Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Amerika uj világpolitikája

1933 ániilis MAGI Alt KÜLPOLITIKA O rendelkező államok már rég felismerték s nagyszerű szervezetek utján tájékoztatják a külföldet nemcsak turisztikai, hanem ügyesen és rejtetten politikai szempontokból is. Ha pedig ez áll — mint ahogy tényleg száz százalékig áll • a nagyobb nemzetekre, akkor annál inkább vonatkozik hazánkra is, amelyről jól tudjuk, hogy a kitartó ellenséges propagandának köszönhette nemcsak Trianon égbekiáltó igazságtalanságait, hanem idegenforgalmának kis mértékét, visszaszorítását. Hisz közismert tény, hogy Bécsben nem régen még a szállodák portásai a leglehetetlenebb mesékkel, nyiltan beszélték le a Budapestre igyekvő külföldi utazókat. Még ma sem lehelünk egész biztosak abban, hogy szórványosan és kevésbé feltűnő módon, egyes szomszédos nagyvárosokban nem terelik-e más irányba az. ide szándékozókai. Ennek természetesen mosd már más indoka van, mint a monarchia idejében, amikor a főcél Becs kiemelése volt. lg-, n érdekes pildaul amit eg\ izlandi ismerősömtől hallottam, midőn az. illető első alkalommá] jött Magyarországra. Hamburg—Berlin közt a vonaton az izlandi egy magái kapitánynak nevező utasnak kérdésére elmondta, hogy Budapestre kés/.i'd A „kapitány" erre minden erővel lebeszélni igyekezett tervéről, meri Budapesten nincs mii látni, nagy a piszok, mini afféle keleti városban s a nők erkölcstelensége oly fokú, hogy meg fogja bánni, ha mégis odautazik. Mikor a jóindulatú tanácsadó látta, hogy hiába beszél, elvágta a további beszélgetés fonalát. Nyilván megsértődött, hogy szava nem talált hitelre. Tovább utaztáhan Prágában, sót Pozsonyban is minden igyekezettel azon voltak, hogy budapesti útját megakadályozzák. A most már nagyszerű tájékoztató füzetek és az. itteni fogadtatás azonban igazolta, hogy rosszindulatú kezekbe kerüli (egy uton háromszor!) barátunk. Más valaki emliti,* hogy oly hiedelemmel találkozóit idegeneknél, amely szerint nálunk tropikus az. éghajlat és sátrakban laknak az emberek. Egy belga orvosi családja azérl nem akarta Budapestre engedni egy nemzetközi kongresszusra, meri itt nincs még gyógyszertár sem. Egy angol vikárius pedig elhitte, hogy nálunk a többnejűség dívik. Egy cikkben olvassuk, hogy valaki 1927-ben a bécsi hajón kél hollandus tanítóval ismerkedett meg. Nagy lelkesedéssel és bámulattal tanulmányozták itt a hollandusok hatalmas intézményeinkéi s távozásuk előtt még egy kérésük volt: látni szerelnék a barlanglakókat! Megmutatták Baedeckerükt-l. amely néhány hajléktalannak homokba vagy falba váji lakását ugy adla be olvasóinak, hogy azok tényleg barlanglakó ősemberekre voltak kénytelenek gondolni. E sorok Írójától pár éve egy francia egyetemi városban egy elemi iskolai igazgatóm") azl kérdezte, hogy nyugodtan elkiildhelné-e tanárnő leányát Budapest megtekintésére, lehet-e este az utcán járni s hogy vannak-e nálunk háromemeletes házak is Egy egyetemi tanár a magyarországi vadlovakról érdeklődött, míg egy másik örömmel ölelte meg a nála jelentkező magyar diákot, mint a világháborúban szövetséges nemzet fiát. hogy azután bizonyítványába születési helyéül azt irja be: Budapest, Romániai Egy tanárnő arra a kérdésemre, hogy tudja-e kik voltak Németország szövetségesei a világháborúban, nem tudott feleletel adni s mindörökre megsértődött, amikor azl kérdeztem, hogy Bulgária Európában van-e. meri fogalma sem vol'l róla. Igen jellemzőek azok a levélcimzések, amelyek Budapestet más országok városává teszik meg. E sorok Írójának gyűjteményében van egy párizsi nagy kiadóeég címzése, amely Budapestre Romániába szól majd ez| helyesbítették Ausztriára. Egy greléi kiadó ugyancsak Romániába, egy egyiptomi világcég Csehszlovákiába, egy nagy olasz turista szervezel Romániába, Berlinből egy kiadó cég Csehszlovákiába, egy másik pedig Bulgáriába irányitolta budapesti levelét. Hasonló esetek nagy szárnál lehelne még idézni, amelyek iazt mutatják, hogy a külföld bizony meglehetősen indolens. Ritka, aki maga jár utána annak, hogy megbízható felvilágosításokat kapjon egy rá közvetlen érdekkel nem biró országról. Es ez nemcsak Magyarországra vonatkozik. A külföldet járók nem egy idegennel