Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - A magyar revizió ügye Franciaországban. A Magyar Reviziós Liga párisi titkárságának legutóbbi jelentéséből

HUNGÁRIA I I OVI> 1032 november A magyar revízió ügye Franciaországban A Magyar Revíziós Liga párisi titkárságának legutóbbi jelentéséből Mult számunkban ismertettük kivonatosan a Magyar Revíziós Lligia olaszországi titkárságának legutolsó jelenté sét. Most a franciaországi titkárság október havi jelentésének egyes részeit adjuk közre. A titkárság programmjához hivem a nagyközönség mellett fokozottan igyekszik a politikai élei befolyásos lé nyezőit megnyerni, mert a politikusokon, Írókon, tudósokon és publicisztikán keresztül lehel legjobban tájékoztatni a kozvilenicn>t. Nem elegendek i ki ul\ unok fcs ele ida sok, hanem szoros kapcsolatba kell lépnünk a politikáit intéző körökkel is. Ezért a párisi titkárság számos tanácskozáson vett részt, információkat nyújtott, ujabb összeköttetéseket szerzett az újra megindult őszi munka folyamán. Franciaországban nehezebb a helyzet, mint egyebütt, mert még szövetségi szálak fűzik éppen a mi szomszédainkhoz. De viszont kétségtelen, hogy éppen ezért, valamint a francia politikának az európai politikára gyakorolt befolyásánál fogva, sokszorosan kell súlyt helyeznünk a francia irányadó tényezőkre és a francia közvéleményre. Éppen i legutóbbi hónapok, sőt hetek eseményedbői is láthatjuk, hogy Franciaország dunai politikájának alapos megváltozása a legkomolyabb lehetőségek közé sorozható. Kétségtelen, hogy a trianoni határok, általában a trianoni szerződés revíziója francia hozzájárulás nélkül nem vihető keresztül. Elsőrendű kötelességünk léhát, hogy Franciaország dunai politikájának ezt az irányváltozását a magunk részéről is előmozdítsuk. Ma már jóformán minden francia politikai tényező elismeri a miniket ért nagy igazságtalanságot s a jobban értesült külpolitikusok figyelme kifejezetten felénk irányul. Egyre növekvő rokonszenv mutatkozik a felvilágosított illetékesek körében a magyarság iránt. Most az a feladatunk, hogy a franciák által is járható és a méltányosság jegyében általuk is elfogadható kivezető utakat mi jelöljük meg. A francia sajtó régebben teljesen elhallgatta a magyar revíziós töreekvéseket s a mi propagandánk érveit; éppen azért, mert a gondolatmegfogó és a végeredményben fogékony francia közönség előtt a'iinak hódító erejétől tartottak. Még csak pár évvel ezelőtt is a „revízió" szótól is féltek. Hozzájárult ehhez, hogy a magyar és német revíziós mozgalom között általában összefüggést láttak és súlyosbította a helyzetet, hogy belpolitikai viszonyainkat sem értették meg. A Liga párisi titkárságának, tervszerű működésének nagy része van abban, hogy aránylag rövid idő alatt máiértékes éis tevékeny tábor áll mellettünk és az irányadó politikai körökkel hasznos és állandó kapcsolatokat létesítettünk. A sajtó is már mind sűrűbben foglalkozik a trianoni revízió ügyével, fontosabb megmozdulásainkról und szeresen beszámol s a magyar revízió kérdésének megvitatását jelentés francM szerezetek is napirendjükre IÜ2 ték; köztük a legnagyobb páTÍsi vitaegyesület, a Club du Faubourg legutóbb két Ízben is szentelte üléseit ennek a problémának. Kitűnő francia irók a mi revíziós törekvéseinknek megfelelően foglalkoznak a magyar kérdéssel. (Pl. a Notre Temps, a Revue Parlamentaire. a Plans stb. folyóiratok, vagy oly kiváló irók, mint George Roux, a „Keviser les Traites" cimü könyvében.) Ma már kétségkívül pontos tudomása van a francia közvéleménynek a magyar revíziós törekvésekről. A franciák most már tudják, hogy a