Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - Wales. Llewellyn Jones walesi angol képviselő Magyarország igazságáért

1932 november MAGVAR KÜLPOLITIKA Van-e magyar sajátosság? Hodzsa Milán egyszer magához idézett egy magyar tankönyvirót: — ön magyar sajátosságokkal sujtásozza agyon azokat a magyar tankönyveket, amiknek használatát még megengedjük. Hát ezt nem tűröm! Tessék a mi csehszlovák könyveinket szószerint lefordítani! — Ezt nem lelhet — felelte a tankönyvíró —, mert a magyar nyelvnek megvannak a maga sajátosságai. Ha a cseh szavakat szószerint fordítjuk le, akkor az a könyv nem lesz lelkében magyar. Hodzsa dühös lett erre, de a magyar tankönyvíró nem törődve ezzel, elmondta, hogy miként magyarázta meg annak idején Hermáim Ottó a magyar nyelv sajátos lelkét. Ha valaki megkérdez egy öreg embert, hogy ihány éves. az így is felelhet: — Hetvenötéves vagyok, uram. — Bámulatos, hogy önnek imég nincs ősz haja. — Hát hiszen még jó karban vagyok. Amikor azonban Hermann Abádszalókon járt, igy folyt le ez a párbeszéd egy öreg tanyai magyarral: — Hány esztendős ön? — Hetvenöt év nyomja a vállam. — Bámulatos, hogy önnek még nincs ősz haja. — Hát bizony még nem harangoztak, pedig már beesteledett. Amabban nincs magyar lélek, emebben van. A cseh szavakat le lehet fordítani szolgailag magyarra, rá lehet erőszakolni azt is, a oseh világot is, de sohasem lehet lelket — magyar lelket önteni bele s erőszakoskodhatnak az uj urak a cseh szavak, intézmények, gondolkodás szószerinti átcsepegtetésével, a magyar lélek mégis mindig igy fogja mondani, hogy: — Még nem harangoztak, pedig már beesteledett. Kun Andor. Dr. Menyeié Ferenc, a külügyminisztérium sajtóosztályának uj vezetője Benes problémái Hála Istennek, a diplomácia is megtalálta már a maga fejtörő problémáját. Mi volt előbb? A tyúk, vagy a tojás9 Mi legyen előbb? A mostani állapotok rögzítése? Vagy revízió? E kérdésnek borotvaélén táncoltatják a háborút és békét. És csodálatos, a kisantant nagy diplomatái mindig a revízió oldalán látják a háborús veszedelmet és mindig a „rögzítés" mellett a békét. Herriot „konstruktív terve" segítségére Benes, cseh külügyminiszter kifőzte a „kontinentális paktumot". Ez az egyezmény, Benes szerint, a béke igazi biztositéka volna. Különösen azonban, hogy sem a legyőzött államok, sem a békeszerződésekben kijátszott Olaszország nem kapnak utána. Ezek az államok — csodálkozik Benes —. e tervben a mostani állapotok állandósítását látják. Ugy látszik — csodálkozik tovább Benes —, nyitva akarják tartani a lehetőséget a mostani állapot megváltoztatására. Azt hisszük, a cseh külügyminiszter ebben a feltevésében nem tévedett. Igen, nyitva akarjuk tartani, minden erőnkkel, a lehetőséget a mostani állapot negváltoztatására. A cseh külügyminiszter, Európa iránt való nagy jóakaratában, hirtelen fölfedezi a népszövetségi okmány ama pontját is, mely elismeri Magyarországnak biztonságára való jogát. Magyarország — mondta Benes —, ma három fölfegyverzett államtól körülvéve, valósággal katasztrofális helyzetben van. Ebből a helyzetből csak a kontinentális egyezmény révén szabadulhat. Európa elégedetlenéit azonban nem lehet a hirtelen támadt cseh jóakarat mézes madzagán a kontinentális paktumba vonszolni, mely igenis, nem jelentene egyebet, mint a trianoni és a versaillesi állapot „petrifikálását". Ha Magyarországot létében három állig fölfegyverzett állam, mint ezt Benes 'is elismerte, fenyegeti, ennek következménye nem az, hogy Európa békéje érdekében nyugodjunk bele területeink elvesztésébe, határaink védhetetlenségébe, s abba, hogy számláihatatlan szuronyok, ágyuk, puskák és katonaság eleven sövénye vegyen bennünket körül. Nem, a logikai következtetés nem ez. Ha a legyőzött nemzetek és Olaszország szerepe szükséges az európai béke fönntartásában, aminthogy föltétlenül szükséges, akkor a kontinentális egyezmény megkötése előtt és nem azután, ellenséges kényre-kedvre bizva magunkat, akarunk tárgyalni a mai állapot megváltoztatásáról. Igy lesz most Herriot-val szemben Olaszország, mely előbb mindenesetre megköti a terű leti és tengeri egyezményt Franciaországgal és csak aztán hajlandó tárgyalni a Franciaországgal és Európával való együttműködésről. Igenis, háborúról és békéről van szó. Európa életéről van szó. De nagy kérdésekben csak az ősi, furfangtól, fogásoktól, nagyképűségtől ment igazság dönthet, csak azt fogadhatjuk el vezetőnek, a csavaros és önző, kisszempontu diplomácia tojástánca ebben nem kaphal semmi szerepet. ANTIREVIZIÓS LIGA. Jellemző, hogy antireviziós ligát csináltak s hogy ez az antireviziós liga Bukarestben látta meg a napvilágot. Másutt mindenütt kezdik megérteni, sőt követelni a revíziót. A müveit közvélemény a revízió mellett áll, természetes tehát, hogy Románia — még ha nem saját rablott területeit kellene is védenie -, az antireviziós liga készséges, bár kissé viharos bölcsője. Románia és a civilizáció közvéleménye nem lehet egy oldalon. Románia nem akarja megérteni, hogy — ha már nincs szava a civilizált világ kórusában —, legalább hallgatni tudjon és ne árulja el magát. Az antireviziós liga megalakulása, minden botrányával együtt, csaknem teljes mértékben mutatja Románia értelmi és erkölcsi színvonalát. Csaknem teljes mértékben, mert ha Románia leplezetlenül akarná mutatni lelkét, a kannibálizmus ligáját kellene megalakítania. Reméljük, a román lélek, hatalma teljességében, az őszinteség ilyen fokára is eljut, hisz ezt a lépést az antireviziós ligától már csak egy paraszthajszál választja el