Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 10. szám - Térképek a nemzetiségi terjeszkedés szolgálatában. Dr. Olay Ferenc könyve [könyvismertetés]

1932 október HUNGÁRIA IXOVD HUNGÁRIA LLOYD iiiiiJiiiiijijiiiiiiui) ii if fimirrcuitif mii iiiiiiiiiiiJiiJiiiiiiiiiiiiiiJiiiiijjMiiHiiiiitiiMJiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiJiiiiiiiioiJiiiiiiijiiiiiiiiiitJiiiiiiiiJi) J •iiiiJimiiiJiiiiiiiii J iiiiiJimiJiiiiiiijiu jf f« i ftitifriffiifiiitiii Hazátlan hajók Herczeg Ferenc nemrégiben megrázó cikkei irt a magyar tengErjírc hajcrel amelynek nincs kikntöjí I cikknek előzménye, hogy egyik délamerikai legnagyobb lapban, a Noticias Graficas-ban jeleni meg ezzel a cimmel „El barco sin puerto" egy hatalmas vezércikk, abból az alkalomból, hogy egy eddig alig lálott piros-fehér-zöld­s/inii. ismeretlen címeres lobogó alatt futott be a „Puszta" nevii gőzös, amely érthető figyelmet kellelt a sok világjáró gőzös közismert lobogói között. Az ottani sajtó megostro­molta Salamon János kapitányt, s a kapott felvilágosítások nyomán szinte hihetetlennek találta a délamerikai közvé­lemény, hogy csakugyan megtörténhetett az az elképzelhe­tetlen igazságtalanság, hogy egy európai államot egyetlen tenyéri kikötőjétől is megfosztottak, úgyhogy a magyar ha­jók most anélkül szelik az óceán viizeit, hogy valamikor is anyakikötőjukbe futhassanak be. Idegenben bolyongóinak ezek a magyar hajók, mindaddig, amig a világ lelkiismerete jóvá nem teszi azt a szörnyű igazságtalanságot, amely Ma­gyarországot a trianoni békeszerződésben érte. Békés kereskedelmi hajók ezek, amelyek önmaguk­ban, puszta megjelenésük által hozzák izgalomba a távoli országok népeit. Tiz ilyen magyar hajó fut eddig az óceá­nok hullámain, amelyeket nagy áldozatkészséggel szereltek lel és bocsátottak tengerre az Angol-Magyar Hajózási Tár­saság, a Magyar Keleti Hajózási Társaság, a Transoccania, a Magyar Tengerentúli hajózási r. t., de van közöttük olyan i-- az ..Árpád), amely a génuai magvar főkonzul tulajdona. A „Puszta" és testvérhajója a „Csárda", a „Rákóczi Ferenc", a „Balaton", a „Badacsony" a .Játra", a „Tisza", a „Magyar" a ,,Honvéd" és az „Árpád" ezek a hajók, ame­lyek magyar lobogó alatt, magyar kapitányok, magyar lisz­tek és 70—80%-ban •magyar le­génységgel járják a tengereket. AVig múlik eil bél, Ihogy va­lamelyik világlap meg ive emlé­keznék róluk. Gsa,k hirkilenébim e.mli'ljü'k meg a sok közilemény közül az „El Ozden" a ...Seandi­navian Schipping Gazetto", a The Irith Times, nagyszerű ciik­karl vagy a Daily Mail tölbb cik ikét. Sorra hozzák a magyar ha­jók, a magyar tengerésztisztek fényképeit. Megható egyik top képe, aminl felhúzzák a magyar lobogói egyik hajónkra. E aikkekbőil keltőit itt adtunk eredetiben. Egyik a „Hansa, Deurtsűhe N.a<uri»che Zeátsohirift" cikke, a m&sik a „The Orienl (Ibseivel" cikke. A többi újság­cikk hasonló szellemben ir a mi hazátlan hajóinkról. Ungarns Seeschiffahrt Aus der Zuschrift eines ungarischen Schiffahrtsman­nes : Vor dcin Kiiege gab es nur eine österreichisch-ungari­sche Handelsflotte, in derén Rahmen die Wichtigkeit und der Umfang der ungarischen Seeschiffahrt aus verschiede­nen Grundén nicht zum Ausdruck gelangen konnte. Die Anzah] der rein ungarischen, jedoch unter österreichisch­ungarásoher Flagge íahronden iSeesahiffe betrug etwa 150 Einheiten mit etwa .550.000 T. Schwerguttragfahigkeit. Nach dcin Kriege sind dicse Schiffe ebenfalls unter die Alliierten verteilt worden, und Ungarn verlor nicht nur die Kiiste, sondern auch seine Schiffe. Yiele Jahre vergingen, bis widerum erfahrene, unternehmungslustige und vor allém vaterlandisch gesinnte Ungarn den Wiederaufbau einer ungarischen Handelsflotte ohne jedwelche Unterstützung von irgendwelcher Seite in Angriff nahmen, und es war vor allén Dingen der Prásident des europáischen Karbid­Syndikats, Herr Ernst Thomandl und mit ihm der aueh in deutschen Reederkreisen bekannte Schiffsmakler Josef Barta aus Triest, die ihre ganzen Kriifte darán setzten, die ungarische Flagge wieder auf die Meere zu bringen. Wenn man bedenkt, dass im Jahre 1929 erst 4500 T., heute aber schon rund 55.000 T. SchifTsraum in der Hand obiger Gruppé vereinigt sind, so muss man der Tatkraft und der unermüdlichen Tatigkeit der Griinder und Leiter dieses Unternehmens Bevvunderung sollen. Das Bestreben dieser Grup|)e, sowohl an Land, wie auch an Bord mit den allerniedrigsten Unkosten zu arbeiten, sicherte von vorn­herein die Möglichkeit, die Schiffe selbst unter den táglicb schwieriger werdenden Verháltnissen immer fahren lassen zu können. Herr Thomandl und Herr Baria erwarben all­máhlich das Vertrauen verschiedener deutscher, englischer und hollándischer Freunde, derén Unterstützung natürlich für die Entwicklung der ungarischen Handelsflotte sehr wertwoll war. Vorderhand hat natürlich diese kleine un­garische Flotté gar keinen Einfluss auf das ungarische Wirtschaftsleben, zumal die geographische Lage dieses Landes durch den Trianon-Vertrag denkbar ungünslig ge­-1 „Badacsony" magyar tengerjáró gőzös Casablanca előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom