Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 10. szám - A magyar revizió ügye Olaszországban. A Magyar Reviziós Liga olaszországi titkárságának jelentéséből

HUNGÁRIA LLOYI> 1932 október loaland"-ja ugyancsak Bonipiani-nál, Zilaliy „A szökevény" oimü regénye „Corihaccio" kiadásában. Ha még megemlítjük Lumbroso Ikönyvél a világháborúról, vagy V. A. Martini ,yPace coalta disarmo armato" című könyvéi (amelyet muJi) számunkban ismertettünk) akkor némi izéli tői adtunk arról, hogy nemcsak politikai, de társadalmi téren is mily rendkívüli eLőhátadást tett a meleg olaszmagyar viszony. Az olasz sajtó azt mondhatjuk, napról-aiapra felszínen tartja a magyar problémát és köveleli a revíziót, még pedig a legelőkelőbb politikusok és publicisták lollából, Ilyen cikkeket irtak pl. Conite Pdetro Orsi, Velence voll polgármestere, a nagy történettudós, a „Popolo d'Italia"-ban, Y.ingarelli a „Sitampa"-'ban, Pietro Chimienti szenátor a „Popolo id£ltalial"-iban, valamint iá Gazetta deli' Popolo, a Giomale d'Italia, a Resto deli' Carlino, a Tribunn, a C.orriera della Sena, a Stampa és számtalan kisebb lap. A L'Ambrosiano és a Secolo Se.ra állandóan illuslrációkiat közölnek magvarvonatkozású esem én veknii. A fentiekben az itáliai titkárság hosszú jelentésének csalk kis részleteit ismertettük. Már ez is (Még arra, hogy képet alkossunk a magyar-olasz viszonyról, amelyei olaszok tömi ges magyarországi látogatásai (a balillák balatoni táborozása, számtalan kiránduló különvonat stb.i erősítenek. A francia sajtó a kormány külügyi programjáról /Az uj magyar kormány programja az egész világsajtóban a legnagyobb elismerésre talált. Hogy az olasz, sajtó a lehető legmelegebb hangon tárgyalta a programot, ez szinte természetes: a köztünk fennálló és folyton mélyülő viszony folytán. Még a kisantant sajtója is tartózkodóan nyilatkozik a magyar kormányprogramról, sőt pl. Hlinka lapja és maga Hlinka örömmel üdvözli a letterős, ifjú magyar kormányt és programját. Ami azonban legélénkebb figyelemre érdemes, a franU3 sajti is rendkívüli elismeréssel n\ il ilkozik ( '.;».' ; . Gyula programmjárói és különösen feltűnő, hogy a programmnak a békerevizió erőteljesebb követelését bejelenté) része is megértésre talált. így pl. a „Correspondance Universel"-ben Eugene Ballero hosszú cikkben méltányolja a Gömbös-programmot és érdeméül emeli ki, hogy Gömbös valigasan t-s érthetően túzi ki a trianoni szerződés reviziu ját. ..Magyaroi szág nem kiván mást, — ir ja — mint szomszédaival jó viszonyban élni, de létéi biztosítania kell. A fennálló sziik határok között meg kell fulladnia. Másrészt hárommillió magyart helyezlek a békeszerződések idegen uralom alá. Legelemibb követelése Magyarországnak, hogy visszakapja ezeket a területekel és hogy a további területeken tiszteletben tartsák a kisebbségek jogát. Kétségtelen, Írja Ballero — hogy ez. a programm teljesen megfelel a nemzet kívánalmainak. Ha belpolitikái reformok szempontjából fel is merülnek némi kisebb ellentétek, a revízió kérdésében az egész nemzel egyetért. Nincsen egy gyűlés vagy összejövetel, hol ez utóbbi kérdés szóba ne kerülne — és pedig igen gyakran kerül szóba — s mindig a legnagyobb lelkesedéssel tüntetnek mellette. Gömbös tábornok nem leli mást, mint nyíltan megmondta azt, amit mindenki gondol. Megállapíthatjuk, hogy jelenleg a revizió utáni vágy az egész nemzetet áthatja és egy kormány sem tudna Budi pesten megállni, mely szembehelyezkednék ezzel az irányzattal. Nem ári, ha tudják Franciaországban és máshol is, hogy a magyarok, kik meg vannak győződve követelésük igazságáról, gyakran hivatkoznak Franciaország igazságszeretetére és kérik, hogy álljon melléjük s legye lehetővé Közép-Európa békéjének meg teremtését." A francia lap cikke ma már a francia közvélemény nagy részének meggyőződéséi fejezi ki. F

IÚMÉBA ÉRKEZŐ MAGYAROK AZ EGYETLEN 30 ÉVE FENNÁLLÓ MAGVAR VENDÉGLŐBEN ÉTKEZNEK Európa-kongresszus Baselben Október elején folyt le a Páneurópai Unió által kezdeményezett Európakongresszus, amelyen Magyarországol Lukács György ny. miniszter, a Magyar Revíziós Liga társelnöke képviselte. A kongresszus célja az volt, hogy a széttagolt és a Páris körüli szerződésekkel egymással szembeállított európai államok között legalább a gazdasági összemiiködésnek valamely forrná ját talál ja meg. A kongresszus programmjában első helyen áll a béke? szerződések revíziójának követelése s az összes nemzetek egyenjogúsítása. Szükségesnek tarlja továbbá a kongresszus a kisebbségek hatályos védelmét. Lehetőleg le kell bontani a vámhatárokat és az európai mezőgazdaságot és ipart közös vámvédelem alá helyezve, egy egységes európai piacot megszervezni; amennyire lehet, egy egységes európai valutát bevezetni. Lukács György nyomatékosan mulatott rá arra Baselban, hogy mindaddig bármiféle összeniiiködés leheletlen az európai államok köziül, amig a békeszerződések igazságtalanságait ki nem küszöböljük. Ugyancsak ő az erkölcsi leszerelési bizottságban kifejtette, hogy a lelkek békéjét csak az igazságos revíziók hozhatják létre. Lukács György javaslatára kimondotta a népszövetség reformjával foglalkozó albizoltság, hogy a paktum 19-ik cikke a békeszerződésekre is alkalmazandó és hogy a 19-ik cikkben előirt eljárás foganatbavételére nincs szükség egyhangú határozatra. A mostanában lefolyt összes nemzetközi konferenciák — mint ezt a baseli Európakongresszus, vagy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarák most Budapesten lefolyt kongreszszusa is mutatja — mind egyetértenek abban, hogy a rendkívül súlyos világgazdasági krízisből való kibontakozás a békeszerződések radikális revíziójával veheti csak kezdetét. MAGYAR KÜLPOLITIKA A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Báró Madarassy-Beek Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke, dl-. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója, Szalay László, l'dvardy Miklós főmunkatársak. A szerkesztéséri és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. A kiadóhivatal igazgatója: Mathéser Béla Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 14. Telefon: '>'»—8—97 Kiadja: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő, félévre tl pengő, Ausztriában '-4 schilling, Bulgáriában l>0<> leva, Franciaországban 100 frank, Németországban 15 márka. Olaszországban 70 líra, Törökországban 8 török lira Az amerikai Egyesült-Államokban 4 dollár e^ész évre. Postatakarékpénztári számla: 16,123. SIHÁL JÁNOS, FIUME 1 VIA VALSCURIGNA 10. uenuegio a Kei epenanoz - Risioranie ai due morén