Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - A. G. M. Abbing nyilatkozata

1W33 júiiius MA4*VA1( KÜLPOLITIKA Ks Magyarországnak nincs lengére, melynek hul­lámai alá temethetné — mintsem ellenséginek adná hazája földjét. Nincsenek hajói, melyekre szállva uj liazát kereshetne. Régi harcok emléke azonban sohasem múlik el teljesen: a holland rokonszenv mély és kiirthatatlan A francia politika áldozatai szenvedéseikkel mindig felidézik a hollandusok leghősibb, legférfiasabb emlé­keit, megpezsdülik ereikben a vért, megmozdítják kar­jukat és kezükbe adják régi fegyvereit. p. ni. A. G. M. Abbing nyilatkozata Mikor felkerestük A. G. M. Abbingot, Magyarországnak és a magyar nemzetnek odaadó, Lelkes barátját, aki nedvei­szer keres Fel minkéi és magyar nyelven tartja propaganda előadásait, gomblyukában már olt díszlett ia polgári érdem­kereszt harmadik osztályának kicsinyített mása. — Nem kerestem a kitüntetési — mondja, — amellyel a kormányzó ö főméltósága propaganda működéseméi kí­vánta megjutalmazni. Sem anyagi, sem erkölcsi előnyöket nem várok. De a magyarok oly hálásak, akárhol megfor­dulok, mindenütt elárasztanak figyelmességeikkel. De nem­csak én dicsekedhetem ezzel. A magyar gyerekek, akik egy ideig Hollandiában tartózkodtak, még évek után is kedve­sen leveleznek nevelősziüleikkel. Sokat olvastam a magyarokról és a békekötés után bekövetkezett helyzetükről. Láttam, hogy milyen rettenetes igazságtalanság történt a nemzettel. Nincs hollandus, aki nyugodtan tudná elviselni, hogy egy nemzeltel ilyen kegyet lenül bánjanak. Ekkor elhatároztam magam, hogy .köze' lebbröl lógom tanulmányozni a magyarok sorsát. 1927-ben jöttem először az országba, mint teljesen ismeretlen egyén. Az egyetemi mensától kértein vezetőt. Egy műegyetemi hallgató lett a cieeroném és ennek már csak azért is örül lem. mert az építészet, szobrászat is nagyon érdekel. Sajnos, vezetőm alig törte a német nyelvet és így nehezen érthettük meg egymást. — Mikor 1927-ben hazatértem Venlóba — ott lakom ugyanis és az Amsterdam-Venló-i vasúti útvonalnak vagyok mozgóposta-főnöke — feltettem magamban, hogy meg­tanulok magyarul. Így könnyebben foglalkozhatom a nem zet történetével. Egy német-magyar szótár, egy német-ma­gyar nyelvtan segélyével azután naponkint egy-egy óra munkával lassan tanulgattam. Nem volt könnyű dolog. A kiejtési pedig a rádió utján tanultam. — Az eredmény nagyszerű. Miikor jöll másodszor Magyarországba ? — 1928-ban. Akkor is három belel töltöttem itt. Sökat jöttem, mentem, megfigyeltem. Mélyen meghatott a szeren­csétlen ország sorsa. En kis ember vagyok, szerények esz­közeim, de azérl ezt megfogadtam, ami tőlem lelik, megteszem. Ekkor mái- odahaza több előadást, felolvasást tartottam Magyarországról. Később egy Magyarországol ismertet/i kulturfilm 'bemutatásával kapcsolatban beszéltem a magyar népről, helyzetéről, a/ öl ért hallatlan igazság­talanságról. A Revíziós lága könyveket bocsátott rendelkezé sem re. ezek allatait is felhasználtam, Mert a könyv, a h il­la p, a szó a leghatalmasabb propaganda eszköz. Ezt a ma­gyarok ne felejtsék el. Tudom, hogy ma szegények: de ne sa jnálják a pénzt, hogy a külföldön ez uton állandóan ébren tartsák a fiigyeimet, vegyenek példái a csehektől, románok­tól. Hihetetlen összegekel költenek Külföldi irodáik nagy erőfeszítéssé] dolgoznak, hogy a magyarok ügyét elgáncsol­ják. A megrendezett, hivatalosan csinált tüntetések is sok pénzbe kerülnek. Persze ia revizió ellen CSiak Romániában, meg Prágában