Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - Mussolini és Olaszország magyar-barátsága

1932 november MAGYAR KÜLPOLITIKA > Mussolini és Olaszország magyar-barátsága Milano, november. Magyarország miniszterelnöke Rómában járt. Gömbös Gyulának, mini miniszterelnöknek, ez volt az első külföldi utja. És érthető, hogy első külföldi utja éppen a baráti Itália fővárosába és a fasiszta Olaszország Duce-jéhez vezet. Itália és Mussolini őszinte magyarbarátságáról nemcsak minden olasz és magyar, de már az egész világ tud! Ez a barátság, amelynek aranyszálait a történelemtudósok már kibogozták a mult szövevényeiből. Szent Istvántól Mátyás királyon át Garibaldiig és Kossuthig, — ez a barátság az utolsó bárom lustrumban ismét a régi fénnyel és melegséggel ragyog a szivekben és — a külpolitika egén is. A világháború után a kiéhezett és mindenéből kifosztott Magyarországra az első segitővonatok, élelmiszerekkel és iparcikkekkel megrakodva, éppen Itáliából siettek. Ugyancsak Itália volt az első az antant-hatalmak közül, amely, királyi dekrétummal, életbeléptette az immáron független Magyarországgal szemben a háború alatt szünetelt régi szerződéseket, -.zámszerint húsznál többet, amelyek a régi AusztriaMagyarországgal szemben fennállottak: kereskedelmi egyezményeket éppen ugy, mint a nyugdíj és egyéb járulékokat szabályozó, társadalmi és magángazdasági kérdéseket rendező szerződéseket. Amikor Csonka-Magyarország a trianoni szerződés által Ausztriának itélt Burgenland elvétele ellen tiltakozott, Itália volt az egyetlen nagyhatalom, mely meghallgatta és megértette a magyar tiltakozást és segítségünkre sietett már a velencei konferencián, ahol az akkori külügyminiszter, Della Torretta marchese mellénk állt és győzelemre vitte a magyar követelést. Csak Itália támogatásával és intervenciójával tudtuk elérni, hogy Sopronban és környékén a népszavazást elrendeljék és az olasz katonaság Carlo Antonio Ferrario tábornok, a kitűnő történetíró vezényletével, aki egyébként könyvet is irt Magyarországról, — ellenőrizte, hogy a népszavazás az igazságot, tehát a magyar követelést vigye diadalra. Az olasz nép őszinte rokonszenvvel, megértéssel és barátsággal fordult a Trianonban véres csonkká szabdalt Magyarország felé. De a fasizmus uralomrajutása előtt az olasz hivatalos kormánykörök nem mutattak még ilyen megértést és amint ezt Rodolfo Mosai, a paviai egyetem tudós professzora megállapította, Nitti kormánya egyenest vissza is utasította a magyar kormány ajánlatát, hogy a kél állam baráti szerződést kössön. A fasizmusnak kelleti uralomra jutnia, hogy a nép lelkében élő barátság hivatalos szerződés formájában is kifejezésre jusson Mussolini, a néplélek kitűnő ismerője, az igazságtalanul sújtott szenvedők nagy barátja, aki a jövendő külpolitikai ködébe is bele tud látni, teremtette meg a „Patto di Roma"-t, az olasz-magyar baráti szerződést, amely Magyarországol kiemelte eddigi teljes elszigeteltségéből, a kisantant ellenséges szuronyerdejéből és a világpolitikai faktorok közönyös nemtörődömségéből. Az a Mussolini, aki már újságíró korában, amikor még nem volt miniszter, sem képviselő, bátran odaállt a trianoni igazságtalansággal sújtott mártir-ország mellé és 1921 április 21-én, Róma megszületésének nagy ünnepén, jelentette ki (és adta Írásban) e sorok Írójának, hogy — Magyarországgal szemben őszinte rokonszenvet érez és szoros barátságot óhajt a két testvérnép között. Már akkor mondta ezt is: — Magyarországnak nemcsak joga van ahhoz, hogy a trianoni békeszerződés revízióját követelje, de ezt el is fogja érni, mert igazságtalanabbul még nem bántak el országgal, amióta históriát irnak a világon, mint éppen Magyarországgal szemben, amely a kultúrát védelmezte évszázadokon át a Kelettel és a Balkánnal szemben. És most mégis megcsonkították, széjjelszabdalták, levagdosták róla legszebb országrészeit, amelyek nemcsak históriailag, de néprajzi szempontból is feltétlenül a magyarokat illetik meg továbbra is . . . Később, amikor már mint a fasiszta Olaszország miniszterelnöke fogadott a római „Palazzo Chigi"ben, hivatalos intervjuban jelentette ki: — Egy nép jelentőségét nemcsak területének négyzetkilométereivel kell mérni, amelyeket határai magukba zárnak, sem pedig lakóinak számával, vagy az ország gazdaságának számadataival, hanem életakarásának erejével! A vajúdó eszmék, amelyek az ön hazájában megszületés előtt állanak, arról győznek meg engem, hogy a magyar nép számára nyitva áll a jövő utja. A magyar nép, amely oly hazafias, oly büszke, oly lovagias, mindent megérdemel és intelligenciájával és szorgalmával mindenkor fejlődni is fog és el is fog jutni Közép-Európa fejlődésének első arcvonalába . .. Ami engem illet, a magam részéről élénken óhajtom, hogy az olasz-magyar barátság még erősebbé váljék és az együttműködés egyre határozottabb legyen. Nemcsupán a közös politikai szempontokban, hanem a kölcsönös kapcsolatok megerősitésében is, a forgalmi kapcsolatok kimélyitésében és abban is, hogy a szellemi együttműködés egyre bensőségesebb legyen olaszok és magyarok között. Mussolini, a fasiszta Itália kormányelnöke baráti jobbját nyújtotta Szent István megcsonkított birodalma felé és pár hónap múlva a Palazzo Chigi-ben, a „Győzelem" szárnyas istenének szobra alatt, a nagy. kőmozaikos asztalon a Duce és gróf Bethlen István aláírták a baráti szerződést, amely „Itália és Magyarország között megállapítja az örökre szóló baráti viszonyt és kimondja, hogy minden kérdést, mely a két állam közt felmerülhet, a barátság szellemében lógnak megoldani". — 1927 április 5-ét irták ekkor. És másnap a római Capitoliumon, tündéri fényben és pompában, Mussolini díszvacsorát adott a magyar miniszterelnök tiszteletére és az a pohárköszöntője, melyei ekkor mondott, az olasz-magyar barátság legszárnvalóbb méltatása. De Mussolini már azelőtt és azóta is többizben tanújelét adta nemes gondolkodásának, igazságszeretetének éppen ugy. mint baráti szivének. Minden ellenszolgáltatás nélkül visszaadta a két Corvinkódexet, amelyet a proletárdiktatúra után vittek el Budapestről, a Nemzeti Múzeumból, mint „a békeszerződésben meghatározott visszaszolgáltatást". Amikor pedig Itália és Magyarország közös hősük, Ales-