyár bebizonyította, hogy az ipar, speciálisan a textilipar, nagyipari formájában is épp olyan ősi termelési ága az országnak, mint akar ii mezőgazdasági termelésnek nem egy ágazata. Gyökere van a textiliparnak, amely úgy bele van nőve hazánk termelésébe, mint akár a mezőgazdasági termelés, azt a gazdaságpolitikában kiegészíti, sőt ujabban a magyar textilanyagok földolgozására irányuló célkitűzések által szervesen kiegészíti. A Magyar Tcxtilgyárosok Országos Egyesülete sem haladhat el a Goldberger-gyár jubileuma mellett anélkül, hogy azt meg ne ünnepelné. A napokban volt az egyesületben elnöki tanácsülés, melyen a textilipar vezetői üdvözölték dr. Budai-Goldberger Leót, aki a vállalatot a virágzás legnagyobb fokára emelte. Fölmerült a terv, hogy az egyesület vacsora keretében ünnepli meg a jubiláló gyárat és vezetőjét, az egyesület társelnökét. A gazdasági viszonyokra való tekintettel Goldberger Leó kérte, hogy ettől a tervtől tekintsenek cl, úgyhogy az egyesület igazgatósági ülést tart. A Textilgyárosok Egyesülete a jubileum alkalmából megfesteti egyik hírneves festőművészünkkel dr. Budai-Goldberger Leó arcképét és azt kartársai megbecsülésének jeléül az egyesület üléstermében helyezi el. A Goldberger-gyár közgyűlése folyó hó 9-én %10 órakor volt az óbudai gyárban. A közgyűlés után a részvényesek megtekintették az óbudai gyárat, majd átmentek a Wespag budafoki telepére, ahol ez alkalommal ünnepélyesen üzembehelyezték a cég többezer orsós uj fonódáját. Ünnepélyes keretek között felavatták ugyanekkor a Goldberger-gyár uj, modern gyermekotthonát, melyet a kormányzóm'' engedélyével Horthy Miklósné gyermekotthonnak neveztek el. A gyárbemutatón természetesen nemcsak a részvényesek, hanem vendégek is résztvettek.