Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - A megtévesztés és taktikázás nagymestere

1933 november MAGVAR KÜLPOLITIKA Jugoszlávia. Területe: 248.488 km2, lakossága 13.19 millió, ebből azonban szerb csak 46%, míg a többit horvátok, szlovének, magyarok, németek, törökök, bolgárok stb. teszik. A hadügyi kiadások állítólag 22.5%-ot tesznek ki, de többnek mondják. A békelétszám itt is ingadozó, 180- és 100.000 között váltakozik; ebből 8000 a tiszt. A haderő 5 hadseregre tagozódik és 17 gyalog- és 2 lovashadosztályból áll. A csendőrség több mint 18.000 főből áll. Kiválogatott, rendszerint katonavisell emberek, elsősorban ószerbiaiak. — A határőrség 8000 löt számi.1 ós szintúgy csak megbízható elemekből és ikiszolgált katonákból áll. Mindkét alakulat gépfegyverekkel is el van látva. Háború esetén a hadosztályok megkétszerezését tervezik. A szükséges emberanyag megvan. Kérdés azonban, hogy fegyverrel és anyaggal tudják-e őket ellátni. Anyagi felszerelés sem nem teljesen modern, sem egészen egyöntetű. Igen sok a régi osztrák-magyar anyag. Uj anyagot részben Franciaország és Csehoszlovákia szállít. Igen erős az igyekezet az e tekintetben való önállósításra. Az utolsó években igen sok uj hadiüzem létesült. Poilitikai és hadászati okokból a hadiipar gócpontja Ószerbiában KraIjevo ós Kragujevaoban van. A tisztikar nagyrésze a belgrádi katonai akadémiából kerül ki és szerb nemzetiségű. Szakkiképzése igen magas fokon áll, úgyszintén a katonai szellem és a szolgálatkészség. Volt osztrák-magyar tiszt tényleges szolgálatban már aliig található. A tisztikar, ha politikával közvetlenül nem is foglalkozik, erősen sovén érzelmű és a nagyszerb-eszme harcosa. A legénység kiképzése igen jó, de megnehezíti azt itt is az újoncok alacsony műveltségi foka. így a műszaki csapatoknál stb. kényszerültek magyar és német újoncokat is beosztani. A fegyelem igen szigorú. A hadseregen kívüli kiképzést elsősorban a szokolegyesületek végzik. Az 1930-ban, rendelettel megalapított (a többi egyesület mind fel lett oszlatva!) „Jugoszláv királyság szokolja" az egyedüli anyaegyesület sokszáz fiókkal és többszázezer taggal. Közvetlen a hadügyminiszternek van alárendelve. Célja: az egységes jugoszláv nemzeti szellemben való nevelés és a katonai kiképzés. Mozgósításnál, illetve háború esetén nagy szerep van szánva az irreguláris alakulatoknak, mint amilyenek a csetnikek, komitácsik stb., melyeket a katonai fővezérség, illetve vezérkar irányit és fegyverrel (puska, könnyű géppuska, kézigránátl lát el. A felvonulást a még nem eléggé és ugyancsak nem az uj állam részére kiépített vasúthálózat fogja megnehezíteni. Ha végül a legfontosabb adatokat összevetjük, azt látjuk, hogy a kisentente államai 46.7 millió lakosukkal a szokásos számítás szerint (a lakosságnak 10%-a adja a hadiállományt) több mint 4 és félmillió embert állithatnak fegyverbe, Magyarország nem is teljesen 35.000 főnyi honvédségével szemben! De azonkívül a kisentente még 1200 nehéz ágyúval, közel 2500 repülőgéppel és 3—400 harckocsival lép fel, fegyverek, melyekkel mi egyáltalában nem rendelkezünk! Ha tel is tételezhetjük, bogy egy európai fegyveres bonyodalom esetén a kisentente államai közül, valószínűen egyik sem lesz képes, teljes haderejével Magyarország felé fordulni, mivel többi határainak biztosításáról is gondoskodnia kell, a megszállásunkra irányított részlet erők is mindig lenyűgöző számbeli túlsúlyban fognak maradni! A kép még sötétebb lesz, ha tekintetbe vesszük, hogy a már előre kidolgozott tervek szerint ellenünk irányított hadseregrészek, teljesen korszerűen vannak felfegyverezve és fölszerelve és hogy megnehezíti hazánk védelmét ínég azon körülmény is, hogy csonkaországunk határainak háromötöde nyilt, minden a védelmet elősegítő természetes akadály nélkül! ! Ezért kell nekünk a revízió mellett a fegyverkezési egyenjogúságot követelni, — állandóan ós minden alkalommait Nem hódító, nem háborús szándékkal, hanem azon elemi jognál fogva, mely minden szabad és önálló népet és országot megillet, hogy határainak és nemzeti létének