Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - A londoni világgazdasági értekezlet és az igazi béke

1933 június MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 célja világos, hanem olyan gazdasági szövevényről, amelynek, ha a megoldás lehetőségeit ismerik is, az érdekek ellentéte a népek számára is annyira szembetűnő, hogy egységes akarat nem érvényesülhet. A nagy gazdasági problémák megoldásánál legfeljebb a célokban egyezhetnek meg a népek küldöttei, az eszközök alkalmazása azonban még a célokban való megegyezés estén is az egyes államok szabad elhatározásától függ. Az egyes nemzetek érdekeinek összeegyeztetése az emberiség közös érdekével, a legnehezebb feladatok közé tartozik. Ami egyik nemzetnek pillanatnyilag előnyt jelent, az az összesség szempontjából a jelenlegi romlást okozó helyzet állandósítását jelentheti. Hogy előnyök nyerésével szemben kötelezettségek is járnak, azt nehezen értik meg azok, akiknek a közös ügy érdekében áldozatot kell hozniok. Hull, amerikai külügyi államtitkár, ezt az. igazságot mondotta meg amerikai őszinteséggel, első beszédében, mikor megállapította, hogy a siker első feltétele a szük látókörű önzés száműzése, A háború óta folytatott gazdasági elszigetelődés kihasználta a nemzetközi tőkemozgalom és kereskedelem meggátlásának összes eszközeit: a magas vámokat, devizakorlátozásokat és pénzrontást. Ennélfogva az első és legfontosabb teendő, hogy valamennyi nemzet csatlakozzék a nemzetközi együttműködés politikájához. A szükséges tervek és módszerek könnyen fognak kialakulni. A szerencse igen sokszor elbizakodottá teszi az embereket és nemzeteket egyaránt. A közös nyomorúság azonban összeköti a bajban levőket. Ha felismerték a bajt, felébred a szolidaritás érzése és együttesen könnyebben találják meg az eszközöket is a leküzdésére. A föld most is dúsan ontja kincsét és a dolgozni vágyó emberek milliói várják az alkalmat, hogy munkájukkal közreműködjenek a jólét megteremtésében. Csak komoly szándék és komoly elhatározás kell ahhoz, hogy véget vessünk a bajoknak, amelyeket saját magunk zúdítottunk magunkra. Ha ez a komoly elhatározás megérik, akkor mindenkinek elegendő juthat a föld javaiból, akkor nem kell a föld aranyát gyümölcsözetlenül összehalmozni, a föld termését tengerbe vetni, vagy elégetni, amikor millió meg millió munkanélküli és gyermek éhezik. Ha a gazdasági önzés helyét a kölcsönös segítés foglalja el, ha ezzel megteremtjük a nyugodt gazdasági élet lehetőségét, sokkal hamarabb következhetik el a békének és a jólétnek az a korszaka, amelyet most megzavart lelkiállapotunkban remélni sem tudunk. Ennek a jövendő jólétnek útját van hivatva egyengetni a londoni nagy konferencia. Azok az igazságok, amelyekéi ez a nemzetközi fórum most a világ elé tár, bizonyára megmozgatják az emberi józan észre épitő közvéleményt, amely a népek vezetőit helyes irányba tereli és megadja nekik a bátorságot a gyors cselekvésre. Az események pedig, amelyek mostanáig akadálytalanul mentek a végzetes kifejlés felé, szemben fogják találni magukat az irányító emberi értelemmel, amelynek most már úrrá kell lennie a vak ösztönök által széltépett nemzetek között és meg kell teremtenie a földön az igazi béke országát. A „Magyar Miatyánk" tizenkilenc nyelven Kiss Menyhért Magyar Miatyánk ját jól ismeri a magyar közönség. Trianoni szomorúságunkban vigasztalást jelent nekünk ez az őserejü fohász, amelynek minden sora a magyarság szive dobbanását jelenti. Annyival inkább nagyobb az örömünk, hogy a költőnek ez a müve most már az egész világon ismeretes, mert a magyar feltámadásnak ezt az imáját tizenkilenc nyelvre fordították máT le. Tokióban épp ugy ismerik, mint Jeruzsálemben, Milánóban, Párizsban, Révaiban, Barcelonában vagy Buenos-Ayresben, Lord Rothermere Miss Hilda Foolt fordításában ismerte meg e/t a gyönyörű verset s a lord a következőket irta Kiss Menyhértnek: „Nagy érdeklődéssel vettem verseskönyvét és a Magyar Miatyánk fordítását. Az az érzésem, hogy az ön Miatyánkja nemcsak eredetiben megragadó, hanem hogy a nekem megküldött angol fordítás is bámulatosan sikerült. Ilyen költemény ter jesztése a világ népei között, bizonyos vagyok benne, Magyarország érdekében mély, kedvező hatást kelt." Francia fordításban is megjelent a költemény, Maria Louise Vignon fordította le Párizsban. A fordító levélben ezt irta: „Bizony, Magyarország megcsonkítása rettenetes igazságtalanság. Miért nem adatik meg a béke a jóakaratú embereknek?" Az olasz irodalomban a költeményt Franco Vellani Üionisi, kitűnő olasz költő, egy ismeretlen magyar katholikus főpap kezdeményezésére fordította le és adta ki a Milánóban megjelenő „Le vie deli' Oriente" eimü folyóiratban s a következő levelet irta a szerzőnek: „örömmel fordítottam le az ön ragyogó költeményét, a Magyar Miatyánkot, amely meghódított engem a benne kifejezett fájdalmával és erejével s a beléje lehelt művészetével. Igaz, mélységes gyönyörűséget éreztem, mikor ezt a nagyon nehéz fordítást elvégeztem és amikor újból olvasgattam, éreztem, mit a magyaroknak érezniök kell, kikkel testvérnek érzem, vallom és akarom magamat, szivemmel és tettemmel, minden vágyammal most és a jövendőben, a szomorúságban, a harcban, a jövendő boldogabb világban. Küldöm Önnek legélénkebb megkülönböztetett szives hódolatomat." Németre két költő is lefordította, Schmidt Miklós és Kari Muth Münchenből és a Fránkischer Kurír s a Völkischer Beobachter lapokban jelent meg. Kari Muth a következőket irta: Nagyon örülnék, ha ezzel a munkával a nemes, vitéz és hajthatatlan magyar népnek a szent korona zsákmányul esett legszebb részeiért folytatott nehéz küzdelmében a szintén szolgaságba vetett német nép földjén némi szolgálatot tehettem." A költeménynek ez a sikere nemcsak a Magyar Miatyánk művészi szépségét igazolja, hanem azt is, hogy sikerült a költőnek igaz hangon megszólaltatnia a nagy magyar fájdalmat. A művészi címlappal ellátott könyvhöz Fckhardt Tibor, a Revíziós Liga alelnöke, országgyűlési képviselő, irt hat nyelven előszót, a kötet Magyarország nagy barátjának, Lord Rothermere-nek van ajánlva, mint aki a Magyar Feltámadást az egész világ előtt meghirdette. A kötet tiszta jövedelme a Magyar Revíziós Liga javára szolgál, éppen ezért olcsó propaganda-ára a fűzött példánynak 1.— P, a diszes vászonkötésünek 2.50 P. Különösen alkalmas arra e könyv, hogy külföldi barátainknak és ismerőseinknek elküldjük. (Censor.) Angol Elemi Biztosító R.-L f^ü/ca 9.