Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 12. szám - Európa-párt

1932 december HUNGÁRIA LLOYD 21 HÍ LLOMMI MAGYARSÁG Európa-párt Irta: Dr. Lukács György v. b. t. t. A magyar sajtó alig vett tudomást az ősszel a svájci Baselben megtartott Európa-kongresszus felől. Talán azérl történt ez, mert a közérdeklődést nagyon lefoglalta a hazai kormányváltozás, amely jelentőségben tényleg messze felülhaladja a sablonszerű kormányváltozások szintjét, meri — ha a jelek nem csalnak —. sok tekintetben rendszerváltozás jellegével is bir. S talán azért sem foglalkozott behatóbban a magyar sajtó a baseli eseményekkel, mert a mostani korinányváltozás kifejezetten a nemzeti öncélúság jegyében történt, a baseli Európa-kongresszus pedig a nemzetközi ség jellegét viseli magán s igy látszólag bizonyos mórtékig ellentétes a hazai áramlatokkal. Éppen ebből a most emiitett szempontból kívánom röviden taglalni a baseli kongresszus jelentőségét és rá akarok mutatni arra, hogy tévedés azt hinni, mintha az emiitett kongresszus a nemzeti irányzatokkal ellentétes törekvéseknek hódolt volna. A gróf Coudenhove-Calergi kezdeményezésére létrejött baseli Európa-kongresszus a gazdasági világválságból való kibontakozás útjait kereste és a megoldást ott vélte feltalálhatónak, hogy meg kell szüntetni azt a széttagoltságot, azt a beteges elzárkózást, amely az egymásrautalt európai államok és nemzetek között fennáll és amely széthúzás bajainknak, elsősorban hihetetlen méretű gazdasági leromlottságunknak legfőbb előidéző oka. Sajnos, ez a veszedelmes irányzat, mennél távolabb jutunk a világháborútól, nem hogj enyhülne, hanem folyton fokozódik s már olyan méieteket ért el, hogy a javaknak a minimálisra összezsugorodott forgalmát is csak egy régebbi fejlődési fokozathoz, a cserekereskedés állapotához visszatérve lehet még valahogyan fenntartani. Ennek a beteg irányzatnak, amely, ha idejében útját nem álljuk, kikerülhetetlenül a teljes felbomláshoz visz, ellenszerét az európai összefogásban vélte az emiitett kongresszus feltalálhatni. Körülöttünk világszerte nagy kontinentális összeszervezkedések vannak folyamatban. Amerika — az Unió és a latin Dél-Amerika — az egyik ilyen nagy kontinentális összeszervezkedés, a másik a brit világbirodalom. Nagy-Britannia és a dominiumok. A harmadik: az orosz köztársaságok szövetsége. Elmaradhatatlan a sárga világ összeszervezkedése is, amelyeket a momentán japán-kínai ellentétek csak időlegesen akadályoznak. Európa azonban még mindig makacsul kitart széthúzásában és szervezetlenségében. Ennek a széthúzásnak csak a/, vetheti végét, ha felül tud kerekedni a: európai összetartozásnak, egymásrautaltságnak felismerése, Európának a kontinentális szolidaritás alapján való összeszervezkedését kívánja szolgálni a kongresszuson megalakult Európa-párt. Az elnevezés senkit tévedésbe ne ejtsen. Az Európapárt nem politikai pártot akar jelenteni s nem akar az egyes államok nemzeti irányú poliikai szervezkedésének útjába állani, avagy helyébe lépni. Az Európa-párt, helyesebben kifejezve: Európa-Liga egyes-egyedül az európai szolidáris összeszervezkedés céljait kívánja szolgálni. Arra a felismerésre akarja rávezetni a megtévedt emberiséget, hogy Európa a többi, egymás közötl összetartó kontinensek versenyét mai széthúzásában meg nem bárja, hanem ha tovább is igy folytatódik, jelentőségben mindjobban össze fog törpülni, civilizációja összezsugorodik, önállóságát előbbutóbb elveszti és más, egészségesebb l'ejlődésü kontinensek eszközévé válik. Ezt a máris megindult