biztonságáról sajátmaga, szabadon gondoskodjon! A megtévesztés és taktikázás nagymestere Irta: AJTAY JÓZSEF Benes Eduárdról, a csehek fürge külügyminiszteréről az a „bon mot" járja, hogy ö a háború utáni idők legkiválóbb diplomatája. Ha kérdik, miért? — akkor azt a választ kapjuk: mert még tévedésből sem tud igazat mondani. Valóban csodálatos, hogy Benes szavai és tettei között mily óriási ür tátong. A benesi politika valósága mindig a legélesebben rácáfol a benesi szólamok hangzatos tirádáira. Sőt a szavakkal való szemifénvvesztő játék vakmerőségében annyira megy már a csehek elkapatott vezérpolitikusa, hogy amit ma hangoztat, annak merőben az ellenkezőjét mondja néhány nap múlva. És teszi mindezt szemrebbenés nélkül, olyan előkeli") biztonsággal, nyugodtsággal ós egykedvűséggel, mintha nem is sejtené, hogy milyen állandó és következetés ellenmondásban van saját önmagával. Nemrégen Genfben, a kisebbségi kérdés tárgyalása alkalmával jelentette ki Benes fennhéjázó hangon, hogy a cseh állam nagylelkűen jóval több jogot biztosit az uralma alatt élő kisebbségeknek, mint amennyire a nemzetközi szerződések által kötelezve volna és hogy a cseh köztársaság páratlanul álló, .szélsőségesen demokratikus berendezkedése önérthetőn a kisebbségi jogoknak ós a szabad érvényesülésnek legnagyobb mértéké! nyújtja az ország bármily nyelvű lakosa számára. így mutatta be u genfi nemzetközi fórumon Benes a cseh politikát, mint a kisebbségi jogok rettenthetetlen előharcosát, kezében a szabadságjogok bőségszarujával. És cselekedte ez! Benes éppen azokban a napokban, amidőn benesi gombnyomásra megindult a csehországi magyar sajtó megfojtása és a kíméletlen hajsza a magyar nyelv kiirtására Pozsonyban, ősi koronázó városunkban, Kassán, a kurucok ösfószkében, l'ngvárt, a magyar történelem e patinás őrhelyén. Megindult pedig egy példátlan vakmerő népszámlálási hamisítás alapján és az uborkafára felkapaszkodott, ha'almi tébolyban szenvedő, betolakodott jövevények vérigsértő durvaságával. Amidőn azonban n ..cseh demokráciának" ós ..messzemenő kisebbségvédelemnek" e beszédes lényei Európaszerte kinos megdöbbentést keltettek, akkor Benes Eduárd előállott és az oláh cigány furfangjával vágla oda védekezésül, hogy a magvarok legyenek előbb lojális alattvalói a cseh köztársaságnak ós csak azután dukálnak inajd nekik a kisebbségi jogok. így vállak a Genfben bőkezűen osztogatott kisebbségi jogokból egy-két hét alatt olyan ..fellételes" jogok, amelyek a benesi értelmezés alapján a cseh kormányzat tetszése, kénye-kedve szerint megadhatók, avagy bármikor könnyen található ürügyek alatt önkényesen elkobozhatok. Előzetes lojalitást emleget és követel Benes szemforgató álnoksággal azokkal a magyar alattvalókkal szemben, akiket a békekonferencián történt hamisítások, megtévesztések és hazugságok alapján (Lloyd George megállapítása) elszakítottak ezeréves hazájuktól és olyan idegen unalom alá vetették, amely a nemzetközi szerződésben ünnepélyesen vállalt kötelezettségek ellenére tizenöt óv óta mást sem tesz, mint sanyargatja, nyomorítja ós üldözi a neki kiszolgál tatot! egy milliónyi magyarságot, amelynek nyíltan teljes megsemmisítésére törekszik. Kérdjük Benes Eduárdot, vájjon kinek kellett volna megkezdenie a lojális magatartást: az idegen uralom alá vetett, faji ós gazdasági létében fenyegetetl magyarságnak, avagy a cseh kormányzatnak, amelynek az egy milliónyi felvidéki magyarságot kiszolgáltatták'' Vájjon kinek kellett volna az önkényes elszakítás által ütőt! szörnyű sebek beheggesztésére törekedni, megértést, méltányosságot, emberi érzést tanúsítani a balsors állal megtiportakka] szemben? Ugyebár a cseh kormányzatnak amelyei a kíméletre, a kisebbségi sorsba taszított magyarság elemi jogainak tiszteletben tartására olyan nemzetközi szerződéssel kötelezlek a nagyhatalmak, amelynek a cseh állam részéről való elfogadása és aláírása világhírű francia nemzetközi jogász: Charles Dupuis megállapítása szerint előfeltétele és nemzetközi jogi alapja volt a Csehországnak átadott teriiletek felett gyakorlandó uj szuverenitásnak'