Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - Rousseau és gróf Teleki József. Epizód a magyar francia kapcsolatok köréből

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 december Rousseau és gróf Teleki József (Epizód a magyar francia kapcsolatuk köréből) Irta: Dr. OLAY FERENC A XVIII. századbeli francia irodalom Magyarországra gyakorolt nagy hatásának egyik megnyilvánulása a ma­gyar főnemesek franciás nevelése és francia műveltsége volt, amely nem egy esetben olyan u-ókat is produkált, akik francia nyelven alkották meg számottevő müveiket. Ilyen volt gróf széki \Teleki József (1738—1796) főispán, később koronaőr is. Mária Terézia királynő 1759-ben adott engedélyével a bázeli egyetemen tanult, ahol mint a tudós Bernoiiilli Dávid és János professzorok által tanít­ványaikból szervezett kis tudós társaság tagja , Easai sur la foiblesse des Esprits-Forts" cimen egy kis munkát állí­tott össze. Esprifs-Forts alatt, Teleki szerint, az állító­lagos felvilágosultakai kell érteni, akik pedig nem mások, mini a hitellenek és a keresztény vallás ellenségei. Ezek ellen — akiket nem illet meg az „erős szellem" elnevezés — minden vallásos embernek kötelessége állást foglalni. A munka széles körök, elsősorban a Bernouilli-ak, de meg Mária Terézia és Leseinski Szaniszló lengyel király teljes elismerését váltotta ki. Bernoiiilli Dávid biztatására elő­szűr már 1760-ban Leyden-ben jelent meg, majd második kiadásban 1761-ben Amsterdam ban és harmadik kiadás­ban 1762-ben Augsburg-ban. üli Voissin, Teleki párizsi barátja, aki a hollandi kö­vetség házi káplánja volt, a munkát annyira érdemesnek tartotta, hogy 1761 tavaszán Rousseau-nak küldötte Mont­merency-ba, ahol akkor már hét éve lakott, három mér­földre Párizstól. így kezdődik Rousseau és Teleki kapcsolata, amelyről ugyan sem a ,,Confessions"-ban, sem Rousseau levelezésé­ben nincs hivatkozás, azonban teljeis értékű bizonyítékot szolgáltat egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia Teleki­kéziratai között található bárom levél az 1777—1778. évekből, amelyek Telekinek Du Voissinnel folytatott leve­lezését és Rousseauhoz intézett levelét tartalmazzák terve­zet, másodpéldány alakjában, — másrészt gróf Teleki ,,Napló"-ja. Utóbbiból megtudjuk, hogy a látogatás 1761. évi már­cius hó 6-án folyt le. E látogatásukat két sikertelen kísérlet előzte meg Először Rousseau mondott le elfoglaltsága miatt a látoga­tásról, másodszor pedig március 5-én Du Voissin volt gá­tolva az elindulásban, pedig ekkor Rousseau gyalog ment elibük majdnem Saint-Denis-ig, amely Montmorency-hez 1V2 órára van. Kénytelen volt azonban vendégei nélkül otthonába visszatérni. Du Voissinnel Montmorencyban a Fehér Ló szállodá­ban szálltak meg, ebéden voltak Rousseaunál, aki 45 éves­nek látszik, inkább alacsonynak, mint magasnak mond­ható, friss, eleven beszédű, éles elméjű, szelleme feltűnő, igen szerényen, sőt szegényesen él, nagy muzsikus és Hungária Gutlapercha és Gumiárugyár rl. Budapest, V., Wekerle Sándor-utca 12. Telefonszámok: 246-49, 295-45, 696-04. Sürgönyeim : Hungarógumi Gyártelep: Nagytétény, Baross Gábor telep zeneszerző is. Teleki látogatása idején zeneszerzésből éli s a kapott megrendelésekért el is fogadott díjazást, de a részére járó ősszegen felül nem fogadod el semmit. így éppen akkor történt, hogy Conti herceg egy szerzeményéért 50 Lajos-aranyat küldőit, de a/, összegből Rousseau csak kél aranyal veM el s a többit visszaküldte. Rousseaunak már ekkor is nagy hi« volt részint tehetsége, részint különc­sége folytán. Utóbbi miatt Teleki szükségesnek tartja meg­ismerése végett látogatásuk bő leírását adni. Egy szobá­ban lakolt, amely egyúttal konyhája is volt s ott