Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - A magyar revíziós mozgalom egy évi fejlődése. 2. [r.]

IO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 szeptember sorozatot, mindegyikében kiemelve a trianoni határok ló tiyeges módosításának szükségét. Igen fontos esemény volt a revizió szempontjából Franciaországban az is, hogy a francia kamara október 29-én tartott külügyi vitája során Pierre Cot, a jelenlegi légügyi miniszter megállapította, hogy mindenki tévedhet, az 1919-es békék megalkotói is tévedhettek, ezért nem szabad bezárni a kaput a békés megoldás előtt, mert ezáltal elszánt kétségbeesésbe kerülnének azok, akik a békéket igazságtalannak érzik. Kijelentette továbbá, hogy elővigyázatlanság és erkölcstelenség volna azt mondani, hogy a revíziót minden esetben vissza kell utasítani. Általában megállapíthatjuk, hogy a francia közvéleményben nagy változás állott elő. Tisztán látják az utódállamok, elsősorban Jugoszlávia belső válsága! s Franciaország már benn érzi magáit biztonságban ugy, mint néhány évvel ezelőtt. Bizonyítja ezt a november második felében tartott nagygyűlés hangulata, melyet a francia néppárt rendezett s amely gyűlés külügyi előadója Ernest Pezet képviselő volt, aki egyben a kamara közép-európai előadója is. Jelentésében foglalkozott a revízióval és kifejezetten hangoztatta, hogy a békekötések által teremtett Európát teljes gazdasági és politikai káosz jellemzi, úgyannyira, hogy kölcsönös megegyezéssel mielőbb módosítani kell ezeket a békéket, minthogy enélkül Európának sem gazdasági, sem politikai rendjét nem tudják biztosítani. 1932. december 5-én az Amiliés Internationales ülésén, amelyen Jacques Kaiser francia radikális politikus tartott előadást a leszerelésről, párizsi titkárunk ismertette a romániai magyarellenes tüntetéseket és szembeállította ezeket a magyar revíziós mozgalom békés törekvésével. Az erdélyi magyarellenes eseményekkel elég bőven foglalkozott a francia sajtó is, de azokat különösen elitélte a Correspondance Universelle. December 14-én André de la Far tartott előadást a Club Rochechouart-ban Magyarországról. Főleg a határkérdéssel fogi'íilkozo'tt és kimutatta a jelenlegi határok tarthatatlanságát. Előadása után Honti Ferenc, a Revíziós Liga párizsi titkára nagy beszédben ismertette a magyar revizió kérdését. 1932. évi december 15-én Peytavi de Fougéres publicista, a Forum diu Parthcnon igazgatója rendezeti magyar estét, amelyen Georges Roux tartott előadási a trianoni békediktátumról, rámutatván a revíziós gondolat állandó térhódítására. Ugyancsak december hóban tartott előadást André de la Far a Club Montparnasse-ban, melyen szintén a trianoni békeszerződés revíziójával foglalkozott. November és december hó folyamán is sok cikk jelent meg a francia sajtóban a magyar kérdésről. A legértékesebbek közé tartozik: Georges Roux-nak a ,,Revue de Paris" november 15-iki számában ,,Magyarország és a dunai kérdés'" címmel megjelent tanulmánya. Ugyancsak Georges Roux-tól több cikk jelent meg a „Griffe" cimü hetilap és a ..Republique" francia napilap több számában is. Nagyfigyelmet érdemel Gaston Jósé sorbonnei professzornak a „Journal des Finances" cimü, legelőkelőbb párisi pénzügyi szaklapban közzétett vezércikke, melyben a világválság okaival foglalkozva, rámutatott arra, hogy a baj legfőbb forrása a rossz békékben rejlik. Kétségtelennek tartja, hogy a békék Európa gazdasági szervezetét megbontották. Emilé La Roche a radikáfe ,,Republique"-ben revíziós cikksorozatot irl. Emilé La Roche a revíziót a béke érdekében elkerülhetetlennek és kívánatosnak tartja. Eugéne Balero folytatta a Correspondance Universelle-ben a trianoni békediktátum revíziója érdekében megkezdeti kampányát. 1933. év januárjában is több kedvező cikk jelent meg a francia sajtóban Magyarországról és a magyar kérdéssel kapcsolatos problémákról. így az „Etincelle" január 13-iki számában Gábriel Gobron irt Horvátország függetlenségének szükségességéről, de ebben a cikkében állást foglalt a trianoni békeszerződés revíziója mellett is. Érdekes cikkek még Jacques Bainville-nek az ,yAction Francaise"-ben megjelent cikke, továbbá Pierre Dominique-nek a „République"ben, Georges Desbons-nak az „Iniformation"-ban megjelent cikke. 