revízióért való küzdelemben meg nem alkuvóak és egységesek vagyunk. Ezt minden francia kiemeli és rendkívül erős hatással van ez a tény a franciákra. A revíziós mozgalom erejét a külföldön, főkép Franciaországban túlnyomórészt annak köszönheti, hogy az egész magyar társadalom osztatlanul tömörül a revíziós küzdelem melleit s az egész külföldön gyökeret vert az a tudat, hogy egyetlen magyar ember sem hajlandó a revíziós programmban foglalt követelésekről lemondani. A magyar nemzet revíziós egysége és rendületlen kitartása követelései mellett az, ami a franciát gondolkozóba ejti és annak belátására birja, hogy ezzel a kérdéssel komolyan kell foglalkoznia. Progranununk aztán meggyőzi arról, hogy a kérdő-, békés utón is s az európai népek általános érdekeinek megfelelően is megoldható. A Magyar Revíziós Liga szinte páratlan erkölcsi erejét külföldi akcióihoz a magyar közvéleménynek ebből az egységes hátvédjéből meríti, amelyei maga szervezett meg a revízió szempontjából, s ezen a szilárd alapon állva. szervezetten és célszerűen folytathatja tevékenységét a külföldön. * A legutóbbi belek sok konkréi eseményéből kiemeljük .losé Gcrnif/i'n-nek, a kitűnő francia iró és publicistának a „Bravó" párisi folyóirat szeptemberi szániában „Szent István országa" címmel megjeleni cikkét. Ugyanez a folyóirat a dunai országok helyzetéről, pénzügyi és gazdasági szakemberek tollából rendkívül érdekes tanulmányokat közöl Germain cikke mellett, aki ismerteti a trianoni proliiéinál és nyíltan kimondja, hogy .,az igazi béke a magyarok részére csak a trianoni szerződés revíziója után fog kezdődni." ,.A magyarok — irja — abban a biztos tudatban élnek, hogy jogaikat ki fogják vívni." I tal Masaryk elnök revíziós hajlandóságára és arra, hogy e téren Franciaországnak kell közvetítenie és siettetnie a megoldást. Reményének ad kifejezést, hogy rövidesen eljön a nap, amikora francia politika a magyar revíziós programmot fel fogja karolni. A Revue Mopdiale októberi számában Mme. P. de Fangéres közli magyarországi benyomásait. Megrendítő szavakkal vázolja, hogy Magyarország volt a háború legnagyobb áldozata, mert a győztes hatalmak megengedték, hagy tulétvágyu szomszédainak martaléka lehessen. Csodálkozik a konferencia vakságán, adatokkal mutatja be Magyarország területi veszteségeit; kiemeli, hogy a magyarok sohasem mondanak le revíziós követelésükről. A Notre 7'emps-ban Georges Roux a francia-német ellentétlel kapcsolatosan a revízió szükségességére konkludál és kitűnő tanulmányában hivatkozik a trianoni szerződésre is, mint amelynek megváltoztatása elkerülhetetlen. A Correspondence Universelle főszerkesztője, Eugen Ballero tollából október 5-én „K^y nemzet lassú halála", október 12-én „Magyarország jövője" és október 2G-án ,,A magyar kormány szándékai" címeken hoz cikksorozatot a magyar problémáról, mindegyikben kiemelve a trianoni határok lényeges módosításának szükségességét. Ballero feltűnő cikksorozatát számos francia, sőt más külföldi lap is átvette, de majdnem valamennyi párisi nagy lap foglalkozott a magyar kormány-változás alkalmából Gömbös miniszterelnök revíziós kijelentéseivel s hozzáteszik, hogy ezzel a nemzet egyértelmű akaratát tolmácsolta. Ugyancsak bőven hozták Mussolini ujabb revíziós nyilatkozatát, amelyet a nála tisztelgő magyar küldötiség előtt mondott beszédébe foglalt. MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS FOLYÓ IRATA XIII. ÉVFOLYAM Munkatársa és előfizetője mindenki, aki velünk akar harcolni a magyar jövendőért Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ARAD l-U. 14 MUTATVÁNYSZÁMOT DÍJTALANUL KÜLDÜNK