Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Mussolini és MacDonald reviziós terve

IIA G1 % It K ŰLPOLTTIK A i !>;t.; március szerződéseknek, betűinek és szellemének makacs védelmezője, nem tudott megegyezésre jutni. Ezután meglepetésszerűen a másik volt szövetségeshez: Olaszországhoz fordult, amelynek élén szintén olyan férfiú áll, aki jóformán uralomra jutásának első pillanatától kezdve, őszintén és bátran hirdette a nemzetközi igazság és erkölcs igéit. Erre a váratlan lépésre egyszerre megélénküli a nemzetközi élet és a sok szenvedéstől eleselI népek lelkében újra felcsillant a reménykedés és a sok csalódás ellenére is egyszerre hinni kezdtek abban, hogy az eltiport virágú tavaszok után most elkövetkezik az igazi tavasz, a rómaiak ..szent tavasza", amelynek virága termő és gyümölcsöt hozó lesz. MacDonald római látogatása után Párisba ment és a francia nép vezetőit igyekezett megnyerni azoknak az eszméknek, amelyektől a világ boldogulása és Európa sorsa függ. Ha sikerül elérni célját és igy bekövetkezik Európa négy hatalmának: Angliának, Franciaországnak, Olaszországnak és Németországnak, barátságos együttműködése, akkor minden probléma — legyen bármilyen nehéz — szinte magától oldódik meg. Megszűnnék a fegyverkezési verseny, meglenne minden feltétele a rendes gazdasági élet újjászületésének és az igaz útra tért Európával széniben meglenne Amerika bizalma és segítsége is. Hogy ez a reménység milyen mértékig és miiven ütemben fog megvalósulni, e pillanatban senki sem tudhatja. Maga a római látogatás azonban, az egy célért küzdő két nemzet összefogása, önmagában véve is történelmi esemény, mert uj helyzetet teremtett Európa nemzetei között. A római látogatás nyomán, amely tisztán és parancsolóan mutatta meg a jövő fejlődés irányvonalait, az a csodálkozó érzés tölt el bennünket, mint mikor gyermekkorunkban először mutatták meg nekünk Chladni természettudós ismeretes kísérletét. Előttünk állott az üveglemez, telehintve homokkal, s mikor tanárunk a lemez oldalán végighúzott egy vonót, az igy támadt rezgésre a rendetlenül elszólt homokszemek szabályos vonalakba sorakoztak, jeléül annak, hogy a lemez üresen maradt részei nyugalomban vannak. A római találkozó után kiadott hivatalos közlemény, amely a várakozó világnak bejelentette, hogy a tanácskozások a négy nagy nyugati hatalom együttműködésére irányulnak, megjelöli azokat az irányvonalakat is, amelyek mentén az európai káoszból kialakuló rendteremtés megtörténhetik. Az angol miniszterelnök Párisban a francia kormány tagjai előtt, mint a világ lelkiismeretének követe jelent meg és feltette a kérdést, vájjon nem látják-e elérkezettnek az időt arra, hogy véget vessenek a fegyveres béke korszakának és megnyissák az útját az együttműködésen alapuló munkás békének. Daladier francia miniszterelnök és külügyminisztere, Paul-Boncour, annak a pártnak a képviselői miniszteri székükben, amely pártot a francia nép őszinte békevágya juttatott többségre. Vájjon Franciaország vélt európai felsőbbségének illúziója, továbbá a tisztán fegyverekre épitett biztonság hamis jelszava visszatarthatják-e a francia nép vezetőit a jószándéku együttműködéstől, amely saját pártjuknak hagyományos programja? Daladier és társai ezekben a komoly órákban bizonyára vissza fognak gondolni arra az időre, amikor az egész Európát letipró Napóleon bukása után a sokat gáncsolt Szent Szövetség Európa békéjének és rendjének helyreállításakor a győzelem mámorában is főfeladatának tekintette a legyőzöttek talpraállitását. Első dolga volt a kongresszusnak visszaállítani az alkotmányos francia királyságot. Franciaország felosztására nem is gondolt és jelentéktelen módosításokkal visszaállította Franciaország régi határait. Aránylag csekély hadisarc és rövid ideig tartó megszállás után nyugodtan folytathatta Franciaország a napóleoni hódításokkal meg/avari éleiéi. A szabadság és demokrácia legnagyobb veszedelmének bélyegzett Szent Szövetség a békekötésekkor tisztán látta és hirdette is, hogy a béke csak jó lelkiismeretből fakadhat. Ennek a békének az elvei, amelyeket szerzői a maguk hite szerint való erkölcsi törvényékre építettek, alig éltek tovább egy évtizednél. 1'erületi rendelkezései pedig tizenhat esztendő multával már megbomlottak. Pedig ezek a békeszerződések hosszú tárgyalások eredményei voltak, amelyeken a franciák képviselői, élükön a híres Tallegrand-nsA, tevékeny részt vettek a fellélelek megállapításában. Elképzelhető-e, hogy a tárgyalás nélkül létrejött és a győzelem mámorában fogant párisikörnyéki szerződések fennmaradhassanak anélkül, hogy Európái bukásba ne sodorják.' Es vájjon Franciaország belső nehézségei megszüntethetők-e, ha tovább tart az európai zűrzavar és elbirja-e sokáig, hogy állami háztartásának egyharmadát hadi kiadásokra fordítja? A fegyvereknél sokkal nagyobb biztonságot nyújt Franciaországnak az európai hatalmakkal való őszinte együttműködés és a leghatalmasabb várövezetnél is nagyobb védelmet ad a Kellogg-egyezmény valóraváltása és az erőszak eszközeiről való ünnepélyes lemondás. A négy európai hatalom, amely saját hazája nak sorsán kívül Európa jövendőjéért is felelős, közös munkával és együttes erőfeszítéssel egész Európa rendjét helyreállíthatja és igazságot szolgáltathat azoknak az államoknak is, elsősorban Magyarországnak, amelyeknek talpraállitása nélkül a béke és jólét meg nem teremthető. Ha Franciaország és Németország közeledése ezen azi alapon megtörténhetik, akkor a francia-olasz ellentétek megszüntetése Anglia közbenjárásával nem okozhat nagyobb nehézséget. Ez az egyetlen ut, amelyen keresztül a békeszerződések tarthatatlan rendelkezéseinek megváltoztatásai is remélhetjük. A feszültség elmultával olyan légkör támad, amely a semmittevésre kárhoztatott Népszövetség eredményes munkáját is lehetővé teszi. Ha pedig a Népszövetségnek a békeszerződések megkötésének légkörében létrejött alapokmány akadályul szolgálna, arra nézve maga Herriot volt miniszterelnök szolgált tanáccsal, mondván: ..Fia a Népszövetség alapokmányának egyes szakaszai akadályozzák meg a békeszerződések módosítását, akkor ezeknek a szakaszoknak módosításával kell megkezdeni a munkát!" MacDonald bizalmában megerősödve tárgyalt most a francia fővárosban és a kívánságok, amiket Fairópa és a világ békéje] érdekében a francia kormány elé terjesztett, egyúttal Franciaország volt leghatalmasabb szövetségeseinek is kívánságai, azoké a szövetségeseké, akik FYanciaország számára is megszerezték a győzelmet. Franciaországtól függ, vájjon most, mikor az igazi béke megszerzésében sietnek segítségére, velük akar-e menni? A választ az egész világ azzal a reménységgel várja, hogy most már Németország is, a többi legyőzött állammal, köztük Magyarországgal együtt, elfoglalhatja méltó helyét Európa közösségében, kiveheti részét a béke munkájában, amelynek eljövetele nemcsak Európának, hanem az egész világnak az üdvösségét jelenti. Anonymus.