Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 12. szám - Mételyhintés a román tankönyvekben. A Nemzetek Szövetségének emlékkönyvébe

1932 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Az öreg oláh bölcsesége. Ez a vicc is közszájon forog Erdélyben, pedig mái igazán nem uj, csak egy kicsit az erdélyi viszonyokhoz, alkalmazkodott. Károly román király körúton volt Erdélyben, bekukkantott egyik-másik faluba is és beszédbe elegyedett a nép egyszerű fiaival. Torán környékén egy faluban, a piacon megszólította az egyszerű oláhokat: — Én vagyok a király. Mondjátok el panaszaitokat. Ha hiba van, majd én eligazítom. Azonban senki sem szólt egy mukkot sem. — No csak ki vele! Miért nem beszéltek? Megint nem jelentkezet senki sem. — Ej, hát nincs panaszotok? — mordult rájuk Károly. Végre egy öreg oláh előléped és igy szólt: — Felséges ur, hogy mernénk mi beszélni? Hiszen fél óra múlva a felséges ur elutazik, de a jegyző ur, szolgabíró ur és csendőr ur — itt marad. Lefogták a cigánypárt vezérét. A csehszlovák uralom alá került Felvidéken párttá akartak szervezkedni a cigányok is. Ha van külön pártja a cseheknek, tótoknak, ruthéneknek, magyaroknak, németeknek, a zsidóknak s a kevésszámú lengyeleknek is (akiket ott goralloknak hívnak), legyen nekik, cigányoknak is. Meg is alakultak ugyahogy s vezérükké az érsekújvári országoshirii prímást — Farkas Pistát — választották. Kevesen tudják ugyanis, hogy 1848-ban, amikor először sütött fel Magyarországon a szabadság napja, Kolozsvárt a cigányság is gyűlést tartott: egyenjogúsítást követelt s a cigánygyerekek számára külön négyosztályu középiskolát. Ilyenféle gondolat ihlethette meg a felvidéki cigányokat is. ők persze jó magyarok és ezért elhatározták, hogy vezérük — Farkas Pista — meg fog jelenni a magyarok rimaszombati nagygyűlésén és ott bejelenti, hogy szívvellélekkel a magyarság mellett állanak s részt kérnek a csehek elleni küzdelemben. i Farkas Pista meg is érkezett Rimaszombatba s nyugodtan vacsorázott egy vendéglőben, amikor rátöri egy cseh rendőrtisztviselő: — Mit keresel itt? Gyere velem az őrszobára. Az első vonattal kitoloncoltatlak. Farkas Pista felháborodott erre— Tekintetes ur, ne tessék vélem kiabálni és engem tegezni. Éppen olyan polgár vagyok én, mint a tekintetes ur s bizonyosan mint cigányprímás, több adót is fizetek, a tekintetes urnái. Engem nem lehet kitoloncolni. — Ne feleselj, — kiáltott rá a cseh csendőrtiszt tudom azért jöttél, hogy a holnapi magyar gyűlésen szónokolj. A cigány muzsikáljon, csináljon vályogot, egyen döghust, vessen kártyát, de ne politizáljon . . . Aló-mars! S hiába tiltakozott: kél csendőr elvitte, feltették a legelső vonatra és ugy toloncolták haza Érsekújvárra. A magyar párt elégtételt kövelel az erőszakoskodás miatt, farkas Pista pedig fennen hirdeti: — Elvitte az ördög az egész cseh uralmat, ha igy megijednek még a cigányoktól is. Kun Andor. A dunai kérdés A magyar közvélemény jól ismeri e kiváló francia politikai irót és publicistát, ki már eddig is több könyvben és cikkben hangoztatta a békeszerződések revíziójának szükségességét. Most nemrég a Revue de Paris legutóbbi számában irt hatalmas tanulmányt legutóbbi magyarországi utjának tapasztalatairól. Címe: „Magyarország és a dunai probléma". A középeurópai helyzet ismertetésénél kimutatja, hogy a trianoni béke mily igazságtalan és lehetetlen