Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - A leszerelési konferencia bukása. Németország kilépése a Népszövetségből

1933 október MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 lóságos leszereléssel. A fegyverkezések korlátozása, amely együttjár a lelki leszereléssel is, már magában garanciája a tartós békének. Éppen ezért kell minden nemzetnek arra törekednie, mert enélkül a valóságos béke el sem képzelhető. Amely ország a fegyverkezés versenyében látja a nemzeti biztonságot, az viszont más nemzettől sem tagadhalja meg a fegyverkezés jogosságát. A történelem viszont tanuságot tesz arról, hogy a túlzott fegyverkezés egyetlen népet sem védett meg a háborútól. Ahol állandóan fegyverkeznek, olt van legközelebb a háború veszedelme. A Népszövetség leszerelési konferenciáján meghiúsult a fegyverkezések korlátozása, sőt a már elismert egyenjogúság is veszendőbe ment. Ez mindenesetre azoknak látszik igazai adni. akik -mindig kételkedéssel nézték a Népszövetség időtöltését és akik most sem hisznek abban, hogy a Népszövetség teljesíteni tudja feladatát. Németország kiválása után ez a kételkedés még indokoltabb és vannak, akik azt hiszik, hogy ezzel a háború utáni idő egy korszaka lezárult és a Népszövetség helyett most már más uton lehet csak az elvesztett békét visszaszerezni. Hogy mi fog történni most és milyen uton fogunk elérni a célhoz, ahová el kell jutnunk, e pillanatban senki sem mondhatja meg. Bizonyos azonban az . hogy Németország nélkül Európa békéjét visszaadni nem lehet. Németország eddig minden kétséget kizáróan kijelentette, hogy egyenjogúságának elismerése esetén hajlandó résztvenni a fegyverkezési tanácskozásokon. A négyhatalmi egyezmény, amelyben minden közvetlenül érdekelt állam részes, elsősorban alkalmas eszköz arra, hogy a megszakadt tárgyalásokat annak keretén belül folytassák. Egyik pontja éppen arra az esetre intézkedik, amely most előállt a fegyverkezési tárgyalások elakadása után. A négyes egyezményt a szerződő felek parlamentjei még nem bagyták jóvá, ez azonban jelentéktelen körülmén}' akkor, amidőn ugy lehet, hogy ezektől a tanácskozá soktól függ Európa egész jövője. A négy hatalom tanácskozásához nem kell semmi más, csak jószándék a felfegyverzett államok részéről. Németország fellépése bozzájárult az események gyorsításához. Tovább nem lehet halogatni a választ arra a kérdésre, vájjon Európát továbbra is meg akarják-e tartani két ellenséges táborban, különbséget tévén győzők és legyőzöttek között, vagy pedig a volt ellenségekkel, mint munkatársakkal együtt akarják-e megteremteni minden nemzet egyforma biztonságát és ezzel együtt Európa békéjét. A francia képviselőház külügyi bizottsága PauiBoncour távollétében kimondotta ugyan, hogy a négyhatalmi egyezmény érvényét vesztette. Ez azonban alig lesz végső szava Eranciaországnak. Daladier volt miniszterelnök engesztelékeny beszéde után, amelyben a győzteseknek a többi legyőzött állammal, igy Magyarországgal szemben való kötelezettségét is fölvetette, Franciaország nem vállalja a felelősségei Európa nemzetei békés együttműködésének meghiúsításáért. Anglia és az Egyesült Államok kétségtelenül mindent el fognak követni, hogy a megszakadt tárgyalásokat folytassák. November tizenkettedikén, amikor az uj Németország népszavazással fogja akaratát nyilvánítani, amely, vezetőinek nyilatkozata szerint, a béke, az igazság és a népek egyenjogúsága mellett foglal állást, remélhetően megtisztul az európai horizont. Az idő komolysága lehetetlenné tesz minden taktikázást és Mussolini szellemében, akár a négyes egyezmény keretén belül, akár attól függetlenül, meg kell kezdődnie az uj tanácskozásoknak, amelyektől nemcsak egyes nemzeteknek, hanem egész Európának sorsa függ. Meg kell szabadítani föld részünket az egyre növekvő fegyverkezés lidércnyomásától, mert enélkül nem szerezhetjük vissza gazdasági jólétünket és a lelkeknek azt a megnyugvását sem, amely kultúránk fejlődésének feltétele. Az európai kontinens két leghatalmasabb nemzetének meg kell találnia a megbékülés reális feltételeit, mert ha a Rajnánál béke lesz, ez nemcsak két ország nyugalmát jelentené, hanem egész Európáét is, a méhnek minden nemzete egyformán áhítozik az igazi béke után. BUDAPEST, VIII., GÓLYA-UTCA 13 TELEFONSZÁM: 46-0—36 Készit: duplaüstöket, szesz-, cukor-, likőr-és vegyészetigyárak berendezéseit, valamint szappanfőző-, mosó-,festő, tűzhely és cukrászdái üstöket vörösrézből, vaslemezből vagy rozsdamentes anyagból. Csőhajlitás, hűtő forralókigyók és idomdarabok készítése rézből vagy vasból. Minden e szakmába vágó munkákat, hegesztést, ónozást, cinezést, valamint javításokat pontosan ós jutányosán eszközölök. SZIKVIZ TANKOK SZIKVIZGÉPEK B. C. I. TRAVELLERS CHEQUES A BANCA COMMERCIALE ITALIANA UTAZÓ-CSEKKJEI KAPHATÓK ÉS BEVÁLTHATÓK MINDEN JUTALÉKTÓL ÉS KÖLTSÉGTŐL MENTESEN A MAGYAR-OLASZ BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONTJÁNÁL BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 16. SZ. ÉS FIÓKJAINÁL