találkoznak, akinek édes kevés fogalma van akárcsak Európa viszonyairól is. Saját országát, sajál gyarmatai'! kitűnően ismerj i külföldi esetleg valamit tud szövetségeseiről is. de már a többiről szép. ha azt tudja. hogy léteznek. Kétségtelen, hogy nem mindenki nélkülözi ennyire a helyes tájékozódást, s hogy bizonyos tévedések sokszor akaratlanul fordulnak elő. Az előadottakat mindenesein azonban oly jelenségeknek kell tekintenünk, amelyeket teljesen figyelmen kívül hagyni könnyelműség volna Igen nagy szükség van lelnél arra. hogy a felvilágosító munkál el ne hanyagoljuk s gondosan folytassuk, mert sokszor, kétségtelenül, szervezett rosszindulattal állunk szemben. Erre közvetlen tapasztalatunkra hivatkozhatunk. Egy napon 1928-ban Velence egyik legismertebb szállodájában láltam, hogy a szálloda vezetősége nagy jóakarattal igen sok budapesti idegenforgalmi füzeiéi helyezett el az előcsarnok megfelelő polcain, egyéb hasonló füzelek közi. Másnap a 100 '200 kis budapesti füzet közül alig pár darab voll már látható. Ez a nagy érdeklődés feltűnvén, kutatásom arra az eredményre vezetett, hogy csomagokban dobta valaki a magyar füzeteket a papírkosarakba! [gen fontos, hogy az idejövő idegenek távozásuk után is lehetőleg megtartsák velünk összeköttetéseikéi vagy legalább is érdeklődésüket irántunk. Maradandó benyomásokai és emlékeket kell magukkal vinniök, hogy a külföldön és otthon is ugy érzelmileg, mini értelmileg állandó védőink és megértő szószólóink legyenek. Mayától kell ilt rájönnie az idegennek arra. hogy nagy sérelem történt egy magasabb kultúrájú néppel; magától kell rájönnie arra, hogy mielőbbi segítségre van szükség, ha Középeurópának ezt a részét nem akarják martalékul dobni a balkanizmusnak. De mindezt nem nekünk kell mondanunk, nem nekünk kell bizonyítanunk, hanem — s ez a legnehezebb, de tegcélravezetőbb módszer — az idegennek kell magától megismernie, megtudnia. Vigyáznunk kell azonban arra. hogy a külföldiek ne távozzanak azzal az érzéssel körünkből, hogy barátságunkért és vendégszeretetünkért bárminemű — különösen politikai, propagandisztikus — ellenszolgáltatást várunk. Ennek a gondolatnak minden lehetőségét igen óvatosan kerülnünk kell. Viszont azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a távozó barátaink jóemlékeit időnkint fölélesszük egyrészt levelezés, másrészt őket egyénileg érdeklő) illeni kiadványok, füzelek, képes levelezőlapok küldésével. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy akik ill megfordulnak, idővel hazájuk vezető politikusai, pénzügyi szakemberei és egyéb kiválóságai lehetnek s ezek akkor is jóleső érzéssel fognak visszagondolni a gondtalanul és baráti körben töltött magyarországi tartózkodásra. Főirányelvünk a szerénység legyen. Xe akarjuk se intézményeinkéi, >e városainkat, se egyéb berendezkedéseinkéi dicsérni vagy azokra pláne dicséretet kierőszakolni. Erre nincs semmi szükségünk, ínég kevésbé, hogy hivalkodjunk. Magaviseletünk léhát igen fontos tényező a rólunk kialakuló véleményre. Minden cselekvésünknél szem előtt kell tartanunk azl a kétségtelen tényt, hogy mini sok más, ugy a propaganda is kétélű fegyver. Sok kárt okozhat, ha roszszul, alkalmai!;,n helyen, időben vagy személynél alkalmazzuk, és nagy erkölcsi és anyagi hasznot jelent, ha megA PHÖNIX ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA í). TELEFON: 353-94. Életbiztosítási állománya n számadási év végén megközelíti .i s", milliárd pengőt, ami több minit miii.iiuti darab kötvényre oszlik meg.A garanciális alapok összege :tsti millió pengő, mu-lv s."i mogushozomu ingatlanban, elsőrendű, túlnyomórészt nemzetközileg garantált aranyci-lékü értékpapirokban. továbbá főleg jelzálogkölcsönökbe és a sajál életbiztosítási kötvényekre nyújtott kölcsönökben van elhelyezve. A kölvcnykölcsönoK állománya 34 millió pengő, ami «gvrészl a tál sasiig mobilitását, másrész! az életbiztosítás nagy előnyeit is bizonyítja. A Phönix Életbiztosító Társaság társintézetével, a l'hünix Biztosító Társasággal, valamim magyarországi leányintézetével. a Turul Magyar Országos Biztosító Intézet Rt.-gal. a biztosítás minden ágazatával, fajával és módozatával foglalkozik. • Magyar Külpolitika. 1927. XII. 10.