Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Hogyan gondolkodik a békeszerződésekről a francia fiatalság?

1933 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Hogyan gondolkodik a békeszerződésekről a francia fiatalság? Páris, november A jelenlegi francia fiatalságnak, mini a szerencsés és boldog nemzedékeknek, nincs története. Az uralmon levő nemzedék végigélte a világháborut, megnyugodott a békeszerződések áligazságaiban és átadta magái a béke és a jóié! illuzóinak. A feltörekvő fiatalságot beágyazta a háborús bűnösség, a németgyülölet, a „felszabadító háború" elméleteinek talajába, gondolkodásmódjukat, képzeletéi és idealizmust szomjúhozó akaratát belekényszeritették a békeszerződések érintetlenségének elméletébe és egy megmerevített külpolitikai rendszerbe Ezenkívül pedig nem hagyott hátra száméra seanmit, mintha pontol akart volna tenni minden további fejlődésnek. Ezért el lehel mondani, hogy a régi, háborús és az uj, háború utáni nemzedék közi teljes a lelki szakadék. Az elite-rlatalság már rég felszámolta apáik külpolitikai gondolatait, épugy mint szociális, gazdasági vagy államelméletét Az ifjú nemzedékek külpolitikai felfogását erősen befolyásolta az úgynevezett demokratikus, wilsonista külpolitika bukása, a di kJ a túrák kialakulása, valamint a materialista és marxista elméletek csődje. Ezek között nagy történelmi romok közt bolyong a francia fiatalság; még nem talált cnmagára, várja a vezért, aki uj ideálokkal ajándékozza meg. de a régi külpolitikai elméleteket már régen kútba dobta. Ali ez a nacionalista fiatalság értékesebb részére is. Ezek tisztán látják, hogy a békeszerződések érintetlenségeinek elméletével a francia külpolitika sajá! maga kezét köti meg és saját érdekei ellen dolgozik. Régen lul vannak annak felismerésén, hogy Ausztria és Magyarország feldarabolása végzetes hiba volt és érzik, hogy a dunai kérdés megoldású az uj nemzedék feladatú és kötelessége. A megoldás alapjává a gazdasági érdekközösséget teszik, de elismerik a revízió szükségességét is az etnográfiai viszonyok alapján. Sajnos, a nacionalista fiatalság egy csoportja, igy például a Jeunesses Patriotes nevü szervezet még mindig nem tudott szabadulni apáik külpolitikai felfogásától. Ezek a népszövetségi diplomácia csődjének, az intranzigens szövetségi politika hivei, a kisontan! államokkal való barátság elmélyítéséi kívánják és igy a revizió ellenségei. A legutóbbi külpolitikai események, nevezetesen Ausztriának Németországhoz való csatlakozásának veszedelme és Lengyelországnak a francia szövetségi rendszertől való eltérése snlyos válságot idézett elő külpolitikai elveikben s olyan ujabb fejlődésnek lehel a kiinduló pontja, amely a trianoni revíziót már nem fogja mereven elutasítani. A régi és uj frencia nemzedék külpolitikai nézeteinek eltolódását legjobban az bizonyítja, hogy a ftatalok nagy tömege fel akarja szabadítani maifát ": előző nemzedék állal teremteti pártpolitika béklyóitól. A régi pártelnevezések, a klerikalista és anli-klerikalisla harcok, a jobb- és baloldali világnézet nekik már nem jelentenek semmit. Es ez a fiatalság, amely a nagy tömeget képviseli, külpolitikailag is fel akarja számolni a háborús nemzedék hagyatékai!. A francia fiatalságnak érdekes árnyalata, az. úgynevezett ..Ordre Nouveau"-csoport, amely nem valami politikai akció megvalósítását, vagy valamely pártszervezet kialakítását lüzte ki célul, hanem csupán az!, hogy a francia fiatalság világnézetének, társadalom- és politikai felfogásának eszméi tartalmát dolgozza ki. Az ,,Ordre Nouveau", amelynek szerkesztői közötl otl találjuk a Magyarországon ismert Dániel Rops-oi, valamin! René Dnpiiis-t, aki „Le Probléme Hongrois" cimü , 1931-ben megjelent könyvében egyike volt az elsőknek, aki a magyar ügy melleit sikraszállt é.s aki most legutóbb Alex Marc nevü, ugyancsak fiatal publicistával, „La jeune Europe" cimü könyvében foglalta össze ennek a feltörekvő nemzedéknek aspirációit. Az „Ordre Nouveau" külpolitikai álláspontjára éles világosságot vet egy Hitlerhez intézett, mostanában megjelent nyílt