Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5. szám - Olasz tudományos mű Magyarországról. A magyarság hivatása, a magyar ipar, kereskedelem, földművelés és a reviziós mozgalom megvilágitása olasz szemszögből

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 május Ha visszamégy .. . Irta: SZŰCS ERVIN Ha visszamegy, vidd el veled A dunántúli kék egei A Balaton lágyfodru tükrét, Meséld el majd, mi emlékszünk még Pozsonyban a lovasszoborra. Mondd meg, hogy a lelkünkben élnek Csodái még a Felvidéknek, Hogy dunántúli kis tunyákon. Ha szél süvit át éjszakákon, — Mintha testvér hangja lenne — A sóhajtástok halljuk benne S a Duna vizén — ne feledd — A Vág sodorta könnyeket Meglátjuk mi s hogy számonkérje, A dunántúli tanyák népe Elmegy majd még a Felvidékre. Ha visszamégy, meséld el otthon, De ugy, hogy szivük megdobogjon: A csonka törzs nem csonka egyben, A hitünk nagy, egész, töretlen. A hitünket vidd el szivedben. 11a visszamégy, Mint vándor, aki visszanéz, Hogy lássa még faluja tornyát, F,z legyen az lstenhozzád. Ez a mi dacos szent hitünk, Hogy egy lesz még a test s a rész, S ezért itt minden harcra-kész. Meséld el ezt. — ha visszaméssz. „PANNÓNIA" BÁRÁNYBŐRNEMESÍTŐ ÉS KERESKEDELMI R,T. ÚJPEST, VÁCI-UT 44-48 TELEFON: 949-45-43-44 BÁRÁNYBŐRÖK ES MÁS SZŐRMÉK NEMESÍTÉSE, KIKÉSZÍTÉSE ÉS FESTÉSE Olasz tudományos mű Magyarországról A magyarság hivatása, a magyar ipar, kereskedelem, földművelés és a reviziós mozgalom megvilágítása olasz szemszögből. Az olasz közvélemény ina már igazán őszintén érdeklődik a magyar irodalom remekművein kivül az összes magyar problémák iránt, A legkitűnőbb tudósok mélyednek el történelmi, gazdasági, politikai kérdéscink tanulmányozásába és szinte hétről-hétre regisztrálni lehetne egy-egy olyan olasz könyv megjelenését, amelyért igaz hálával kell, hogy tartozzék a magyarság a fasiszta Itáliának. Most a római nagy kiadó, I'aolo C.remonose „Omnia" sorozatában jelent meg egy kitűnő olasz tudós, Klio Migliorini nevével egy olyan mü, amely Magyarország tudományos ismertetése, mégpedig mintaszerű rendszerrel és alapossággal, tudományos és statisztikai felkészültséggel. Elio Migliorini könyve első fejezetében Magyarország mai földrajzi helyzetét és szerepét ismerteti a Duna-medencében és röglön, könyve elején megállapítja, hogy hazánk népsűrűsége majdnem kétszerese az európai országok általános népsűrűségének (93.3 lakó egy mégyzetkilométeren) és felülmúlja például Franciaország népsűrűségét, amely 76 lélek egy négyzetkilométeren. Gyors, de nem felületes vonásokkal vázolja a magyarok eredetének, a honfoglalásnak történetét, Magyarország históriáját, tökéletes földrajzi egységét, melyet azonban a trianoni béke szétzúzott, holott a világháború kitörésében, amelynek bűnéért bántak el igy Magyarországgal, a magyarságnak nemcsak, hogy része sem volt, hanem egyenest mindent elkövetett, hogy azt megakadályozza. Kilátásba helyezték Magyarország számára, hogy a Népszövetséghez fordulhat a rajta esett igazságtalanságok orvoslásáért, ele a valóságban ezt sem vették tekintetbe és igy történhetett meg, hogy a határmegállapitásoknál több magyar várostól elvágták még a vasuti állomását is, mint akár Sátoraljaújhelyen és hogy más nagy városait — Szeged, Debrecen, Pécs — elszakították gazdasági „hinterlandjától" — és hogy a Dráva és a Duna torkolatát a szerbeknek juttatták, amivel a magyarok számára lehetetlenné tették a két folyón a szabad hajózást. Főként katonai okokból — mondja a kiváló olasz szerző — túlzott előnyökben részesítették a cseheket és a románokat és nem engedték meg — Sopron kivételével — hogy a népek önrendelkezési joga alapján a lakosság népszavazás utján dönthessen hovatartozásáról. Színtiszta magyar városok kerültek így a románok, csehek és szerbek uralma alá és a határmegállapitásoknál egész sor ujabb és ujabb igazságtalanságot köveitek el a magyarok kárára. Amint Mussolini mondta: „A trianoni szerzőilés túlságosan mélyen vágott az eleven húsba", nem is szólva arról, hogy: „Magyarország a Duna-medencében a rendfenntartás évezredes hivatását töltötte be." Elio Migliorini könyvének második fejezetében Csonkamagyarország földrajzi ismertetését tűzte célul maga elé: színes, eleven, tudományos alaposságú. A harmadik fejezet az éghajlati viszonyokat, a flórái és faunát tárgyalja a magyar folyamrendszerrel együtt, hogy a negyedik fejezetben a magyarság nemzeti jellegzetességeit illusztrálja. Objektivitásában annyira megy a szerző, hogy szerinte a magyarság nem tiszta faj, hanem nagyon is erős keveredés, talán a legerősebb egész Európában. De rögtön hozzáfűzi, hogy a nemzetiségek akkor szivároglak be, amikor a tatár és törökdulások után az elpusztított és kihall városokba és földekre telepesekel hívtak meg a magyarok, vagy menhelyet adlak az ellenség elől biztos otthont kereső szláv és román menekülteknek Viszont a magyarok ezeknek a telepeseknek teljes jogol biztosítottak minden téren és hosszú évszázadok alatt, mindvégig megengedték nyelvük gyakorlását és hogy szinte önálló szigetek gyanánt élhessenek a magyar lengéiben. Kiemeli, hogy nemzetiségei mellett is mennyire homogén állam Magyarország, különösen az utódállamokkal szemben és hogy a magyar faj karakterét a lelkesedés, az érzékenység és a nemes ügyért