Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 7. szám - Barthou kudarca

1934 július 11 AGYAR KÜLPOLITIKA kásával együtt szintén megbukott. Az 1925-ik esztendő hozta létre az úgynevezett locarnói egyezményt, ez azonban Franciaország javára csak a nyugati területi helyzet fenntartását biztosította. Ehhez önkéntes elhatározással Németország is hozzájárult. Ez a szerző (les tnosl is él, nem halványult el ugy, mint az úgynevezett Kellogg-paktum, amelyet ugyan aláirtak a hatalmak képviselői, de, amint láttuk a japán-kinai és mandzsúriai eseményeknél, ügyet alig vetettek rá. Anglia ragaszkodik a locarnói egyezményhez, állja vállalt kötelezettségét, ezen túlmenően azonban nem akar semmiféle kötelezettségei vállalni a kontinens ügyeiben. Rarthou, nagy bizakodásában, azt hitte, hogy Anglia megváltozott viszonyok között hozzájárul ujabb, a locarnóihoz hasonló egyezményekhez. Ezért három locarnói egyezményt is ajánlott az angoloknak. Az első. igazi locarnói szerződési Oroszország bevonásával óhajtotta volna megerősíteni. A második Locarno a keleti szövetségi rendszer elfogadtatása lett volna, amelyhez érthetetlen módon a Francia külügyminiszter Németország bevonását is tervbe vette. A harmadik Locarno pedig a földközilengeri egyezmény lett volna, amelyben Franciaországon kivül Románia, Jugoszlávia, Törökország és Görögország lettek volna bevonandók, ebbe az egyezménybe pedig Olaszországot szerette volna a francia külügyminiszter beleilleszteni. Ennek a számításnak kudarccal kellett végződnie. Hiába igyekeznek a különböző hivatalos jelentések Barthou londoni útját eredményesnek feltüntetni, a valóság az, hogy Anglia semmi körülmények között sem hajlandó a locarnói szerződésen tulmenni és nehezen képzelhető el, hogy Oroszország csatlakozása Angliában nagy örömet keltene. Anglia állja a locarnói szerződést, minthogy azonban a leszerelési gondolat zátonyra jutott, főgondja repülő hadseregének növelése olyan mértékben, hogy minden elképzelhető támadással szemben a levegőben is helyt állhasson. A franciák nagymértékű légi fegyverkezése az angol külpolitika feladatát, mely elsősorban a világbirodalom területi épségét tartja szem előtt, kibővítette a tengeri hatalom megtartásán tul a légi hatalom megszerzésének törekvésével is. A jelenlegi helyzetben ez szolgálja Angliának azt a mindenkori igyekvését is. hogy a kontinensen egyik állam se tegyen szert ohan kivételes helyzetre, amely az erők egyensúlyát megzavarná. Ami pedig Franciaországnak Oroszországgal való külön szerződését illeti, azt Anglia közvéleménye szinte nem igen tokinti igen alkalmasnak a kontinens békéjének biztosítására. Palmerston lord már körülbelül száz évvel ezelőtt, 1838-ban, egy külön orosz-francia szövetség kialakulását a legnagyobb veszélynek tartotta, ami Európát fenyegethetné. Barthou kudarca egyébként is várható volt. Franciaország keleti szövetségesei a népszövetségi alapokmánynak nemcsak szellemével, hanem betűivel is ellentétben vannak. A francia sajtó egy része élesen állást foglalt Barthou katonai szövetségi tervei ellen. Világosan megírták, hogy ezek a szövetségek Németország és Magyarország ellen irányulnak. Ez pedig sem a népszövetségi alkotmány, sem a locarnói egyezmény szellemével nem egyeztethető össze. Anglia megértéssel néz Franciaország biztonsági törekvéseire ós adott esetben teljesítené is kötelességét, ha veszélyeztetve lenne Franciaország keleti határa. Egészen bizonyos azonban, hogy nem hajlandó a háború rémét