helyzetet teremtett s Magyarország megcsonkítását hasonlónak tartja Lengyelország feldarabolásához. Véleménye szerint megoldást csak az hozhat, ha Magyarország és a kisantant egy a politikai kérdéseket is szem előtt tartó gazdasági megegyezést kötnek. E két kérdést nem lehet egymástól különválasztottan kezelni, mert ugyanegy okra vezethetők vissza. Az eddigi tervek is mind azért voltak eredménytelenek, mert egyedül csak a gazdasági kérdések rendezését tartották szem előtt és. nem voltak tekintettel a megoldandó politikai problémákra. Majd e gondolatmenetet igy fejezi be: „Most, mikor Közép- és Keleteurópa állapota mindinkább zűrzavarossá válik., Magyarország mint olyan tényező jelenik meg az események színpadán, melynek jelentősége rohamosan növekszik". E cikknek különös jelentőséget ad. hogy a Revue de Paris hasábjain látott napvilágot, mely folyóirat Franciaország egyik legtekintélyesebb folyóirata. E lap 1919 óta egyetlen cikket sem közölt Magyarországra vonatkozóan. S most, hogy Georges Roux fentemiitett tanulmányát mégis közölte, arra kell következtetnünk, hogy a francia közvéleményben megváltozott a hangulat és felfogás Magyarországgal és magyar aspirációkkal szemben. Mi a magunk részéről csak hálával emlékezhetünk meg Georges Rouk tanulmányáról, mellyel ujabb tanújelét adta annak, hogy igaz barátja a magyarságnak és Európa békéjének. Schmidt-Papp Ernő. ROMÁNOK BUDAPESTEN. — Mar voltunk egyszer Budapesten — kiabálták a kolozsvári magyarellenes tüntetés kolomposat. Igen, már voltak. Egy alélt, kivérzett ország testén sétállak végiig — háborújuk legnagyobb katonai letteként — és megjelentek Budapest utcáin, hogy megüljék egy halott ország lorál. Itt voltak, mint a tiz csapástól porban heverő ország tizenegyedik csapása. Régi krónikák feljegyzik az öldöklő pestisjárványt, mely csaknem teljescin kipusztította Pest lakosságát. Pest városát járta tatár, török, házait lövette osztrák. Arviz mosta házait, pusztította a kommün és — itt volt a román. Mint a bibliai J6b, e város is végigszenvedte a megpróbáltatások egész sorát. Szenvedés és megújhodás: ez Budapest városának története. •— Jaj lesz Budapestnek, ha még egyszer elmegyünk! De nem jönnek el. Ujába rázzák a románok öklüket, hogy a Tiszánál itatják meg lovaikat és Budapesten csillapítják éhségüket: nincs már mód ilycm gamgantuai étvágy kielégítésére. Magyarország már nem halott orsizág. Felérzett aléltságából és vak szerencsében bizó ötnitudatlanságából. Magyarország ma ébren, nyiilott szemmel figyeli a világ erőinek Golf-aromát. Magyarország meggyógyult a külpolitikai érzéketlenségből. Tudja, mi a célja, mi a feladata, .mi a helye Európában s ezt a célt, feladatot, helyet kész megvédeni és megtartani. Az a külpolitikai tudatlanság és nyerseség, mely a kolozsvári román tüntetésieken megnyilvánul, ügyetlen, otromba, kócördög, melytől senki meg nem ijed s mely a magyarság méltóságteljes magatartása, az ősz Apponyi, a tudós Berzeviezy, ez Európaszerte ismert és tiszteli kél férfiú klasszikus nyilatkozata után hatástalanul sülyedhet vissza a románok elavult politikai kelléktárába. F

IÚMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ "pv SIHÁL JÁNOS, FIUME EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ I VIA VALSCURIGNA 10. MAGYAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK uennegiö a Ket eperfdhoz - Risiorante ai due morén