Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 4. szám - Erdély területi problémája

1932 április II L M. A It 14 LLOYD 15 — A Magyar Külkereskedelmi Intézet rt. most tette közzé az elmúlt évről szóló üzleti jelentését, amelyben részletes képet rajzol arról a munkáról, amelyet elsősorban a magyar ipari kivitel megszervezése érdekében végez. Kiderül a beszámolóból, hogy az intézetnek 88 államban, Kii városban 316 képviselője van, akik azon dolgoznak, hogy a magyar termelés fölöslegei számára piacokat szerezzenek. A munka mult évi eredménye, hogy az intézet 2396 megrendelést tudóit átírni, 69 országból, 209 magyar cég részére. Ezek közül T.'i a nagyipar, (i.'i a középipar, <i2 a kis- és háziipar, végül 11 a kereskedelem köréhe tartozott. Az intézet igyekezett kivitelre dolgozó termelésünket fokozottan bekapcsolni a külföldi közszállitásokba is. Összesen 1231 külföldi közszállitásra hivta fel az érdekelt üzleti körök figyelmét és 108 esetben vettek részt ennek alapján magyar cégek ilyen pályázatokon, még pedig 10 esetijén sikerrel s igy sikerült 162.611 pengő értékű munkához, illetőleg szállításhoz hozzájutni. Úttörő munkáról van itt szó, amelynek gyümölcse később fog megérni s amelynek folytatását pillanatnyilag a devizaforgalmi korlátozások nagyon megnehezítik, mert igen körülményes a kauciók letétele. Igen érdekes a beszámolónak az a része, amely az uj kiviteli piacok feltárásáról számol be és amelyek között szerepel Cyprus, Málta, Palesztina, Albánia, HollandIndia, Algir, Tunisz ós Marokkó. Foglalkozik a jelentés végül a font esésének hatásával is és kimutatja, hogy ez a körülmény a nehezen meghódított kelet-indiai piac teljes elvesztésével fenyegetett. Az intézet mérlege 15.413 pengő tiszta nyereséget mutat. A közgyűlés a jeleníést elfogadta, hozzájárult a 6 pengős osztalékhoz és a folyó esztendőre elnökké Scitovszky Tibort választotta meg, alelnökökül megmaradtak Horánszky Lajos és Beck Lajos dr. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi szakcsoportjának ülésén báró Madarassy-Beck Gyula elnök kifejtette, hogy nem lehet addig eredményes idegenforgalmat csinálni Magyarországon, amig egy köüüzemjellegü, monopolisztikus jogokat gyakorló utazási intézmény a világutazási irodáknak Magyarországon való letelepedését gyakorlati eredmények szempontjából illuíóriussá teszi. Csodálkozik, hogy a kormány titokban folytat tárgyalásokat a Dorland hirdetési irodával az IBUSz átadása ügyében. Kifogásolta az Idegenforgalmi Tanács által föntartott rendkívüli költséges és kevés gyakorlati eredményt fölmutató idegenforgalmi levelezői kar további fönntartását. Bársony Oszkár, az IBUSz vezérigazgatója hangoztatta, hogy az, IBUSz a maga részéről sohasem ellenezte a külföldi irodák magyarhoni letelepedését. lialkányi Kálmán a vidéki kereskedelem érdekei szempontjából javasolta, hogy a MÁV a filléres gyorsvonatokat egyelőre csak Budapestről küldje a vidékre, mert a vidéknek a vásár tartama alatt valóban lesz módja arra, hogy a fővárost meglátogathassa. Dr. Stein Sándor javasolta, hogy a vízumkényszer megszüntetése érdekében forduljon a kamara a miniszterelnökhöz és a parlament idegiülforgalmi bizottságához. Vita Emil az utódállamokkal való idegenforgalom fejlesztését mindenekelőtt való fontosságúnak tartja. Oundel Károly és Tábori Kornél hozzászólásai után Hollóssy István, a vásár igazgatója tett jelentést a Budapesti Nemzetközi Vásári al kapcsolatos utazási könnyítésekről. — A Hangya Központ Zichy Aladár gróf v. b. t. t. elnöklésével tartotta idei közgyűlését mintegy 800 szövetkezet képviselőinek részvételével. Ezután Balogh Elemér dr. vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság jelentését, amely szerint a központ az 1931. évben