folyamatot kell feltartóztatni. Az Európa-párt, 'helyesebben mondva európai Liga, azt a célt tűzte maga elé. hogy Európa országait egymás megértésére, szolidáris összetartásra birja rea. Ennek a pártnak, helyesebben mondva ligának, amely nem politikai párt és semmiképpen sem akar versenyre kelni az egyes országok belpolitikai szervezeteivel, programpontjaiban egyetlenegy sincs olyan, amely a magyar nemzeti öncélú politikával ellenkeznék. Sőt a nemzeti ideálok, a nemzeti hagyományok legnagyobb tisztelete és a nemzeti kultúrák legmesszebbmenő védelmére törekvés hatja át a programját. A pártnak alapelve, amelyen felépül, az egyéni és nemzeti szabadság. Másik két pillére: a béke, továbbá a gazdasági és a szociális előhaladás. A párt arra törekszik, hogy Európa államait kontinentális szövetségbe tömörítse, amely szövetség tagjai egymásnak kölcsönösen garantálják az egyes államok teljes szuverenitását és teljes biztonságát. Ezek megvalósítása érdekéből a párt szükségesnek tartja a békeszerződések revízióját, azzal a kifejezett céllal, hogy az egyes európai államok teljes egyenjogúsága biztosittássék. Szigorúan a teljes államközi egyenjogúság alapján akarja a párt keresztülvinni a fegyverkezések korlátozását is. A párt — programja szerint — az európai államok között a háborút lehetetlenné akarja tenni, a közöttük lemerülő vitás kérdések elintézését nemzetközi bíráskodás útjára tereli, a háború lehetetlenné tételére és az egyenlő lefegy\érkezés biztosítására az európai államok katonai szövetségét tartja szükségesnek közös vezérkarral és közös légi haderővel. Az Európán kiviili világgal állandó békét kíván fenntartani. Arra törekszik, hogy Európa ne avatkozzék más kontinensek viszályaiba, viszont Európa számára is igénybe akarja venni a Monroe-doktrinát. A mai Népszövetségei olykép kívánja megreformálni, hogy Európa mint kontinentális államszövetség működjék közre abban a világszövetségben, amely a többi kontinenseket is felöleli magába. Ami különlegesen a brit világbirodalmat illeti, tekintettel arra. hogy annak összetartó kapcsa, Nagybritannia bizonyos vonatkozásban Európához tartozónak tekinthető, az európai kontinentális szövetségnek a brit világbirodalommal megértői viszonyba — entente cordiale — kellene lépnie. Az Európa-párt programja a békeszerződések revíziójával összefüggésben a nemzetek közötti háborús adósságok teljes eltörlése, valamint a kisebbségi jogok hatályos biztosítása mellett foglal állást és nem tűri sem a kisebbségek elnyomását, sem a nemzeti, vallási vagy osztálygyülöletet szitó propagandát. A közgazdasági kérdéseket illetően a vámoknak és az európai államok között fennálló egyéb gazdasági akadályoknak fokozatos lebontására törekszik, az európai mezőgazdaságot és ipart más kontinensekkel szemben közös vámvédelem alá kívánja vonni, az európai piac tervszerű megszervezésére, amint mondani szokás, racionalizálására törekszik, egvséges európai valutát akar létrehozni, valamint az európai gyarmatok közös feltárását veszi programjába. A szociális oolitikát illetőleg főbb irányelvei: a munkanélküliség lt-vözése az európai közgazdaság produktív és szolidáris újjászervezése utján, a dolgozóknak megélhetési létminimum biztosítása, a munkaidő leszállítása a technikai előhaladás követelményeivel arányosan, az osztályharcok megszüntetése gazdasági kamarák utján, az anya- és gyermekvédelem, a betegek és aggok védelme terén való szociális törvényhozás kiépitése és lehető egységesítése, az európai gyarmatokon a benszülöltek védelme A szabadságjogokat illetően