Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - A revizió jogi alapjai

4 M V<;V %lt KÜLPOLITIKA 1038 április lényt ..." — mondotta Deák Ferenc, nos, alkalmazzuk ezl a gazdasági életre, vagyis a régi lét romjain állítsuk vissza a gazdasági egymásrautaltság ama élettervét, mely a mostani nehéz időkben mindkettőnknek csaik javára lehet. Egyelőre csuk egymásra nézzünk s elszántan, okosan, őszintén a kezdetei építsük ki, a többi aztán majd magától jön, Régi mondás, de igaz: szép a jóiéi sugallta vonzalom is, de erősebb a bajból, közös szenvedésből születelt barátság. Minket, magyarokai a legőszintébben áthal az az. óhaj: vajha az Ausztriái és Magyarországol újból összekötő uj gazdasági kötőjel a Duna-medence feltámadó gazdasági éhlének és gazdasági gépezetének a hatalmas tengelyévé ci ösödhetnék' A revízió jogi alapjai A békeszerződések rcviziója körül örvénylik Európa egész politikája. Szövetségek lámádnak ellene és mellette. Vannak, akik követelik, hogy a békeszerződések halálos szorítása örökös és változhatatlan maradjon és vannak, akikben élő hit. hogy a békeszerződéseknek meg kell változniok. Vannak, akik mini meg nem változtatható törvénnyel akarják magyarázni az elfogadott szerződés szolgálatának kötáblai parancsolatait. Az. elevenbevágó páriskörnyéki sok békeszerződés megteremtette a maga politikai és jogi irodalmát. A politikus beszélhet szive, vagy szája ize szerint. A jogász állásfoglalása, ha igazán és felelősségteljesen az, csak olyan lehet, mely kibírja a nemzetközi jogi szempontok éles világosságát. A revízió jogi irodalmának igen nagy nyeresége dr. iJuza László előkelő tanulmánya a revízió jogi alapjáról, mellyel a Magyar Jogászegylet revíziós ankétját megnyitotta. E tanulmány megállapítja, hogy a revízió — akár a szerződésben fölvett rendelkezések helyett új szabályok felállítását, akár a szerződés hatálytalanítását érijük alatta. — mindkél értelemben véve jogszerű eljárást jelent. A revízió fogalmilag kizár minden nem jogszerű módon történt változtatást. Azt az elvei, hogy a szerződéseknek elégteendő, a revizió teljes mértékben elfogadja: a szerződés jogszerű megváltoztatása nem áll ezzel ellenlétben, ha pedig a szerződés eredetileg érvénytelen, nincs szerződés, mely megtartandó volna! A békeszerződések hatálybaléptük óta is sok változáson mentek át és érinthetetlenségük sokat hangoztatott elve jogilag már ezért is tarthatatlan. Olyan jogi ok, mely a trianoni szerződési a maga egészében érvény leienné tenné, vagy összes rendelkezéseiben utólag hatálytalanítaná': nincs. Dc ez. természetesen, nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan jogi okok sem. melyek a trianoni szerződés egyes rendelkezéseit érvénytelenekké, illetve hatálytalanokká teszik. Tizennégy évvel hatálybalépése után, mikor a rendelkezések egy része a végrehajtás után hatályát vesztette, lehelellen volna az. érvénytelenítés összes következményei! keresztülvinni. Vannak azonban a békeszerződésnek olyan rendelkezései, melyek jogilag tarthatatlanok s melyeknek megváltoztatása a nemzet eminens érdeke. Ilyenek elsősorban: 1. a haderő korlátozása, '2. a jóvátételekre, 3. az állami határokra vonatkozó rendelkezések. A központi hatalmak lefegyverzése bevallottan nem egyes államok biztonsága érdekében történt, hanem, hogy a fegyverkezések csökkentése az Egyességokmány 8. §-a szerint előkészíthető legyen. A cél minden nemzetre vonatkozóan a fegyverkezés általános korlátozásának előkészítése s az idő az általános korlátozás előkészítésének ideje. Az általános korlátozás keresztülvitele után a központi hatalmakkal szemben nem tartható lenn az. egyenlőtlen elbánás elve. Ha a lefegyverzési konferenciának az általános egyezményt nem sikerülne megvalósítania, a konferencia befejeztével a központi hatalmak hadseregeinek korlátozására vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik. A jóvátétel egész intézményének jogi alapja, a háhorus vétkesség kimondása, a lételes nemzetközi jog szempontjából tarthatatlan. Még ha, amit csak a történelem bírálhat cl. a központi hatalmak idézték is fel a háborút, ezzel nem követtek el oly jogtalanságot, melyért kártérítés fizetésére volnának kötelezhetők. A háború előtti nemzetközi jog szerint — a hadüzenet formális feltétele mellett — minden állam jogosítva volt akkor és az ellen az állam ellen indítani háborút, amikor s amely ellen akart. A hadüzenet az 1914 ben hatályos nemzetközi jog értelmében nem volt deliktum s igy nincs a központi hatalmak oldalán olyan vétkesség, melynek alapján kártérítés volna megállapítható. A revizió terén kétségkívül az állami halárok kérdésének van a legnagyobb jelentősége. Ez a pont az. ahol a revizionizmus és az antirevizionizmus legélesebben áll szemben. A trianoni határok történetileg indokolatlanok, gazdaságilag tarthatatlanok, nemzetiségi szempontból igazságtalanok. Ezt ország-világ tudja. Vannak-e olyan jogi okok. melyek alapján a békeszerződés idevonatkozó rendelkezései érvénytelenek vagy utólag hatálytalanná váltak? Jogilag megtámadhatók az állami határokra vonatkozó rendelkezések tévedés, illetőleg megtévesztés cimén. Köztudomású, hogy a békekonferencia a határok megállapításánál a valóságnak meg nem felelő előterjesztések, hamis statisztikai adatok, esetleg hibás térképek alapján is döntött. Ez a döntés tehát mindenesetre tévedésen alapul. A trianoni szerződésnek az állami határokra vonatkozó rendelkezései tévedésből alkotott jogszabályok s a tévesen hozott törvénnyel esnek egyenlő jogi elbírálás alá. Ilyen törvény érvényességéi nemcsak az van jogosítva megtámadni, aki maga is tévedésben volt, hanem az is. aki a tévedésről ludoll s arra kifejezetten lel is hivta a figyelmet. A tévedést, mint a jogalkotás egyik tényezője, Magyarország is jogosult az illetékes lórum elé vinni s ezen az alapon az. idevonatkozó rendelkezések módosítását kívánhatja. Másrészről, ha e rendelkezések a most kifejteit okból nem volnának is már eredetileg érvénytelenek, utólagosan hatálytalaníthatok lennének azért, mert a mikénti végrehajtásuk tárgyában vállalt kötelezettségek nem tartattak be! A Szövetséges és Társult Hatalmaknak a magyar Békedelegáció elnökéhez intézett levele a következő kijelentés! teszi: A Szövetséges és Társult Hatalmak híven ahhoz a gondolathoz, mely őket a határok megállapításánál vezette, foglalkoznak azzal az eshetőséggel is. hogy az. igy megállapított határok nem fognak mindenütt pontosan megfelelni a néprajzi és gazda-