Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 10-11. szám - Az olasz-francia barátság

1934 MAGYAR KÜLPOLITIKA Hz olasz-francia barátság Irta: Nyiry László ny. vk. ezredes Ebben a nagy politikai káoszban, amely Európa lelett terpeszkedik, egyelőre egyetlen fényforrás csillan Felénk, amelynek nemes fényét távolról sem homályosíthatja el a kibontakozóban lévő fröncia-olasz barátság sem! Francia-olasz barátság! Centrifugális érdekcsoportok találkozásának lehetősége egy politikai randevún, amelynek előrevetett árnyékában sokan egy nagy kérdőjelet vélnek látni! Ha közelebbről nézzük a politikai helyzetet, akkor első pillanatra és futólagos bírálat alapján tényleg kissé bizarrnak mondhatnónk ezen tervezett kettős közeledést. Magyarország szempontjából elbírálva, tény az, hogy Franciaország, mint a kisantant igaz barátja és szövetségese ma is lelkes ellensége minden revizióp politikának, míg a Fasiszta Olaszország nyíltan támogatja a trianoni békeparancs elleni békés offenzivánkat! Ez a helyzet pillanatnyi elbírálása! Ha azonban mélyebben hatolunk be a dolgok szemléletébe, akkor a következőket mondhalnónk: Olaszország csak nemrég Mussolini táviratával újabb bizonyítékát adta hűséges magyarbarát politikájának, amely a revíziós törekvéseink támogatásában kulminál! Mussolini azonban nemcsak nagy államfórfiú, hanem bátran mondhatjuk, látriokt tehetséggel megáldott bölcs, aki esryben absolut reális és minden fantazmagóriától mentes politikát folytai és igij ma is számol a való helyzetekkel és nehézségekkel. ITa Európa térképét megnézzük. úsry azonnal szemünkbe ötlik Olaszország csizmaalakú földrajzi helyzete, végiélen hosszú partjaival, belenyúlva a Földközi tengerbe. Ez azt jelenti, hogy partjait épen ezen előnytelen földrajzi helyzete miatt adott esetekben csak nagy erőfeszítésekkel tudná megvédeni. Más szóval ichát nagy kiterjedésű partok megvédésébe/, túlméretezett hadiflották és repülőparkok szükségesek, amelyek viszont rengeteg pénzbe kerülnek. Ez nem újság. Hiszen ez is egyik főoka volt annak, hogy Olaszország a világháborúban kénytelen volt aktiv részt venni a központi hatalmak ellen, mert az antant flották együttesen összefogott erőikkel könynyen nvomást gyakarolhatlak reá és hosszú, nehezen védhető part iáinak lövetése, blokirozása és csapatok pariraszállilása által könnyen elzárhatták volna a nyersanyagbehöztaltól, különösen a szén utánpótlásától. Itália s a többi állam tengeri ereje: 11a alábbi, a Népszövetség által kiboesájiotl láblázat adatait megnézzük, úgy azt állapíthatjuk Ország: Tengeri egységek ö«zszeaen Tonna ezrek Ország: cirkálók PáDcélosok torpedóhajók tengeralattiak mások ö«zszeaen Tonna ezrek [talia 13 4 122 45 19 203 319 Anglia 54 20 50 53 59 336 1274 Francia 18 9 68 52 90 247 541 (rörög 1 1 17 6 4 29 25 Románia — 10 1 14 25 17 Jugoszláv ia 1 — 12 4 4 21 11 meg. hogy Olaszország remek és hatalmas hadiflottájával szemben más államok esetleg összefogott tengeri egységei, legalább is számbelileg, még hatalmasabbak! A Duce tehát az egyensúly kérdését előrelátó és számító bölcs politikájával és a fasizmus erejére támaszkodó önérzettel elsősorban a béke politikájának követése által véli megoldani, amely egy hatalmas béke-blokk összekovácsolásában élné egyelőre ki magát! Ez a békeblokk a két nagy latin nemzet. ,;i francia és olasz érdekek összeegyeztetése által jöhetne létre, egy olasz-francia összefogás alakjában! Kérdés már most. tudna-e és milyen eredménnyel ezen keretbe beleilleszkedni a kisantanttal ellentéles Magyarország és az olasz érdekekkel szembenálló Jugosláoia? Tagadhatatlan az. hogy ha Olaszországnak sikerül az európai politika másik hatalmas diktátorával, Franciaországgal egy „Plattform"-ra jutnia, úgy ez ezen kél szélsőséges csoportnak, azaz az olasz vezetés alatt álló békeblokknak és a francia irányítás alalt lévő „fefryveres békecsoportnak" összetalálkozásái jelentené. Ezzel tulajdonképen mindent elmondottunk, mert ezen egyesülésnek minden valószínűség szerint a következő etappja lenne a kisantant eddigi merev politikájának a kél nagy nemzed megértő közös politikájával egy nevezőre való hozása, ami viszont a nagy olasz nemzet irántunk érzeti őszinte barátságára való tekintettel, Magyarországra nézve enyhülést hozna. Könnyen lehetséges volna azonban az is, hogy Franciaország idők folyamán a kiegyensúlyozó és közvetítő szerepét játszhatna Itália és Jugosl&pia kozoti is amek koraimeny esetleg sokat szenvedett hazánk részére a kisantant vasgyürü vének békés utón való áttörésénél volna egyenlő! De ne felejtkezzünk meg a „legyőzött nemzetek" leghatalmasabb járói, Németországról sem, amely a jelek szerint ilélve mintha Jugoslaviával szemben is a megértő politika mezejére lépett volna! így ezen „béJceblokk"-ha ez által a 70 millié>s német nemzet is belekapcsolódhatna és Olaszorszáfif vezetése és támogató közvetítése melleit könnyebben haladhatna ál azon az „aranyhídon", amely a francia és német nemzetek megértéséhez vezethetnél Ezt az arany hidat ez esetben méltán nevezhetnőnk a ..béke hídjának." Összefoglalna tehát a mondottakat: Egy francia-olasz közeledés, amint láthatjuk, távolról sem jelenthet egy visszaesést a béke nagy művében, hanem ellenkezőleg, közeledést egy általános európai, tartósabb békéhez. Eddigi ellentétes eszmék összeegyeztetése lefaragná a súrlódási felületeket és igaz. őszinte békevágytól vezérelt nyugodt menetű tárgyalásokhoz vezethetne. Idővel egy nevezőre juthatnának a ma még merőben ellentétes pólusú hatalmas csoportok, amely jóakarattal a francia és német nemzetek kibéküléséhez vezethetne és helyreállíthatná az alapjában megrendült európai egyensúlyt, amely nélkül tartós béke el sem képzelhető! Magyarország csak nyerhetne ezáltal, mert a kisantant tisztultabb légköre vehetné körűi, amelyben hatalmas olasz barátiának az eddiginél is hathatósabb szava és ereje védhetné. Tekintélyünk, külpolitikai súlyunk növekedne s idővel talán békés eszközökkel a kisantant vasgyűrű jéből is kiszabadulhatnánk és ismét egy lépéssel közelebb juthatnánk a revízióhoz! önkéntelenül is Kapisztrán János szavait kell idéznünk: „Hungáriáé stella micabit!"