Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5. szám - Anglia, Amerika és a világ békéje

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 május bővítsék és ennek keretében — amit eddig sohasem akart megtenni — Amerika is kötelezettséget vállaljon arra, hogy a támadó ország ellen irányuló nemzetközi akcióban részt vegyen. Az Egyesült Államoknak ez az uj állásfoglalása tökéletesen kielégítheti Franciaországnak a saját biztonságára irányuló kívánságait. Ez a kibővített egyezmény abban különbözik a korábbi tervektől, hogy végső eredményben nemcsak Franciaország, hanem (minden állam jogos biztonságát szolgálná. A francia kormány elnöki székében most Daladier ül, aki a háború befejezése óla következelesen hive volt a Németországhoz való közeledés és a Leszerelés gondolatának. Egyik beszédében, amelyet Franciaország mérhetetlen hadi kiadásairól mondott, keserűséggel állapította meg, hogy a francia hadi költségvetés éppen a locarnói megegyezés óta évenként mintegy négyszáz miliVió aranyfrankkal növekedett. Vagyis Franciaország háromszor annyit költöM védekezésre, mini Németország és kétszer annyit, mini Olaszország. Vájjon — kérdezte ekkor Daladier — eme sok kiadás következtében Franciaország kétszer, vagy háromszor olyan erös-e. mini szomszédai? Daladier, akit az események forgataga sem tudott megrendíteni az igazi békére való törekvésben, s aki tisztában van saját népének őszinte békevágyával, ilyen körülmények közöli bizonyára nem fogja elmulasztani a mostani kedvező alkalmat. Ereje talán elegendő lesz arra, hogy szembeszállva Tardieunek és a szélső jobboldal híveinek túlzó politikájával, a világgazdasági konferencia eredményességét biztosító nyugodtabb politikai légkört teremtsen. Minden eddigi gazdasági értekezlet már előre eredménytelenségre volt kár'hoztatva, mivel hiányozlak a békés gazdasági együttműködés politikai fellételei. A legtöbb gazdasági konferenciám pedig a résztvevő államok külön kötelezettségei vállaltak arra. hogy politikai vonatkozású kérdéseket nem is érintenek. Nagyon természetes, hogy az igy eleve mesterségesen megbénított gyülekezetek jó tanácsoknál egyebet nem adhattak. Minél több akadályt gördítettek az egyes kiküldőitek a gazdasági együttműködés útjába, annál nagyobb volt sikerük hazájukban azok szemében, akik az önzéstől elvakítva, pillanatnyi érdekük kielégítéséi óhajtolták. A londoni értekezlet eredménye attól függ, hogy a múltnak ezekéi a tanulságait milyen mértékben szívlelték meg az egyes államok vezetői. Ha ezekből a tanulságokból látják a követendő utat és meglesz a bátorságuk ahhoz, hogy esetleg még népszerűségük csorbulása árán is — az emberiség egvetemes érdekeiért bátran sikra szálljanak és cselekedjenek, ezzel saját hazájuknak is a legnagyobb szolgálatot teszik. Ha a londoni konferencia férfiai nem riadnak vissza a bátor cselekvésektől és teljesitik hivatásukat, akkor sokkal hamarabb, mintsem várhatnék, elkövetkezik a Roosevelt jósolta u j idők hajnala. Anonymus. Schmoll pasta Schmoll és Kallós Budapest, V. kerület, Vésö~utca 7. ss. Lady Snowden Magyarországon Egy angol nő jött hozzánk látogatóba, egy nő, aki elsőnek tiltakozott a békeszerződések ellen. Egy nő, aki bejárta a szenvedő Oroszországot, hogy lássa, mit miivel a bolsevizmus. Bejárta a forrongó Írországot, Georgiát, Palesztinái, járt mindenütt, ahol népek igazságtalanul gyötrődnek és gyötörtetnek. Egy