Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - Ki ellen fegyverkezik Csehország?

VX.i'i június IIAGYA R KÜiiPOIilTIKA 5 Ki ellen fegyverkezik Csehország? Rothermere lord lapjában, a Daily Mailben, nyilt levelel tett kö/./.é. amelyben feltárja a cseh fegyverke­zés aránytalanságát és felpanaszolja, hogy a cseh hadsereg, mely. a népesség számarányához képest. Európa legerősebb hadserege, a magyarlakta vidéke­ken valóságos rémuralmai bari lenn. Minek, ki ellen kell Csehországnak ez az óriási hadsereg, miért viseli a rendkiviili terhel, melyei a fegyverkezés ilyen irama követel .' Ki ellen akar hábo­rút viselni.' Hiszen népéndk a/ a rés/e. mely szívvel­lélekkel a cseh állani mellett áll, éppenséggel nem harcias, az állam mostohagyermekeit pedig — ezt éppen a csehek tudják legjobban — nem a jánlatos túl­ságosan felfegyverezni. Kézenfekvőnek látszik a válasz: Csehország Ma­gyarország ellen fegyverkezik. A nemzetekben, mint a szeizmográf tűjében, van valami messze távolságokra kiható érzékenység. A franciák már attól is berzenkednek, ha Németország­ban önkéntes rendőri csapatok alakulnak, csupán bottal és revolverrel fölfegyverkezve. Mi nyugodtan alszunk, ha halljuk, hogy Csehország hadserege szám­ban es harci eszközeikben egyre gyarapodik. Pedig a 1111 halárainkat nem védi bevehetetlen váröv, sem ünnepélyes szerződések pecsétjei. A mi biztonságunkat a népszövetségi egyezségokmány egyik szürke szaka­szán kivül — melyről alig tiz ember tud — nem védi semmi sem. Mégis — nyugodtak vagyunk. Mi ez a nyugalom'.' A könnyelműség, tudatlan­ság, közömbösség nyugalma, vagy jósszerü megérzése annak, hogy a csehek nem ellenünk fegyverkeznek és nem akarhatnak háborút? Alapvető ellentét van Csehszlovákia politikája és az európai magasabbrendü politika között. A maga­sabbrendü európai politika, MacDonald és Mussolini politikája, békét és rendet. Csehország politikája béke­bontást és zűrzavart akar, mintha Csehország céljai elérésére nem az éggel, ihanem földalatti sötét hatal­makkal szövetkezett volna. Minden lépése, mozdulata arra vall, hogy nehezebbé akarja tenni a háborúnál is rettentőbb válság csillapítását. Nem leheli ezt pusztán a rossz iránt való ördögi ragaszkodásból: ehhez nincs benne elég tűz, elég pokoli lobogás, a gyűlöletnek amaz izzása, mely vörös ködöt bocsát a szem elé. Csehország politikai vásottságában nem számitásnél­kiili, őserejü gyűlölet, hanem számítás lappang: ha már nincsenek mélyre nyúló állami gyökerei és nem számíthat polgárai vértanúi kitartására, legalább zá­logot akar szerezni arra az időre, mikor majd uj ál lami feltételeiért — melyek szigorú bírálat alá kerül­nek — alkudoznia kell. Erre a nagyszabású történel­mi adsza-neszére gyűjti Csehország fegyvereit. Az, hogy katonáit addig is magyarlakta vidékeken tartja basáskodni, csak közbeeső - és jóleső - eszköz a cseh hatalmi vágy ábrándjaiban. Az elkövetkezendő alkudozásokra tartogatja Csehország óriási hadseregét. Kire az időre számítva készíti majdan fölbontandó, az európai szellemmel és a nemzetközi joggal ellenkező szerződéseit. Cseh­ország hadserege nem háborúra, fegyvere nem fér­fias harcra, még csörtetésre sem való. Csehország nem akarja megtámadni ellenségeit, nem akarja segíteni szövetségeseit. Hadsereg, fegyver, barátság, szövetség­kötés, nála mind csak az uj, politikai nemzetközi vásár csereeszköze. Fegyver, barátság, nála egyképpen eladó. Csehországtól nem félni: Csehországot fizetni kell. m—s. Llewellyn-Jones levele a Magyar Revíziós Ligához Llewellyn-Jones a Magyar Revíziós Liga elnökségéhez a következő levelet intézte: — Engedjék meg, hogy néhány sorban kifejez­zem Jiálás köszönetemet azért a kitűnő rendezésért mellyel magyarországi látogatásomat előkészítették. Ennek eredményeképpen országuk nagy részét meg­ismerhettem és több helyüti a határokat is láthattam. Az egyetemi városokban tartott előadásaim, melyeket a Liga helyi szervezetei rendeztek, mind igen jól si­kerültek. Azzal az erős meggyőződéssel tértem vissza Ma­gyarországról; hogy a/ európai béke érdekéhen a nagy­hatalmaknak hamarosan lépéseket kell tenniök a tria­noni béke revíziójáért. Habár a négyhatalmi egyezmény nem sokat jelent. mégis — remélem — egy lépésnek tekinthető, mely rákényszeríti majd a Népszövetség Tanácsát, hogy Magyarország sérelmeit tárgyalás alá vegye. A közeljövőben még irni fogok néhány fontosabb kérdésről. Szívélyes üdvözlettel Llewelltfn-Jones. ELŐFIZETŐINKHEZ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul előfizetői­hez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szí­veskedjenek bejelenteni kiadóhivata­lunknál, hogy nyomban intézkedhes­sünk a sérelmek orvoslása iránt. KAROLY KIRÁLY SÍRJÁHOZ Jelentkezés június 26-áig mindkét budapesti inxlánkban! JÚLIUSBAN KÉT CSODALATOSÁN SZÉP UTAZÁST RENDEZÜNK A 33D00 TONNÁS „CONTE GRANDÉ' ÉS „GIULIO CESARE" LUXUSHAJÓKON NIZZA, CANNES, BAR­CELONA, LISSABON. GIBRALTÁR, TAN­GER, CASABLANCA MtDEIRA>, KAW4RI-, AZOKI- ÉS BALEÁRI SZIGETEKRE. RÉSZVÉTELI OIJ PENGŐ 375.­HÜDAPESTTÖL BUDAPESTIG ITÁLIA TENGERHAJÓZÁSI TÁRSASÁG THÖKÖLY-UT 2 • VÁCI-UTCA 17. SZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom