Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - Az uj magyar nemzedék

1933 szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Magyar Külpolitikai Tanulmányi Egyesület Irta: FALUHELYI FERENC, egyetemi tanár Azok a szerteágazó külpolitikai problémák, amelyek a világháború befejezése óta az összes magyar kormányok munkáját a legteljesebben lekötötték és amelyek a háboruelőtti időkben soha nem tapasztalt kérdések és feladatok elé állították az országnak irányító tényezőit, a magyar külső politika irányításának útjait a közvélemény előtt is az érdeklődés homlokterébe állították. Ez az érdeklődés hozta létre közvetlenül a világháború befejezése után a Magyar Külügyi Társaságot, amely több mint tízéves munkásságának tartama alatt sikeresem hívta fel az ország vezető köreinek és Budapest főváros közönségének figyelmét a magvar külpolitikát érdeklő kérdések tanulmányozására. Ezen társaság munkásságának köszönhető, hogy az országnak ezek az irányító tényezői és társadalmi rétegei a belpolitikának nagy kérdései mellett megtanulták figyelmüket elsősorban az ország perifériái felé irányítani. A társaság kiadványai és az általa Budapesten rendezett előadások, szemináriumok és ankétek méltán keltettek érdeklődést és megtanították a magyar társadalom felsőbb rétegeit megismerni azokat a tényezőket, amelyek országunknak és nemzetünknek a sorsát nem belülről, hanem kívülről irányítják és amelyeket, amióta megcsonkításunk árán önállóak lettünk, létünk és fejlődésünk érdekében egy pillanatra sem szabad figyelmen kivül hagynunk. Ezen külpolitikai problémák napról-napra érdekesebbek és nagyobbak lesznek. Oly nagy ma máiezeknek a súlya, hogy lassanként a nem vezető társadalmi rétegekben élő magyaroknak is rá kell irányuljon a figyelmük. Hiszen nemcsak a nagy külpolitikai kérdések, a határalakulás és a revízió problémái, de a magvar gazda megélhetése, a buza áralakulása és eladásának lehetőségei is a magyar külpolitika helyes iránvitásától van függővé téve. A kisember is megtanulja így lassan és a vidék népe is rájön arra, hogy föl kell figyelnie a külpolitika aktuális kérdéseire és ugy érzi, hogy neki is szüksége van egészséges, okos, külpolitikai gondolkodás kialakítására, amely a nép minden rétegét áthatva, a vezető körök gondolkodását is ezen rétegek szükségleteihez, fájdalmaihoz és bajaihoz tudja irányítani. így támadt egyes lelkes emberekben az a gondolat, hogy a Magyar Külügyi Társaság mellett meg kell teremteni azt a szervezetet, amely vidéken és a magyar népnek legszélesebb rétegeiben is igyekszik egészséges, józan külpolitikai gondolkodást teremteni. Szükséges egy olyan társadalmi szerv, amely meg tudja fogni és fel tudja ölelni ezeket a legszélesebb rétegeket, vidéki előadásokkal és népszerű kiadványokkal meg tudja ismertetni ezekkel a rétegekkel a magyar szükségletek kielégítése szempontjából oly végtelen fontosságú külpolitikai kérdéseket és teendőinket. Ez a célja és rendeltetése a Magyar Külpolitikai Tanulmányi Egyesületnek, amelynek most indult meg az alapítási munkája. Az egyesület alapszabályszerü célja az alapítás gondolatából folyik: „1. A külpolitikai kérdések népszerűsítése a ínagyar közönségnek főkép ama rétegeiben, amelyek külpolitikával eddig nem foglalkoztak. 2. Megteremtése és élénkebbé létele az összeköttelésnek egyfelől a vidék, másfelöl a fővárosi külpolitikai intézmények között. 3. Elősegítése minden olyan tudományos munkásságnak, amely különlegesen érinti a külpolitika kérdéseit." Ezt a célját az egyesület a rendelkezésére álló pénzügyi eszközökhöz mérten: 1. nyomtatványok kiadásával: 2. fővárosi, valamint vidékn előadások rendezésével kívánja szolgálni. Az egyesület hazánknak nemcsak nagykorú állampolgárait akarja működési körébe vonni, de céljainak szolgálatába akarja állítani a hazánkban működő jogi személyeket, vállalatokat, kereskedelmi társaságokat is, akik mint az egyesület pártoló tagjai támogatásukkal járulhatnak hozzá az egyesület céljainak eléréséhez. De be kívánja vonni az egyesület a maga működési körébe a magyar ifjúságot is. Az alapszabályok ismernek külön ifjúsági tagokat, akik fiatalkorú főiskolai és középiskolai hallgatók lehetnek a számukra tanulmányi elöljáróságuk részéről megszabott szabályok és engedély alapján. Az egyesület nem téveszti szem elől, hogy az ifjúságé a magyar jövő és ha a külpolitikai kérdésekben helyét jól megálló jövő magyar nemzedéket akarunk, akkor azt a magyar ifjúságot már zsenge korában is be kell vezetni a külpolitika problémáiba. Az ország legszélesebb köreinek, a vidéknek és a perifériáknak behálózását az egyesület megyei szervezet alakításával kívánja elérni. Az országnak közigazgatási megyéiben az egyesület megyei szervezeteket létesít, amelyek az egyesületnek az illető megye, vagy az illető közigazgatásilag egyesilett megyék területén lakó tagjaiból állanak. A megyei szervezetek élén a megyei szervezet által választott megyei elnök áll. Az ügykezelést a megyei elnöknek alárendelve az egyesület országos elnöke által kinevezett megyei titkár fogja végezni és a megyei elnök mellett a megyei szervezet által választott megyei választmány működik. Ez az egészséges decentralizáció teszi majd lehetővé a külpolitikai gondolkodás helyes útjainak megteremtését szerte az országban. Szerelettel és lelkesedéssel kezdi meg az uj szervezet a maga működését. És szeretettel, lelkesedéssel hívjuk fel a magyar közönség figyelmét erre az uj alakulatra, amely a maga egészséges célkitűzésénél és munkaeszközeinek helyes megválasztásánál fogva reményt nyújt népünk legszélesebb rétegeinek boldogulását is szolgáló egészséges magyar külpolitikának kialakulására.