szokott ebédelni. Innen lépcsőn másik szobájába lehetett jutni, amely már csinos volt. Szobájából vendégeit a kerten át a donjon-ba, különálló épületbe vezette, amely csinosan hái', de egyszerűen volt berendezve. A falon a porosz ki­rálynak képnyomata volt, amelyre két francia nyelvű .igen mérges" vers volt ragasztva. Az ebédlőnek használt szobában éllek: keveset, de jól: levest, tehénhúst és házi­nyulat. Volt még egy reg megkezdett pástétom és jó sajt. vaj, szőllő. Minden ceremónia nélkül ettek, ami annál jobbizüvé lette az étkezési Egy lány vagy asszony is velük evett, aki Rousseaunak mindenese, gazdasszonya, sza­kácsnője stb. volt, de nem szép, ugy hogy mindenki elölt gyanún felül állt. Ebéd után sétáltak s felmentek egy hegyre, ahonnan szép kilátás nyílt. Majd a város templo­mát tekintették meg, amelyben a Montmorency-családnak igen szép emlékmüve volt szép márványoszlopokon. A templom mellett volt a Peres de l'Oratoire-ok klastroma. Megnézték még Maréchal de Luxembourg palotáját és kertjét, amely utóbbi különösen szép s annakidején egy Croisaz nevű ember csináltatta. Rousseau őket távozá­sukkor Bare faluig, három órányi gyalogúton kisérte el, ahol elbúcsúztak s megcsókolták egymást. Este nyolc óra­kor érkeztek Párizsba. Teleki 1777. évi február hó 17-én Pestről Du Voissin­hez irt levelének végén az iránt érdeklődik, hogyan érzi magát „Rousseau"-juk, aki Montmorencyban Du Voissin jelenlétében megígérte, hogy munkáját uj alakba fogja önteni. — Du Voissin március 17-én adott válaszában azt ajánlotta Telekinek, hogy közvetlenül forduljon kérésével Rosseauhoz. Teleki csak közel egy év múlva, 1778. évi már­cius hó 17-én válaszolt erre a levélre, amelyben azt közölte barátjával, hogy sokáig habozott azon, vájjon irjon-e Rousseaunak. Most, hogy az irás mellett határozott. Rousseauhoz intézett sorait nyitott levélben azzal küldi meg neki, hogy olvassa el először, azután lepecsételve adja át címzettnek, végül pedig közölje vele. hogyan fogadta Rousseau a levelet. A Pesten, 1778. évi február hó 26-án kelt levélben Teleki hivatkozik a tizenhét év előtt Montmorencyban tör­tént találkozásukra, amelyei mindig utazása kellemes per­cei közé számított s emlékezteti Ígéretére. Leirja munká­jának Bázelben való létrejöttének körülményeit. Rousseau­nak tizenhat év előtt önkéntesen és magától tett dicsére­tét s ajánlkozását. Kéri válaszai arra nézve, hogy az uj alakba való öntésre tett ígéretei meg tudja-e még tartani, vagy legalább is ellenvetéseinek közlését kéri. hogy azokat a tervezett uj kiadásban értékesíthesse a vallás védelmében. Rousseau válaszának nyoma sehol sincsen s való­színűnek látszik, hogy az kedvező leheteti és Du Voissin személyesen vette ál. Teleki ugyanis azt írja nekrológjá­ban, — Rousseau 1778. évi július hó 2-án halt meg — hogy „az uj kiadás e nagy férfin közbejött betegsége miatt nem készült el" E munkájának ujabb negyedik — ki­adásáról le is tett Teleki de tervezetben megmaradt egy uj francia munkája, amely nyilván az Esisai gondolatainak és irányának részletesebb kidolgozása akart lenni. Teleki kis munkája a voltairei gondolat ellen küzdött s hiába elméskedett a voltairiánus gróf Fekete János fe­lette, mikor azt irta, hogy ,.nevetett a törpén, ki fegyvert fogott az óriásra", mert a munka határozott külföldi sike­réi, amely kél év alatt három kiadásával egymagában bi­zonyítékul szolgál, nem lehet letagadni. Teleki József gróf érdemei a Rousseauval való kap­csolat mellett még egyéb francia nyelvű prózai és verses iráisaiban is megnyilvánulnak, bizonyságot téve a magyar­ságnak a franciák iráni ezen az uton is tanúsított meleg rokonszenvéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom