Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - A Saar-vidék sorsa

12 MAGVAR KÜLPOLITIKA 1934 II Saar-vidék sorsa Azok között a folyton megújuló sebek között, amelyeket a páriskörnyéki békeszerződések ütöttek Európa testén, a legveszedelmesebbek egyike a Saar-vidéknek Németországtól való elszakítása és a Népszövetség kormányzata alá rendelése volt. Németországnak ezt a különösen szénben gazdag kétezer négyzetkilométernyi területű és mintegy 800.000 főnyi lakossági] részét a versaillesi szerződés 45.-ik cikke alapján tizenöt esztendőre rendcla Népszövetség kormányzata alá. Ez a tizenöt esztendő a most következő 1935. január havában jár le és ugyanennek a hónapnak tizenharmadik napján lesz meg a népszavazás. A békeszerződés rendelkezései értelmében a Saar-vidék népe arról fog szavazni, vájjon fenn akarja-e tartani a jelenlegi kormányzati formát, avagy Németországhoz, vagy Franciaországhoz kivan csatlakozni. A döntés a szövetséget illeti meg, ami annvit jelent, hogy a Népszövetség nincs feltétlenül kötve a szavazás eredményéhez. Nem lehet kétséges azonban, hogy a Népszövetség respektálni fogja a népszavazás eredményét. Ha a Saar-vidéket a népszavazás alapján visszacsatolják Németországhoz, és ez szintén bizonyosra vehető, ezzel elintéződik a probléma politikai része. A gazdaság kérdéseknek azonban még nagy része megoldatlan marad. Franciaország ugyanis — ugyancsak a békeszerződés parancsa értelmében, erre a tizenöt esztendőre megkapta a Saar-vidéki gazdag szénbányák kizárólagos tulajdonjogát. A régi tulajdonosokat Németországnak kellett kártalanítani. Már most. ha visszajut a Saar vidék Németországhoz, a bányákat a németeknek újra vissza kell vásárolniok a franciáktól. Az ebből származó nehézségeken kivül uiabb bonyodalmakat okozhat a francia vámpolitika a Saar-vidéki szénnek magas vámokkal való megterhelésével. A nemzetközi biróság kinevezésével jóformán cgyidőben mind Németország, mind Frnciaország részéről is nagy propaganda hadjárat indult meg az elszakított lakosság körében. Hitler. Németország vezére, nyomatékosan hangoztatta azt a korábbi álláspontját, hogy Németország cél ja a béke fentartása. a német egyenjogúság biztosításával, valamint a német nép szabadságának és becsületének megvédelmezése. Ez a vilácos beszéd egyúttal teljes világításba heilvezte a Saar-vidéki kérdés relentasépét ! nemzetközi politika szempontjából. Egyes német nemzeti szocialista köröknek az a nyugtalanító beavatkozása Ausztria belső Ügyeibe, a júliusi véres eseménvekkel befejezettnek tekinthető hosszú időre. Olaszország határozott fellépése megakaoalvozia a nemzetközi bonyodalmakat és az az erköl esi támouafás. amelvben Ausztria úi kormánya részesük minden kcmolv zavaró esemény ellen védelmet nyújt, viszont az úi alkotmánv semmiféle eszközt nem ad azoknak, akik esetleír arra gondoltak, hoerv valami népszavazás utján szerezzenek Auszíriában többséget a nemzeti szocialista eszméknek. \émetorszá.