levelük. Ez a levél is mutatja, hogy a hitleri forradalom, a maga dinamikájával milyen nagy benyomás! lelt a francia fiatalságra. Nemcsak hogy nem támadják a Führert, hanem annak forradalmával egyenesen rokonszenveznek, legfeljebb keveslik annak eddigi eredményét, „ön egy forradalmat valósított meg — írják a Führerne'k —, de nem a forradalmat." Ebben a nyiit levélben olvassuk a következőket: „Nekünk, fiatal francia nemzedéknek, semmiféle, még a legkevesebb felelősségünk sincs a háborúban és ezért nem tekintjük magunkra kötelezőnek a bárgyú és gyilkos békeszerződést. Azt a malomalatti politikái és üzleti számításokat, ami a versaillesi békeszerződésnek az alapjait teszik, épugy utáljuk, mint önök" (a franciában még erősebben: „nous les voinissons comme vous"). A francia fiatalság, mondja továbbá a nyílt levél, teljesen meg van győződve a hazafias és nemzeü követelések jogosultságáról. A jogegyenlőség elvét vita nélkül magáévá teszi. Csak olyan tudatlan emberek, mint amilyenek a versaillesi békeszerződés teremtői voltak, hihették azt, hogy nagy népeket századukon keresztül lehet a megalázás és alsóbbrcndiiség helyzetében tartani. „A francia fiatalság arra törekszik, hogy kivegye a jogosult nemzeti törekvések méregfogát és elutasítja magától a határoknak azt az érinthetetlen fogalmazását, amit az előző nemzedék visszataszító és agresszív módon szerkesztett meg". Általában éles szakadék mutatkozik a két nemzedék között a hitlerizmus törekvéseinek megítélésében. Amíg ugyanis a hivatalos politika ragaszkodik tovább is a maga kissé megmerevedett politikai és szövetségi kereteihez és ebbe akarja beilleszteni a német—francia közeledés lehetőségeit, addig a fiatalokat mindezeklől függetlenül a német forradalom nagy lendülete ragadja magával. És bármily furcsán hangzik is, meg kell állapítani, hogy ez a rokonszenv gyakran éppen a haloldali fiatalság részéről a legerősebb. Jellemző különben, hogy a „Notre Temps" cimü baloldali napilap szerkesztői, Jean Luchaire és Jacques Chabannes egyike voltak a legelsőknek, akik még a hitleri forradalom győzelme előtt felhívták a francia fiatalság figyelmét a rajnáníuli fiatalság megértésére és az ezzel való együttműködés szükségességére. Az uj francia nemzedék különböző csoportokban forrong, még nem alakult ki közülök egy egységes vezetőség, sem szervezet, az azonban bizonyosnak látszik, hogy előbbutóbb ez a nemzedék meghódítja magának a hatalmat és teljesen uj külpolitikát fog inaugurálni, amely a békeszerződések revíziójának messzemenő lehetőségeket fog nyújtani. A NÉPSZÖVETSÉG BÜNTETŐJOGI FELADATAI Rúcz György dr.: A Nemzetek Szövetségének Büntetőjogi Érdekű Tevékenysége és Feladatai. (A Pécsi M. K. Erzsébet 1 udományegyetem Nemzetközi Jogi Intézetének kiadványa. Igazgató: Faluhelyi Ferenc dr.) A pécsi nemzetközi jogi iskola felismerte a nemzetközi, illetve államközi jog fejlődését és változását. Az államközi jog az, államoknak egymás közötti megegyezéséből ered ugyan, de nem kizárólag az államszemélyiségeket érdeklő viszonyokat szabályozza. A jogfejlődés nyomán az államot alkotó egyesek és az egyesek alkotta összességek, például kisebbségek, érdekeinek védelme válik egyre inkább a nemzetközi jog kifejezett és elsőrendű feladatává. Ezt mutálja az uj államközi jogközösség legfontosabb szervének, a népszövetségnek munkaterve és munkásságának eredménye is. A népszövetség csupán az uj nemzetközi jog uj feladatai terén ért el igazi eredményt és teremlelt jelentős alkotásokat. A büntetőjog, az egyesek szabad érvényesüléséi, lelki és gazdasági szabadságát biztosító .szabályok egységesítése az uj nemzetközi jog legfontosabb feladata. Rácz György dr. kiváló tanulmánya tárgyalja a népszövetség büntetőjogi s ezzel kapcsolatban a nemzetközi rendészet, gyermekvédelem, kábitószercsempészés, rabszolgaság, pénzhamisítás, börtönügy körül való működését, feladatát, célkitűzéseit, kiemeli a nemzetközi büntetőjog fogyatékosságait és végre, a nemzetközi erkölcsfilozófia alapján tervezetet csinál a népszövetség büntetőjogi érdekű szerepéről, munkamódjáról és feladatairól.