Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 12. szám - Rousseau és gróf Teleki József. Epizód a magyar francia kapcsolatok köréből
14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 december Rousseau és gróf Teleki József (Epizód a magyar francia kapcsolatuk köréből) Irta: Dr. OLAY FERENC A XVIII. századbeli francia irodalom Magyarországra gyakorolt nagy hatásának egyik megnyilvánulása a magyar főnemesek franciás nevelése és francia műveltsége volt, amely nem egy esetben olyan u-ókat is produkált, akik francia nyelven alkották meg számottevő müveiket. Ilyen volt gróf széki \Teleki József (1738—1796) főispán, később koronaőr is. Mária Terézia királynő 1759-ben adott engedélyével a bázeli egyetemen tanult, ahol mint a tudós Bernoiiilli Dávid és János professzorok által tanítványaikból szervezett kis tudós társaság tagja , Easai sur la foiblesse des Esprits-Forts" cimen egy kis munkát állított össze. Esprifs-Forts alatt, Teleki szerint, az állítólagos felvilágosultakai kell érteni, akik pedig nem mások, mini a hitellenek és a keresztény vallás ellenségei. Ezek ellen — akiket nem illet meg az „erős szellem" elnevezés — minden vallásos embernek kötelessége állást foglalni. A munka széles körök, elsősorban a Bernouilli-ak, de meg Mária Terézia és Leseinski Szaniszló lengyel király teljes elismerését váltotta ki. Bernoiiilli Dávid biztatására előszűr már 1760-ban Leyden-ben jelent meg, majd második kiadásban 1761-ben Amsterdam ban és harmadik kiadásban 1762-ben Augsburg-ban. üli Voissin, Teleki párizsi barátja, aki a hollandi követség házi káplánja volt, a munkát annyira érdemesnek tartotta, hogy 1761 tavaszán Rousseau-nak küldötte Montmerency-ba, ahol akkor már hét éve lakott, három mérföldre Párizstól. így kezdődik Rousseau és Teleki kapcsolata, amelyről ugyan sem a ,,Confessions"-ban, sem Rousseau levelezésében nincs hivatkozás, azonban teljeis értékű bizonyítékot szolgáltat egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia Telekikéziratai között található bárom levél az 1777—1778. évekből, amelyek Telekinek Du Voissinnel folytatott levelezését és Rousseauhoz intézett levelét tartalmazzák tervezet, másodpéldány alakjában, — másrészt gróf Teleki ,,Napló"-ja. Utóbbiból megtudjuk, hogy a látogatás 1761. évi március hó 6-án folyt le. E látogatásukat két sikertelen kísérlet előzte meg Először Rousseau mondott le elfoglaltsága miatt a látogatásról, másodszor pedig március 5-én Du Voissin volt gátolva az elindulásban, pedig ekkor Rousseau gyalog ment elibük majdnem Saint-Denis-ig, amely Montmorency-hez 1V2 órára van. Kénytelen volt azonban vendégei nélkül otthonába visszatérni. Du Voissinnel Montmorencyban a Fehér Ló szállodában szálltak meg, ebéden voltak Rousseaunál, aki 45 évesnek látszik, inkább alacsonynak, mint magasnak mondható, friss, eleven beszédű, éles elméjű, szelleme feltűnő, igen szerényen, sőt szegényesen él, nagy muzsikus és Hungária Gutlapercha és Gumiárugyár rl. Budapest, V., Wekerle Sándor-utca 12. Telefonszámok: 246-49, 295-45, 696-04. Sürgönyeim : Hungarógumi Gyártelep: Nagytétény, Baross Gábor telep zeneszerző is. Teleki látogatása idején zeneszerzésből éli s a kapott megrendelésekért el is fogadott díjazást, de a részére járó ősszegen felül nem fogadod el semmit. így éppen akkor történt, hogy Conti herceg egy szerzeményéért 50 Lajos-aranyat küldőit, de a/, összegből Rousseau csak kél aranyal veM el s a többit visszaküldte. Rousseaunak már ekkor is nagy hi« volt részint tehetsége, részint különcsége folytán. Utóbbi miatt Teleki szükségesnek tartja megismerése végett látogatásuk bő leírását adni. Egy szobában lakolt, amely