Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 1. szám - Az uj Magyarország és a békeszerződések. Rhys Davies és Ben Riley angol munkáspárti alsóházi tagok jelentése. Befejező közlemény

1034 január MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Az uj Magyarország és a békeszerződések Rhys Eavies és^Ben Riley angol munkáspárti alsóházi tagok jelentése — Befejező közlemény — A békeszerződések következményei az utódállamokra A jelen gazdasági rendszer, mely természetes követ­kezménye a hirtelenében összecsapott, rossz határoknak, nemcsak Magyarországra és az uj határokon túlra jutott magyarságra jár súlyos következményekkel, hanem az utódállamokra né/ve is. Különösen szeinbelünöek Csehszlovákiánál. A háború előtt a cseh ipar 50 milliós fogyasztóterületet éhezett, hol a/ egyensúlyban álló gazdasági rendszer különösen ked­vező volt a cseh ipar számára. A trianoni béke következ­tében Csehszlovákia belső piaca a háború előtti 50 millió­ról 15 millióra csökkent. Snlyosbitja a helyzetet az az ipari harc, mely Csehország és az azelőtt Északmagyar­országot képező Szlovákia között kitört. A cseh érdekek szembekerültek az újonnan megszerzett Szlovákia ipari érdekeivel, mivel Csehországnak nem versenytársra, ha­nem fogyasztóra van szüksége. A jelen szlovák ipar, mely jelenleg el van vágva Ma­gyarországtól, a háború előtti Magyarország földrajzi egy­ségében fejlődött ki. A trianoni békeszerződés nemcsak megakasztotta e fejlődést, hanem azáltal, hogy Szlovákiát elesatolta Magyarországtól, elzárta Szlovákia ipari termé­keit az eddigi természetes piacoktól. Az eredmény ugy Szlovákiára, mint a háború utáni Magyarországra igen súlyos következményekkel járt: még pedig munkanélküli szlovák munkások és stagnáló ipar. Ugyanilyen gazdasági katasztrófa szakadt azon terü­letek lakosaira is, kiket a békeszerződés Magyarországtól Romániához és Jugoszláviához csatolt. A háború utáni gazdasági helyzetről némi képet alkothatunk, ha figye­lembe vesszük, hogy a háború előtti osztrák-magyar monarchiát egy 8000 km. hosszú vámhatár vette körül s ezen belül 52 millió lakos élt. E terület jelenleg 7 külön­böző államhoz tartozik, hol mindegyiknek megvannak a maga vámhatárai. Másszóval a vámfalak a háboruelőtti osztrák-magyar monarchia esetében 1:7 arányban emel­kedtek. íme ezt jelenti a trianoni békeszerződés Középeurópa számára. Véleményünk szerint, ha vissza akarjuk állítani a dunamenti államok gazdasági jólétét, ugy ez csak oly­képpen eszközölhető, ha j-óvátételtnek azok a gazdasági esztelenségek, melyeket a trianoni békeszerződés elköve­tett. Ezirányban Magyarország közreműködése döntő fontosságú. De az az együttműködés csak akkor remél­hető, ha a trianoni békeszerződés legszembeötlőbb igaz­ságtalanságai előbb jóvátételnek. Látogatásunk alatt azt a benyomást szereztük, hogy Magyarország összes bajait és nehézségeit kizárólag békés uton akarja elintézni s felté­telezve, hogy az utódállamok hajlandók lesznek belátni, hogy az együttműködés jobb a súrlódásoknál, ugy hisz­szük, nem ütközik majd nagy nehézségekbe a gazdasági együttműködés és a kölcsönös tolerancia megvalósítása. A békeszerződések revíziója A békeszerződések revíziójának kérdése bizonyos ne­nézségekbe ütközik. A békeszerződésből .származó gazda­sági kérdésektől eltekintve, figyelembe kell venni, hogy a 12.5 millió lakos közül, kiket a trianoni békeszerződés Magyarországtól Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia javára elkapcsolt 9 millió nem magyar nemzetiségű, mig a magyarok száma 3.5 millió. E 3.5 millió elszakított ma­gyarból kb. másfélmillió él egységes tömegekben a cseh­szlovák, román és jugoszláv határok mentén. A többi kb. 2 millió, főleg Erdélyben él és tekinlélyes román­lakta területekkel van elválasztva a jelen Magyarországtól. A határok mentén lakó másfélmillió magyar .számára igen nagy lehetőség van a revízió szempontjából, vagyis ezen tömböket könnyű átcsatolni Magyarországhoz. Itt magyarok laknak s legalább — ha már máskép nem is — lehetőséget kell nekik nyújtani az önrendelkezési jog gyakorlására. Hogy a trianoni béke által megállapított határok nem tekinthetők megváltozhatatlannak, világosan kitűnik a Millerand-téle levélből, melyet mint a nagyköve­tek tanácsának elnöke, 1920 május 6-án küldött el. Mille­rand1 a szövetséges és társult fölhatalmak nevében kifej­tette, hogy ha az eszközölt vizsgálat következtében kitűn­nék, hogy a békeszerződésben megállapított eredeti hatá­rok megváltoztatandók, a békekonferencia tanácsa fel­hatalmazza a népszövetség tanácsát, hogy ajánlja fel barát­ságos és békés közreműködését, amennyiben azt valame­lyik fél kéri, és amennyiben a határ megváltoztatása a ki­küldött bizottság által szükségesnek találtatik. A népszövet­ségi alapokmány 19. §-a ugyancsak kifejezetten utal azokra a körülményekre, melyek a határreviziót szükségessé tehe­tik. Megingathatatlan véleményünk, hogy azokra a magyar határokra, melyek egységes magyar tömböket szeltek le az anyaország testéről, teljesen ráillik a népszövetség alapok­mányának 19. §-ában foglalt azon kifejezés, hogy „újból elbírálás alá veendők". Erdély és a „szigetek" Végül hátra van még Erdély kérdése és a románok közé ékelt magyar szigetek problémája. Erdély kérdésében nem hisszük, hogy némi remény ás fennállana, hogy valaha visszakapcsoltassék a magyar államhoz. Túlságosan el van vágva a magyar anyaországtól és annyira körül van véve a román tengerről, hogy nem lehetséges a határrevizió pro­blémájába beleérteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Er­dély mai helyzete továbbra is változatlanul fennálljon. Ugy véljük, hogy lakossága kultúrájának nem román jellege bizonyos autonóm közigazgatást, illetőleg alkotmányt köve­tel számára. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ezt a megoldást a legélesebb látókörű magyar politikusok na­nyon megfelelőnek tartják. Noha minden oldalról romá­noktól van körülvéve, lakossága mégsem román. Itt egy milliónyi magyar él, összefüggő tömbben, melyhez még a félmillió németet is hozzá kell számolni. Ezért Erdélyt semmi körülmények között sem lehet románnak mondani. Népe. történelme és műveltsége a Nyugathoz tartozik, mig Románia a Kelet tartozéka. Minden körülmények között bármilyen legyen is a jövője az autonómia kérdésében, lakosainak műveltsége és történelme megköveteli, hogy a kisebbségi szerződésben biztosított jogokat a legteljesebb mértékben élvezze. Véle­ményünk szerint az utódállamokba került magyar szigetek­kel szemben a kisebbségi szerződések legteljesebb végrehaj­tása lehet csak a helyes politika. Schmoll pasta Scámoll és Ka/lós Budapest, V. kerület, Véső-utca 7. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom