Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 3. szám - Fleissig Sándor a világgazdaság felélénkitéséről

1932 március HUNGÁRIA LLOYD 15 ypleissig Sándor a világgazdaság felélénkitéséről A Cobden Szövetség egyik legutóbbi ülésén Fleissig Sándor, a tőzsde elnöke, az Angol-Magyar Bank alelnöke érdekfeszítő előadást tartott a magángazdasági élet üteme feléiénkitésének lehetőségeiről és eszközeiről. Mindvégig feszült figyelőmmel hallgatott előadásában rámutatott arra a körülményre, hogy a mai helyzetben éppen a bizonytalanság nehezedik rá legjobban a lelkekre. Ha valaki tervez és számit, nem tudhatja, hogy az az alap, amelyre építeni akart, reggelre nem változott-e meg teljesen, akár egy nemzetközi bonyodalom folytán, akár valami itthoni honmentő idea érvényesülése következtében. Ha azt keressük, kinek érdeke az, hogy a világ féltékenykedéssel és gyűlölködéssel van tele, azokat találjuk meg, akik ezen a gyűlöleten keresik meg a maguk milliárdjait. A háboríts nagyiparok létérdeke az, hogy el ne vonassék a háborús pusztításból az a tizenöt milliárd aranyfrank, melyet a világ nagy és kis államai együtt évente hadikiadásokra elköltenek. A világ gazdasági békéje nem állhat addig helyre, amíg özek a hatalmas háborús uszítók zavartalanul kifejthetik tevékenységüket. Itt természetesen nem a lefegyvezrett államokról van szó, han?m a többiekről. Bizonyos, hogy nem lenne olyan nagy a hadikiadások tétele és nem lennének olyan gyengék a békekeszeretet megnyilatkozásai, ha a háborús készülődés nem lenne olyan jó üzlet azoknak, akik a kulisszák mögül rángatják a nyüt szin szereplőit. Ezen nem lehet másként segiteni, mint ugy, ha a hadiszerek gyártását a legtágabb vonatkozásban egyszersmindenkorra kiveszik a magánnyerészkedés lehetőségeinek köréből. Hadiszert ne legyen szabad másként előállítani, mint állami üzemekben. Az államok már békében vegyék át ezeket az üzemeket és jelöljék ki azokat is, amelyeket háború esetén szintén hadiüzemekké nyilváníttatnak s hogy ezzel szemben a magángazdaságokat kártalanítsák, engedjék át a magánvállalkozásnak az állami kézen levő békés természetű vállalkozásokat. Ezt a két tranzakciót egymással kapcsolatban lebetne lebonyolítani, még pedig akár ugy, hogy az állam bérbevenné a hadiüzemeket, akár ugy, hogy azokért kötelezvényekkel fizetne. A gazdasági életre kettős irányban is jótékonyan hatna ez a müvelet. Egyfelől azért, mert a háborús lidércnyomás súlya csökkenne, másfelől pedig, mert a magánvállalkozást megélénkítenék a kezébe kerülő hatalmas üzemek és vállalkozások.- Ez az élénkség hozná magával azt, hogy a meginduló fejlődés végeredményben jóval több embernek adna kenyeret a magánüzemekben, mint amennyit a csökkentett tevékenységre átrendezkedő hadiüzemekben el kellene bocsátani. Megkezdődött a nemzetközi vásárok uniójának értekez lete. Baselben megnyílt Puricelli olasz szenátor elnökletével a nemzetközi vásárok uniójának értekezlete. A főtitkár tervezetet olvasott fel azzal kapcsolatban, hogy miképpen lehetne a vásárok tevékenységét a többi között a devizakorlátozások hatásától valamelyest mentesíteni. Az Angol—Magyar Bank Rt. márc. 14-én tartotta Fleissig Sándor alelnök-vezérigazgató elnökletével, (Károlyi Imre gróf elnök szemoperáció folytán akadályozva volt a megjelenésben) 41. rendes közgyűlését, mely jóváhagyta az 1931. üzletév mérlegét és az igazgatóság összes javaslatait elfogadva, elhatározta, hogy a kimutatott 1,750.117-16 P tiszta nyereségből 5%-os osztalékul 1,150.000 P, vagyis részvényenként 2.50 pengő fizettessék ki március 16-ától kezdve, a tartalékalap gyarapítására 150.000 P, a nyűg- és kegydijalapok növelésére 250.000 perrgő fordittassék, a fennmaradó 200.117-16 P pedig az 1932. üzletév számlájára vitessék át. — Az igazgatóság és a felügyelőbizottság mandátuma lejárván, a közgyűlés az összes lelépő igazgatósági és felügyelőbizottségi tagokat egyhangúlag újból megválasztotta. A mérleg tételei arról tanúskodnak, hogy a súlyos gazdasági válság természetes kihatásai a bank üzleteinek évrőlévre, sőt még a lefolyt év első felében is tapasztalt erőteljes fejlődósét is érintették. A bank mobilitását a változott viszonyok ellenére is teljes mértékben fenntartotta, amit legjobban az igazol, hogy a takarék- és folyószámlabetétként kimutatott összeg az eddiginek megfelelő arányban maradt készpénzben, bankári követelésekben és váltókban elhelyezve. A betétállomány az év végével 65.5 millió pengőt tett. A hitelezők tótele 46.2 millió pengőről 33.2 pengőre apadt. A váltótárca 40.4 millió pengővel szerepel a mérlegben. Az adósok tótele visszafizetések folytán 69.6 millió pengőről 60.9 millió pengőre csökkent. Az értékpapírtárca és az érdekeltségek értékelése a 130/1932. M. E. számú kormányrendelet intézkedésein túlmenő szigorú elvek szerint és egyes értékpapíroknál beállott lényeges áresés tekintetbevételével történt. A jelzálogkölcsönök állománya soronkivüli visszafizetések folytán 1.2 millió pengővel apadt. Az összforgalom 7.3 milliárd pengő volt a főkönyv egyik oldalán, a pénztár forgalom pedig 2.1 milliárd pengő. Az eredményszámla tanúsága szerint a bruttó nyereség 6.3 millió P (az 1930. évi 8 millió P-vel szemben). Az eredménycsökkenés főként a kamatjövedelem visszaesésében leli magyarázatát. A személyzeti és dologi költségek terén 220.000 pengőnyi megtakarítás éretett el. Ind us triali e Commercianti Partecipate e v i s i t a t e il piü grandé Mercato D'ltalia