egyúttal konyhája is volt s ott szokott ebédelni. Innen lépcsőn másik szobájába lehetett jutni, amely már csinos volt. Szobájából vendégeit a kerten át a donjon-ba, különálló épületbe vezette, amely csinosan hái', de egyszerűen volt berendezve. A falon a porosz királynak képnyomata volt, amelyre két francia nyelvű .igen mérges" vers volt ragasztva. Az ebédlőnek használt szobában éllek: keveset, de jól: levest, tehénhúst és házinyulat. Volt még egy reg megkezdett pástétom és jó sajt. vaj, szőllő. Minden ceremónia nélkül ettek, ami annál jobbizüvé lette az étkezési Egy lány vagy asszony is velük evett, aki Rousseaunak mindenese, gazdasszonya, szakácsnője stb. volt, de nem szép, ugy hogy mindenki elölt gyanún felül állt. Ebéd után sétáltak s felmentek egy hegyre, ahonnan szép kilátás nyílt. Majd a város templomát tekintették meg, amelyben a Montmorency-családnak igen szép emlékmüve volt szép márványoszlopokon. A templom mellett volt a Peres de l'Oratoire-ok klastroma. Megnézték még Maréchal de Luxembourg palotáját és kertjét, amely utóbbi különösen szép s annakidején egy Croisaz nevű ember csináltatta. Rousseau őket távozásukkor Bare faluig, három órányi gyalogúton kisérte el, ahol elbúcsúztak s megcsókolták egymást. Este nyolc órakor érkeztek Párizsba. Teleki 1777. évi február hó 17-én Pestről Du Voissinhez irt levelének végén az iránt érdeklődik, hogyan érzi magát „Rousseau"-juk, aki Montmorencyban Du Voissin jelenlétében megígérte, hogy munkáját uj alakba fogja önteni. — Du Voissin március 17-én adott válaszában azt ajánlotta Telekinek, hogy közvetlenül forduljon kérésével Rosseauhoz. Teleki csak közel egy év múlva, 1778. évi március hó 17-én válaszolt erre a levélre, amelyben azt közölte barátjával, hogy sokáig habozott azon, vájjon irjon-e Rousseaunak. Most, hogy az irás mellett határozott. Rousseauhoz intézett sorait nyitott levélben azzal küldi meg neki, hogy olvassa el először, azután lepecsételve adja át címzettnek, végül pedig közölje vele. hogyan fogadta Rousseau a levelet. A Pesten, 1778. évi február hó 26-án kelt levélben Teleki hivatkozik a tizenhét év előtt Montmorencyban történt találkozásukra, amelyei mindig utazása kellemes percei közé számított s emlékezteti Ígéretére. Leirja munkájának Bázelben való létrejöttének körülményeit. Rousseaunak tizenhat év előtt önkéntesen és magától tett dicséretét s ajánlkozását. Kéri válaszai arra nézve, hogy az uj alakba való öntésre tett ígéretei meg tudja-e még tartani, vagy legalább is ellenvetéseinek közlését kéri. hogy azokat a tervezett uj kiadásban értékesíthesse a vallás védelmében. Rousseau válaszának nyoma sehol sincsen s valószínűnek látszik, hogy az kedvező leheteti és Du Voissin személyesen vette ál. Teleki ugyanis azt írja nekrológjában, — Rousseau 1778. évi július hó 2-án halt meg — hogy „az uj kiadás e nagy férfin közbejött betegsége miatt nem készült el" E munkájának ujabb negyedik — kiadásáról le is tett Teleki de tervezetben megmaradt egy uj francia munkája, amely nyilván az Esisai gondolatainak és irányának részletesebb kidolgozása akart lenni. Teleki kis munkája a voltairei gondolat ellen küzdött s hiába elméskedett a voltairiánus gróf Fekete János felette, mikor azt irta, hogy ,.nevetett a törpén, ki fegyvert fogott az óriásra", mert a munka határozott külföldi sikeréi, amely kél év alatt három kiadásával egymagában bizonyítékul szolgál, nem lehet letagadni. Teleki József gróf érdemei a Rousseauval való kapcsolat mellett még egyéb francia nyelvű prózai és verses iráisaiban is megnyilvánulnak, bizonyságot téve a magyarságnak a franciák iráni ezen az uton is tanúsított meleg rokonszenvéről.