felidéző fegyveres szövetségek rendszerét elfogadni és nem járul hozzá ahhoz sem, hogy a páriskörnyéki békeszerződések betűinek céltalan megvédd mezeséért bonyodalmakba keverje magát és nem hajlandó útjába állni a történelmi fejlődésnek. Angliában is hallották azokat a szavakat, amiket Barthou balkáni körútján mondott és ezek a szavak semmiesetre sem tettek olyan benyomást, mintha a francia külügyminiszter egyetlen vágya a béke megteremtése volna. Keleti Locarnoról beszélni csak akkor lehet, ha abban Oroszországon és a kisantant államokon kivül Lengyelország és a legyőzött államok, mint egyenjogú f( lek. vehetnének részt. Ennek politikai előfeltétele pedig az, hogy az egyenjogúság elismerése mellett módosítsák a békeszerződések alkalmazhatatlanná vált szakaszait, a Népszövetséget pedig, ha egészen el nem akarják temetni, tegyék egészségessé elsősorban azzal, hogy a békés revízió lehetőségét megadó 19-ik szakasz alkalmazhatóvá váljék. Ha ez megtörténik, akkor, de csak akkor, remélhető Németország visszatérése a Népszövetségbe. Ez lenne a bevezetése a Népszövetség reformjának és ez lenne az egyetlen lehetőség arra, hogy a Népszövetség a páriskörnyéki szerződések védelmezése helyett Európa bókéjét védelmezze. Barthou terve Angliával nem sikerült. Ez figyelmeztetésül szolgálhat a francia külpolitikának arra. hogy alaposan számot vessen az uj helyzettel. Anglia és Franciaország között ennek ellenére megvan a barátságos viszony, de a megértés Anglia és Olaszország között bizonyára teljesebb. Anglia és Olaszország együttesen képviselik Franciaországgal szemben a fejlődés politikáját és előttük az egyetemes európai béke eszméje lebeg. Barthou utja tanúságtétel arra. hogv Franciaország tisztában van Anglia barátságának jelentőségével. Az a merész reménység azonban, hogy Franciaország keleti biztonsági szövetséges övezetéi nyugaton Anglia, délen pedig Olaszország egészítse ki, anélkül, hogy Franciaország akár a lefegyverzés, akár a népszövetségi reform ügyében engedményeket tenne és változatlanul ragaszkodhatnék a békeszerződések teremtette helyzet fenntartásához — sohasem válhatik valóra. Barthou londoni utjának ez a tanulsága és lehetetlen, hogy ezt a francia nép is ne lássa. Az így megtisztult helyzetben a francia kormánynak rövidesen döntenie kell. vájjon a keleti fegyveres szövetségekre akar-e támaszkodni, vagy pedig hallgatva volt szövetségesei, Anglia és Olaszország sza vára, lehetővé teszi-e az igazi béke feltételeinek megvalósítását. Ez az elhatározás fogja eldönteni Fran ciaország jövendő sorsát is és dönteni fog abban is. hogy Európa megú jhodása békés eszközökkel és a bizalom légköréhen fog-e megtörténni, vagy pedig az újjászületést megrázkódtatások és rengések előzik-e meg. Nem hihetjük, hogv Franciaország vezetői vállalják a tragikus felelősséget hazájukkal és Európával szemben az ellenségeskedés szellemének istápolásáért. Nem hihetjük, hogv az a nemzet, amely büszkén nevezi magát a haladás népének, továbbra is megakasztója igyekeznék lenni annak a haladásnak, amely a szabadság, testvériség és egyenlőség francia jelszavát a nemzetek életében is érvényre fogja juttatni. Az „Utazás és Wcekend" július 15-i száma rendkívül érdekes cikkben számol be az uj olasz-magyar clearing-egyezményről és a külföldi utazásokkal kapcsolatos kérdésekről. A remek illusztrációkkal tarkított lap eredeti riportokat, cikkekel, színház- és sportrovatot hoz a legaktuálisabb eseményektől. Ara 20 fillér és mindenhol kapható,