Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - A közép-európai kérdés megoldása

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 január ben Kantza Lovakat és Juhokat ölnek az Istennek, az husál magok meg-eszik, a bőrét az Istennek adják, és a fűzfára félteritik, Némellyek pedig a nyal börl meg-tóllik szénával, és attól mint Istentől szép időt kérnek, hogyha pedig eső talál lenni, erősen meg-korbátsolják, és a tűzre teszik. Némellyek a hólt testeket felakasztják, némllyek vizben vetik, némellyek meg-égetik, ki mitsoda Plánéta alatt születik. Az itt való Indusok pedig Templomokban ördög képének imádkoznak ; mert azt mondják : az ördögnek, a ki ellenségünk, annak kell imádkoznunk, az ISTENnek pedig nem kell, mivel igen irgalmas. A melly Aszszony pedig özvegységre marad, az többé férjhez nem mehet, hanem nagy rakás fát rakat', annak a tetejébe fel-ül, és azon rakás fát meg-öntözi olajjal és Ssirral, és igy magát elevenen megégeti. Ezek a Tehénnek-is imádkoznak, mivel a tehén tejet és vajat ád. Némellyek pedig a döglött hust inkább szeretik, mint a fris hust, mivel azt tartják, jobb a kit az ISTEN maga meg-öl, mint a kit az emberek meg-ölnek ; Némellyeknek pedig sem Papjok, sem Templomjok, sem irások nintsen. A Scythiai birodalomban sokféle Tatárok vágynak, a kik másféle ellenségeknek avagy Nemzetségeknek igen nagy ellenségi, úgymint: Tsermszi, Tsiwasi, Mordvai, Karakalpági Baskirzi, Kalmuki, Truehmentzi, Kivinlzi, Kirgizi, Karangantzi, Andrevtzi, » « Kumiki Tsermitzi, Bukhártzi, Pilántzi, Smakintzi, » « A Chrimi, Butsáki, és Nogai Tatárokon kivül a Buchári Tatárok mi képpen imádkozzanak azokat láttam, mindenik kezében egy egy éles vagyon és ugrándozik, ugrándozván Hlyen szókat szólnak : ». . .« Seij ! Bakseij ! valamikor ugrik, mindenkor homlokon vágja magát az éles késsel; rajtuk igen tsudálkoztam, és azt gondoltam, mindjárást meghalnak a rettenetes sebből, de meg-kenvén azután magokat, harmadnapra semmi gondjok nem volt. Ezen Ezer hét-száz huszadik Esztendőben teleltem egy Muszkova nevü Városban, mellyben sok ritkaságokat observáltam, Ezen Városnak kerületi tizen-öt ide való mértföld; Templom vagyon benne Ezer hat-száz, Harang kilentz ezer hatszáz, Egy kiváltképpen-való nagy Harang, a kerületit meg-mértem, melly-is nyoltzvan kilentz arasz, Ebben a Városban láttam iszonyúan ordító Oroszlányokat', és tsudálVi yjHt Jjíjfev lg: f Kriszt Béla, az isztanbuli Magyar Egyesület elnöke kozásra méltó nagy Elefántokat, mellynek a hátán ült 30. fegyver fogható ember, a kettőnek pedig a hátán hatvan, egész eleségével és hadi készületivei együtt. Én többet is irnék de nem lehet, mivel ezen órába jőve hozzám a Gállyás Mester Író- deákja, ki azt mondá, hogy nap-kelet-felöl szél támadott, és az Gállya vitorláit fel-akarják emelni, ISTEN segítségéből szándékozunk indulni Napnyugotra a Persák ellen, azért ezen levelemet hirtelen bé-is petsételem, és indulok a Gallyára', ajánlom magamat az ISTEN gondviselésének, és szerentsés szeleknek, mivel a tengeren való hadakozásnak társa, szél és rettegés; mert a rettenetes habok egyik a másikra mint a nagy Hegyek borulnak. Kegyelmeteket szerelmes édes Barátim, szivem édes Atyámfiai', szomszédim Rokonim ISTEN oltalmába ajánlom utolsó tsep véremig maradok Kegyelmetek Attyafija Szóigája Turkoly Sámuel. Irám Astrakánban a Caspium tenger mellett. IGYISyIETI ÉHEIT Az Isztanbuli Magyar Egyesület Isztanbul, január hó. A világháború előtti konstantinápolyi magyar egyesületet az 1918. évi ántántmegszállás vezetősége feloszlatta. Az egyesület vagyonából néhány lelkes tagnak csupán a hiányos könyvtárat, pár képet és jelentéktelen konyhafelszerelési tárgyat sikerült megmenteni. Az egylet készpénzvagyona a devalváció folytán egészen jelentéktelen összeggé zsugorodott. Az egyesület újjászervezése nagy nehézségekbe ütközött. A világháborút követő zűrzavarban a Konstantinápolyban élő magyarok erre nem is gondolhattak s a kezdeményező lépésekre csupán a török—görög háború lezajlása és az ántánt kivonulása után, 1924 őszén kerülhetett sor. A szervezés munkáját különösen megnehezítette az a körülmény, hogy Ujtörökország fővárosa nem Isztanbul, hanem Ankara lett. Természetes, hogy ezáltal a kenyérkereseti lehetőségek a régi fővárosban nagyon megcsappantak, ami a magyar kolónia meggyengülését vonta maga után. Tahy László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ur lelkes fáradozása és az általa kieszközölt anyagi segítség tette lehetővé, hogy a mai »Hungária« egyesület 1925 tavaszán megtarthatta alakuló közgyűlését és működését szerény keretek között megkezdhette. Az isztanbuli magyarság anyagi erejének megfeszítésével és fáradhatatlan agitációjával biztosította az egyesület fokozatos fejlődését és lehetővé tette, hogy ma rendes otthonnal és saját vendéglővel rendelkezik. Az isztanbuli kolónia a rossz gazdasági viszonyok folytán ugy számbelileg, mint anyagilag gyenge. Az egyesület tagjainak száma 118, közöttük 21 a török pártoló tag. Programmjában szerepelnek mindazon mozgalmak, melyek alkalmasak a hazájuktól messzire szakadt magyarok nemzeti érzésének felszínen tartására és megerősítésére s ezzel kapcsolatban az összetartozás biztosítására. E célból az egyesület ünnepélyeket rendez március 15-én, a hősök emléknapján, Trianon évfordulóján, augusztus 20-án, október 6-án. Hazafias tárgyú felolvasásokat, előadásokat tart. A baráti viszony ápolására szolgálnak a heti összejövetelek és a havonta