Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Uj idők felé

(933 január MAGYAR KÜLPOLITIKA (lek. még ha nem követte is azokat cselekedet, hozzájárultak a \ilá» közvéleményének kialakulásához. A közvélemény alaktalan, titokzatos ereje pedig előttünk ismeretlen törvények szerint, de mindig érvényre jut, különösen akkor, ha a tömegek őrzési' ösztönszerűen rábukkan az igazságra és megpillantja az égi jelet, a magasabbrendü célt, amely felé haladnia kell, hogy üdvösségél megtalálja. Megnyugtató ludat, hogy ezeknek az igazságoknak a megismerésében Franciaország mostani vezetői előljárnak. Franciaországnak volt vezető szerepe a békeokmányok megszövegezéséhen s most Franciaország akkor teljesili feladatát, amellyel saját magának és az egész emberiségnek tartozik, ha vezető szelepet vállal az igazi béke megteremtésében is. Ez a folyamat, lassan bár. de a mull év tavaszától kezdve, amikor Herriot pártja került az élre. egyre észrevehe többen erősödik. A bosszúállás szelleme helyett az együttműködés készsége nyilvánul meg a francia politika mostani irányitóiban. Bár a múlt hagyatéka nagy sulival nehezedik jó szándékukra, most már valóban arra törekszenek, hogy sa ját biztonságuk mellett a többi nemzet biztonságát is lehetővé tegyék. Herriot nagy tervezete a fegyverkezés csökkentéséről, amelynek létrejöttében utódjának. Paul-Boncournak. a jelenlegi miniszterelnöknek is nagy része van. egé szen más szellemtől van áthatva, mint a korábbi tervezetek, amelyekben a biztonság jelszava csak takai ójául szolgált egészen ellentétes törekvéseknek. A stresai értekezlet pedig, amely a Duna medencéjének gazdasági sorsával foglalkozott, megállapításokon és tanácskozásokon kivül mostantiig kézzel fogható eredményt ugyan nem hozott, de tanúságot tett arról, hogy Franciaország Európa Keletén most már nem tisztán a katonai szempontokat nézi. hanem maga is jószándékkal vesz részt a páriskörnyéki békék által romba döntött gazdasági élet helyreállításában. Ennek a politikának volt az. első határozott lépése Ausztria ujabb megsegítése. A világgazdasági konferencia pedig, amelynek egységesen kell hozzáfognia minden gazdasági baj orvoslásához, sokkal nagyobb eredményi igér, ha megkezdése előtt enyhül az a politika, amely politikának legnagyobb része volt a világgazdasági összeomlásában. Ebben a hatalmas munkában nemcsak Európa nagy nemzeteinek, hanem valamennyinek részt kell vennie. Késlekedés nélkül el kell követni mindent, hogy a politikai ellentétek csökkentése előkészítse .1 talajt arra. hogy az. Egyesült Államok hangulata is megváltozzék velünk szemben. Mert Amerika nélkül éppeh a legnagyobb gazdasági kérdések megoldása okozhat olyan nehézséget és késedelmet, amely min den bajunknál nagyobb veszedelmet jelent. A nemzetek közös nagy erőfeszítésében Magvarország is ki akarja venni a részét. A magunk erejébe/ mérten szolgálni akarjuk a béke és az igazság nagy eszményéi. S remélnünk kell. hogy munkánk nem lesz hiábavaló. Harcunk közepette büszkén emlékezhetünk vissza azokra a szavakra, amelyeket a pápa követe kormányzónk, Horthy Miklós újévi üdvözlése során mondott: ..Magyarország múltja biztos alapja jövőjének. A magyar nép az akadályok legyőzésére erőt meríthet mélységes vallásosságából, forró hazaszeretetéből, biztos nyugalmából, türelméből és egységességre való törekvéséből." Külső politikánk irányát pedig tökéletesen magában foglalja Horthy Miklós kormányzó válaszának egyetlen tömör mondata, amely így hangzik: .,Magyarország szívesen működik közre mindannak megvalósításában, ami alkalmas arra. hogy a világot sújtó bajokat enyhítse és közreműködésének nem lehel más halára, mint saját biztonságának jogos védelme." E szavaknak emléke erőt adhat nekünk még a csüggedés óráiban is. mert nem lehet, hogy akkor, amikor mások bíznak bennünk és hazánk jövőjében, mi magunk kisebb hitűek legyünk és ne reméljük Magyarország feltámadását. Anonymus. Aranyosmarót Kisváros képe. Kastély, megyeháza, Karcsii torony Migazzy templomán; Festői nép jött a heti vásárra, S megyegyűlési e a gróf négy lován Kijött sok földesúr is. Barna arcok. Az ódon székház népes, eleven; A Balogh János szava itt viharzott, Egykor lelkes szó. ma: történelem. A: alvégen a Zsitva kanyarog, Papirhajómat viszi messze, messze Virágos partján kisérem gyalog. Fent a temető s néma kőkeresztje, Egy drága sir. halk szellő-suhanás . De kő, szél egy szót hord: ..Feltámadás: HAVAS ISTVÁN AZ ALFÖLD MAGYARJAI Nem lehet ránk fogni, hogy hangos né]) vagyunk. Szeletünk elrejtőzni, örömünk sirva-vigad. Gyászunk néma és komor. Nincsenek heves taglejtéseink, melyekkel haragunkon — izgékonyabb nemzetek példájára könnyitenénk. Mikor a magyarság legnagyobbját, Kossuth Lajost, holtan hozta haza a vonal életfogytiglan való száműzetéséből, a sinek mentél szótlanul térdeplő parasztság végtelen sora szegte be: ez volt talán a legnagyobb tüntetés a nemzeti hit mellett, melynek nem akadt mása sehol. De ez ;i tüntetés is néma volt. Milyen fájdalom az, mely hangos panaszt váll ki a hosszan és szemérmesen tiirö magyarból? Miiven szenvedés, melynek s*;iva felharsan a végeken, a Dunántúl s most az Alföld szivében9 A magyarság néma hattyúja dalolja egyetlen dalát: a fájdalomét. Az elveszteti hazáért való zokogás sir fel majd itt, majd amott. Kijött az idő, mikor a magyarság nem szégyelli a babiloni sírást, nem a kapott sebek mutogatását, nem a hulló könnyeket. A kiskunhalasi revíziós gyűlés egyik szakasza ennek a végtelen sirásnak, a magyarság gyászénekének, harsány szólania a fenségesen fájdalmas magyar szimfóniának.