1933 január hó folyamán Lédermann László genfi egyetemi magántanár a franciaországi Chambéry-ben tartott revíziós előadást. Ugyancsak 1933 január végén és február elején francia vidéki városokban sorozatos előadásokat tartott a revizió kérdéséről. Február 27-én az „Amitiés Internationales'-ben Vibraye gróf a kisantantról tartott előadási és kívánatosnak mondotta, hogy mielőbb megvalósuljon a dunai államok gazdasági uniója. Honti Ferenc párisi titkárunk szintén felszólalt s megállapította, hogy a kisantant-unió nem alkalmas Magyarország részére. Bőséges adatokkal bizonyította be, hogy a Dunavölgyét csak a revizió kérdésének rendezése után lehet lalpraállitani. 1933 február hó 28-án ismét André de la Far tartolt előadási a ,,Trilnmc Internationale' rendezésében a balkáni kérdésről 1933 február hó 20-án Jacques Kaiser az ^Amitiés Internationales"-ban a középeurópai helyzetről és a kisántanl átszervezésérő] tartolt előadást s ennek keretében a magyar revizió kérdését is felvetette. Figyelemreméltó Lédermann Lászlónak 1933 február hó folyamán Guilleaume-ben és Párisban a „.lenne Republique'- cimü politikai egyesületben tartott egy-egy előadása, melyeken igen alapos tanulmányt olvasott fel a trianoni M a gy a ro rszá gról. Andié de la Far a „Forces" cimü igen elterjedt pénzügyi szaklapban ismertette Macsekkel, a horvát parasztpárt vezérével folytatott beszélgetését, melyben a jügoszláv-magyar' határrevizióra is foglaltatnak kijelentések Igen figyelemreméltó a mi szempontunkból a „Volonté" március 18-iki vezércikke, amelyben Albert Dubarry kijelenti, hogy Európa háromnegyedrészében mindenki a békeszerződések revíziójáról beszél és bizonyos az is, hogy nagyon kevesen vannak, akik hajlandók lennének a mostani állapot fenntartása kedvéért háhoruba bocsátkozni. Ugyancsaki nagyfontosságú Georges Roux-nak a ,.Republique" március 18-iki számában megjelent vezércikke, amelyben kijelenti, hogy őrültség lenne bizni a békeszerződések csorbítatlan fenntarthatóságában. 1933 március hó 30-án Párisban a Centre d'Amilié Internationiale A. Guy elnöklete alatt vitaestét rendezett a Sorbonne-on Magyar országról. A vitában, mely nwgy közönség előtt il'olyt le, résztvettek: Eugéne Paumes, az Árpád Blessé szerzője, André de la Far publicista, Georges Roux és Honti Ferenc. A vita végén Sauvagcaut professzor magasröptű beJszédbíin emlékezett meg a magyarság tiszteletet parancsoló kulturális erőfeszítéséről. Május hó 13-án Philippe Lainour és André de la Far vettek részt egy a krisantant által rendezett propagandaelőadáson, melyen Vorkapics szerb ügynököt sarokbaszoritották. Ez az előadás a közönség magyarbarát hangulata miatt botrányokkal végződött. Május hó folyamán Georges Desbons. a Société Géographique Commerciale rendezésében nagyszámú hallgatóság előtt tartott előadást Magyarországról. Vázolta az idegen uralom alá jutott magyarok szomorú helyzetét és felhívta a francia ifjúságot, hogy a francia nemzet hagyományos ideáljait szem előtt tartva, törekedjék a trianoni igazságtalanság jóvátételére. Június hó 16-án Duveau francia újságíró a Troisiéme Force nevü egyesületben nagysikerű előadást tartolt magyarországi utazásáról. Ékesszólással hívta fel nagyszámú hallgatóságának figyelmét a trianoni békediktátum igazságtalanságaira és követelte a revíziót. Különösen sok cikk jelent meg Magyarországról a Nemzetközi Újságíró Kongresszussal kapcsolatosan Magyarországon jári francia újságírók tollából. Fentiekből tehát megállapítható, hogy párizsi titkárunk előadások tartásával, könyvek kiadásával és sajtó utján igen értékes munkát végzett a magyar revizió ügyében és minden téren felvette a harcot a kisantant propagandájával szemben. Az Alsó-Margitszigeten a Márkus-vendéglő melletti villában (I. em.) 2 egymásbanylló, parkra néző szoba november 1-161 igen ked vezö feltételek melleit — egész évre is — kiadó. A Felső-Margitszigeten ugyancsak bérelhető.néhány kisebb-nagyobb lakás. — Felvilágosítás: a Nagyszálló lrodá|ában (Telefon 20 6-20.)