<r külpolitikájában az osztrák kérdés ilven formában nem szerepel. A Saar-vidéki németség visszatérése ezzel szemben bizonvosra vehető. Korábban azt remélték, hocrv a Németországhoz való csatlakozás hívei kilencvenöt va»v kilencvennvolc -zázah'kát teszik ki a szavazóknak. A francia prooa<randa a lcrutóbbi időben némi tért nvert. különösen a németországi emigránsok s főképpen a szociáldemokrata és kommunista érzelmű munkásság révén. Mindamellett még ma is az a helyzet, — és ezt a tárgyilagosan ítélő franciák is elismerik, — hogy a Saar-vidék lakosságának talán kilencven százaléka fog a Németországhoz való csatlakozás mellett szavazni. Az elszakított teriilet lakosságának ez az állásfoglalása érthető is. A Saar-vidék lakói közvetlen közelből szemlélték évszázadok ót Elszász-Lotharingia sorsát, amelyet a két ország között való ideoda csatolása állandóan nvomasztó légkörrel töl'ött el. Ezért áll a Saar-vidék lakossága, függetlenül a német belpolitikai viszonyoktól, eredeti hazája mellé. A Saar-vidéki úgynevezett német front, amely a Németországhoz való visszacsatolás híve. valamennyi politikai párt tagjaiból van összetéve. Az elszakított lakosság emlékszik még XIV. Lajos francia királv pusztító hadjáratára, amelynek során Saarbrücken városát felégették, majd a forradalmi seregekre, amelyek váraikat és műemlékeiket pusztították el. Az 1870.-iki német-francia háború elején a francia csapatok szintén Saarbrückent dúlták fel legelőször. Az a bizonytalanság, amely a további népszövetségi kormányzás esetén állandósulna. vanv a francia kívánsáerok tel jesülése esetén sokkal fokozottabb mértékben állna elő. Európa békéiének veszedelmét jelentené. Az elszakított terület lakói tudják azt, hogv Németország és Franciaország között meerbékülésről visszacsatolásuk nélkül szó nem lehet. Franciaország testében is idegen és beolvaszthatatlan elem lenne ez a németség, amely lélekben mindig hazáia. Németország felé kívánkoznék. Ezernyolcszázhatvanhatban, midőn Franciaország egyre nagvobb politikai és gazdasági befolyást szerzett a Saarvdéken. Saarbrücken város városi tanácsosai emlékiratban fordultak Franciaország uralkodójához. E'^ben a beadványban a következőket írták: — A mi tartományunk lakói, a mi srondolkodásunk és érzésünk, nyelvünk. muvelt«é<rünk és erkölcsünk. — mind német. Effész szeretetünkkel ragaszkodunk a mi nasA német hozónkhoz. Az embernek ezek a legszentebb iavai most veszélyeztetve van nak. A francia tőkések snekulációja a Saar vidéke fe'é fordult. A francia befolvás uralomra törekszik. Mi ezeket az állapotokat ismeriük atváink hagyományaiból, látjuk a szomszédos Lotharingiában és Elszászban. Mint utódai azoknak a városi tanácsosoknak, akik lS1í-l>en. a francia ura lom ideién követeiket a porosz államférfiakhoz Párisba küldték, szent kötelességünknek tartjuk ate összetartozandóság érzetét a hatalmas néme; állammal polgártársaink között teljes ereiében fenntartani.' — Legjellemzőbb azonban ennek az akkori manifesztumnak végső szakasza, amely ígv szól: — ..Franciák! mi németek akarunk maradni. A látszólagos hatalmi terieszkedés helvett tekintsétek valódi iónak azt. hocv szomszédaitokkal béké< egyetértésben élhettek, tiszteletben tartva azoknak fÜLr"ctlenséírét és nemzetiséirét. Csak ezen •>/. alapon jöhet léire igazi bárátsáer, virágozhatik fel tarlós béke. mert csak ígv töltheti be valódi feladatát földrészünk szívélvn levő két nasrv nemzet, nemcsak Európa, hanem az egész világ üdvösségére!" Az lSíí-ik évi manifesztum minden szava most i-; élő iarazság. A Saar-vidék lakosságát a versaillesi szerződés hatalmával elszakíthatták hazáiától de a német hazához való hűsésret nem szakíthatták ki szívéből. És az ő kívánsásnik teljesülése igen nagy lépés lesz Európa megbékülése felé. A