nő, aki az igazság és szerelel jegyében nevelkedett, aki érzi, hogy a bátor jóság és nagylelkűség hiánya leszi szárazzá, kicsinyessé és nyomorulttá az emberekéi. Egy nő. aki minden szenvedő nemzetnél megjelenik. Az újságok azl írják róla, hogy Viscountess Snowden of Ickornshaw és a bires politikus Lord Snowden felesége. Azt irják róla, hogy könyveket, röpiratokat irt és negyven államban kétezerötszáz előadási tartott a nők jogairól. Azt irják, hogy szenvedélye a zene és .Magvarországra is egy ill előadásra kerülő angol opera megtekintésére jött. Mi azonban nem a véletlen látogatót, nem is az előkelő angol politikus feleségét, hanem a történelem ragyogó ismétlődését látjuk benne Mi azt látjuk, hogy Lady Snowden minden utazása szenterzsébeti látogatás, a nyomorult, sebzeli országok vigasztaló simiogatása. a Gondviselés jele. Szenterzsébeti hivatása vezette őt hozzánk, szenvedőkhöz, hogy elhozza a kötényében az égi vigasztalás rózsáit. Csak rózsákat hozhatott, mert, mint Szent Erzsébetnek, neki sem szabad valóságos segítséget nyújtania. Dc a csodatétel bizonyítja, hogy Isten nem feledkezett meg szenvedésünkről és ép ezért a világ lelkiismerete sem feledkezhetik meg rólunk addig, míg a rajtunk esett halálos sérelmet jóvá nem teszi. Lady Snowden budapesti utazása alkalmával a következő nyilatkozatot telte: — Első magyarországi utam sem vezcil egészen ismeretlen nép közé. A magyar szellem sugarainak femje és melege el hatolt hozzánk n ködön és távolságon át s számtalan barátot szerzett a magyar nemzetnek az angol szigeteken. A magyar nép Kipling mondásának évezredes cáfolataként megmutatta, hogy igenis lehet a Keletet a Nyugattal kibékíteni. Magyarország magas fejlettségű, nyugati műveltsége mellett eredeti tisztaságában megőrizte keleti őshazájának gazdag kincseit, amelyek oly ritkák a szürke Európában; .1 délibábos rónára emlékeztető ragyogó képzeletet, a lángoló szivek és művészi formák iránti érzéket, az összhang és a ritmus szeretetét, a dall. a táncot és a költészetet. A magyar a világ született miivésze. Gyakran bámulhatjuk Londonban gazdag, változatos és tökéletes népművészetét, mint a csodálatos kézimunkák, hímzések, lehelletfinóm gombkötő- és ötvösmunkák és népviseletek eredeti és szingazdag remekeit. Az ilyen nép fiai közül kerülnek ki az egyetemes művészettörténet legnagyobb alakjai. Lakásom egyik főékessége Munkácsy „Krisztus Piláíus előtt" című yigászi alkotásának művészi mása, amelynek szemlélése ma is ugy hat reám, mint egy Bach-oratorium. Első irodalmi benyomásaim közön a legmaradandóbb hatást Jókai káprázatosan szingazdag regényei tették, amelyekhez ma is élvezettel térek vissza. De különösen mini zenekedvelő s az angol (niagy) rádió egyik volt igazgatója jutottam szoros kapcsolatba a magyar zenei műveltséggel. Megtanultam bámulni a magyar nép- és műzene valamennyi csodálatos megnyilvánulásán, a régebbi klasszikusok és Brahms magyar motívumaiból, továbbá Liszl titáni szimfonikus költeményeitől kezdve a legújabb magyar zeneszerzőig, Bartókig, Kodályig és Dohnányiig, akik a világ zenetörténetében maradandó helyei érdemelnek. Nagy élvezetiéi hallgatom a budapesti hangversenyeket és opera-előadásokal is a magyar rádió nagyszerű közvetítésében. Európai szempontból nagyon örülök a budapesti Liszt-ünnepeknek, amelyek a magyar fővárost idővel a nemzetközi Liszt-kultusz Bayreuthjává avatják.