a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek 58,189.104.41 pengő értékű árut szállított. Az elért üzleteredmény a forgalom értékszerü csökkenése ellenére kedvezőbb volt, mint az előző évben. Megfelelő belső leírások után a központ a tulajdonát képsző értékpapírok leértékelésére 266.715.31 pangőt, az értékcsökkenési alapok további gyarapítására 95.000 pengőt, ingatlanszámlán eszközölt leírásra pedig 50.000 pengőt fordított s mindezeket a mult évi fölöslegből fedezte. A Ganz 1930 és 1931 es mérlege. A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár rt. igazgatósága április 14-én tartott ülésében megállapította az J930. és 1931. évekre vonatkozó mérlegeket. Az 1930. üzleti év 6,138.658'87 pengő veszteséggel zárult és csupán a legerélyesebben keresztülvitt szigorú leépítési ós takarékossági rendszabályoknak köszönhető, hogy az 1931. évben 4,843.868'01 pengőt kitevő kisebb veszteség mutatkozik annak ellenére, hogy a rendelések mennyisége és értéke továbbra is igen jelentékeny mértékben csökkent. Az igazgatóság a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a veszteségek n tőketartalékból /idéztessenek. A kereken 17 millió pengő alaptőke mellett mindkét év veszteségének levonása után. kereken 16 millió pengő nyilt tartalék marad és igy a társaság kereken 33 millió pengő kimutatott saját vagyona az 1929. évi állapottal szemben csökkenést nem mutat. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósága április 2-án tartott ülésében megállapította az 1931-i üzletév mérlegét, amely a szokásos leírások után 8,289.728.87 P (1930-ban 10,868.047.52) tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság április 21-ére hivta egybe a rendes évi közgyűlést, amelynek indítványozta, hogy az 1931. üzletévre a tartalékok és alapok megfelelő dotálása után részvényenként 24 (tavaly 32) pengő osztalék állapittassék meg. A közgyűlés ehhez hozzájárult. A Magyar Általános Ingatlanbank igazgatósága megállapította az 1931. évi mérleg- és eredményszámlát. A tiszta nyereség 582.457 P 82 /. A közgyűlésnek javasolni fogja, hogy osztalékra fizettessék 450.000 P, vagyis az 50 P n. é. részvényekre 7 P 50 / (tavaly 21 P), a jövő évre pedig 115.857 P 82 fillér nyereség vitessék át. A bank az elmúlt évben tör^ tént ingatlaneladások révén rövidlejáratú kötelezettségei túlnyomó részét kifizette. A bank kihelyezési állományában lényeges, többmillióra menő visszafizetések történtek, amihez a bitelek igénybevételét is megfelelően csökkentette. A bank iparvállalatai engagementjeit az utóbbi évek során már csaknem teljesen lebontotta, üzletköre most lényegileg ingatlanüzleteket, parcellázásokat és jelzálogos kölcsönöket ölel fel. A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára (Trust) 1931. évi mérlege a költségek, adók és leírások levonása után 2,341.535.60 P tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság az április 16-ára egybehívott közgyűlésnek javasolja, hogy részvényenként ti P (ti százalék) osztalék fizettessék. A Fabank Részvénytársaság április 15-én tartott közgyűlése az 1931. évre 114.693 84 pengő tiszta nyereségből részvényenként —.75 pengő osztalék kifizetését határozta el. Az esedékes ti. számú osztalékszelvények folyó hó 18-tól kerülnek I levá Itásra. A jugoszláviai magángazdaság válsága. Nagyobb arányokban tükrözi vissza a gazdasági válságot a jugoszláviai magángazdaság. Jugoszlávia legnagyobb ipartelepe: az aszlingi vasgyár felmondott összes munkásainak és tisztviselőiFratelli Uccelli CASA Dl SPEDIZIONI Fondata nel 1866 Tríeste, (Via Trenio 12.) A Pénzintézetek Országos Biztosító Rt. Budapest, V., Sas-u. 1, Elfogad : élet-, járadék-, baleset-, tüz-, lég-, szavatossági-, betörések-, lopások slb. elleni biztosításokat