tüntetnek, de nem Kassán. nem Pozsonv­ban és nem Nagyváradon, vagy Kolozsváron. De minden hiába. Az igazság útban van. A magyar nemzetnek ma mái­sok barát ja van. A líexiziós Liga is dolgozik. Természetesen az eredmény máról-holnapra nem mutatkozhat. De, ha más siker nem volna, az megvan, hogy külföldön a jóakarók, a józanul gondolkodók tábora megnövekedett, a Liga sok száz uj barátoil szerzett a nemzeti ügynek. És aki csak egyszer is járt Magyarországon; az ismét visszavágyik ebbe a gyönyörű országba, e páratlan szép­ségű Budapestre, elragadóan vendégszerető népe közé. Már jön az idő, amikor a barátok, a jóakarók, az igaz­ságtalanságot átérzők, a liga munkája megteremti a gyü­mölcsöt. Nincs az a politikus, aki biztos időt mondhat, nem lehetetlen azonban, hogy a remények váratlanul gyorsan teljesednek. De Magyarországnak, ha a „niagy pillanat" elérkezik, nem szabad megelégetnie alamizsnával. Követel­jen sokai, mindent, joga van hozzá, ne koldus morzsákat könyörögjön, hanem a nemzetek önrendelkezési jogát éri arrulc.sapás teljes jóvátételét. Szent István nem egy csonka országnak leli királya, a pápa nem egy csonka Magyar­ország urának küldött koronát. Revizió nélkül lehelellen Magyarország talpnaállLtása, de revizió nélkül nincs béke és nem lehetséges a világválság megoldása sem. Dr. H. H. Kuyper, az amsterdami egyetem reetora is ágy nyilatkozott egy értekezletében: Amig a béke­kötésnek ez. az. átka meg nem szűnik. Európában nem lesz béke. Nem lehet a magyarokat igy elnyomni — hazugságok­kal. Hiszen, ha a magyarok a nemzetiségeknek nem enged­tek volna meg annyit, ha ezek nem élhetlek volna oll sza­badon, nem használhatták volna nyelvüket minden korlá­lozás nélkül, akkor azok soha sem lettek volna oly vak­merőek. Erről sokat írtam könyvemben 'is. — A ,,Trianon drámája" e. müvében? — Igen. „Het dráma van Trianon" elmen jelent meg Ebben nyíltan rámutattam a galádságra, ahogy az ezeréves magyar nemzettel elbántak. Könyvem sok ezer példányban forog közkézen és nemcsak Hollandiában, de a gyarmato­kon, sőt Indiáhan is visszhangja támadt. Napilapok cikkek­ben ismertetlék a magyarok sérelmeit. Gerard Brom, egye­temi tanár, M. W. F. Treub, volt miniszter, báró van Vredenburcfí és mások előadásokban, felszólalásaikban mutáltak rá az égbekiáltó megcsonkításokra, az emberi jog, igazság lábbal taposására. Maradhat ez így? Nem, nem. soha. írtam egy költeményt. „Aan de rechters van Trianon". Trianon biráihoz. Már Mussolini megmondotta: A szerződéseik nem örök­eletüek. Ezt ne feledjék a magyarok és — dolgozzanak hittel, reménnyel, lankadatlan erővel, inig a XX-ik század­nak ez a legnagyobb botránya: Trianon, össze nem dől. Néhány nap múlva ha/a utazom. Sok felé jártam, sokkal beszéltem, előadásokat tartottam Esztergomban, Miskolcon. Pécsett, hívnak még sokfelé, de már vissza keli térnem Hollandiáiba. — De a viszontlátásra. Ha csraik tehetem: újra visszajövök. Sajnálom, hogy én csak kis pont vagyok, nincs más fegyverem, mint a loJI es a s/o. Ezzel a kettővel azonban a legnagyobb szeretettel tovább dolgozom a magyar igazság érdekében p. s. — „Citrosal" szenzációs hashajtó. Olcsó. Biztos. Ártalmatlan. Hízást meggátol. Eredeti üvegekben mindenütt kapható! KöuértiiijrdHiAITBACi Al HUilágszenzáció CITROSAL iwjoí^hoT^ÍLlódi t Mindenütt 99 Csehszlovákiai központ: Drogéria Zinner, Kosice Ára P 1.20 Kristályos, citromos, mesterséges harisbadi so! Jugoszláviai központ : Mr. A. Blum, Apotekar, Subotica

Next

/
Oldalképek
Tartalom