Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 10. szám - A Duce

1932 október MAGYAR KÜLPOLITIKA :* Mussolini üzenete Egy szentéletü öreg francia pap, hirtelen meglátván Napóleont, erősen szemügyre vette a császárt. — Ki ez az öreg, — kérdezte nyersen a császár. — Sire, feleli a pap. felséged egy öreg embert lát, én pedig egy nagy emberi látok s ez mindkettőnknek javára yálhatik. Pékár Gyula, a magyar külpolitika egyik legna­gyobb lendületű egyénisége, a napokban nem a Tesz harminc tagját, nem is az emlékalbumok kétmillió magyarját, hanem az egész magyar nemzetet vezette Mussolini elé. A küldöttségben és vezetőjében a Duce egy balsorsában is méltóságteljes nemzetet, a ma­gyarság pedig egy újjászületésében hatalmas nemzetei láthatott, — s ez. bizonyára mindkettőnek 'javára válik. Mindkét szónok oly páthosszal beszélt, melyben egész népe lelke lüktetett. Mindkettő olyan szavak; t mondott, melyeket nem lehet elfelejteni. — Olaszország, — mondta Mussolini. — nem köny­nyen adja oda barátságát, de ha ilyen baráti érzelem feltámad benne, akkor emellett álhatatosan kitart, különösen és mindenekfölött nehéz időkben. Az ilyen szó erősebb kötés minden diplomáciai ok­mánynál, mert az ilyen sző eleven, gyökere egy nép szivéből sarjad és magja egy nép szivébe hull. Olyan nép szivébe, mely nem volt hálátlan soha. Olyan nép szivébe, melv a szenvedett sérelmet el tudja felejteni, de melynél a nagylelkűség és barát­ság emléke (Írok. — Mi, — mondta Pékár Gyula, nem érezzük magunkat idegennek Olaszországban, hisz Kossuth Lajosunk második hazára talált Itáliában és ma ugyanez az Itália a mi üldözött magyar igazságunk­nak adott második hazát. Mi szerettük Olaszországot azért, mert hajlékot és védelmet adott a turini remetének és Olaszország el­len való háborúban ugy éreztük: testvér ellen harco­lunk. Mi nem tudjuk, mi a hálátlanság. Pékár Gyula kilencmillió magyar testvéri fogadalmát vitte el Mus­solini népének. Mi szegények és megcsonkítottak va­gyunk, de a mesebeli egér is tudott segíteni a hálóba szorult oroszlánon. Mi sohase felejtjük Mussolini Ígé­retét: Olaszország azon fog dolgozni, hogy jobb idő vir­radjon a magyar horizonton, mert Olaszországnak Gömbös Gyula miniszterelnök meggyőződése, hogy így cselekedve, egyidejűleg szol­gálja az emberi igazság és az európai béke ügyét . . . Mi sohasem feledjük el Mussolini szavait, hogy a békeszerződések nem örökéletiiek, sem azt. amit most hozzátett korábbi kijelentéséhez: „Különösen nem örökéletiiek azok a békeszer­ződések, amelyeket — ;ní/)/ a trianoni békeszer­ződést a politikai számitások sugalmaztak és amelyeket a aljakorlati tapasztalat és az idő máris elitélt. Olvasóinkhoz A Magyar Külpolitika, a Magyar Reviziós Liga hivatalos lapja, tizenkét éven át mindig hiven igyekezett feladatát teljesíteni: ápolta a hitet a jobb jövendőben és harcolt magyar igazságért. Most, mikor a revízió szent eszméje világszerte diadalmasan nyomul előre, fokozottan kell eleget tenni hivatásunknak. Hogy pedig ezt a mostani nehéz válságban megtehessük, az eddiginél is nagyobb mértékben van szükségünk olvasóink szeretetére és ragaszkodására Mindenkit, aki együttérez velünk és részt akar venni nagy harcunkban, arra kérünk, fi­zessen elő lapunkra. Erőnk csak akkor lesz elegendő, szavunk csak akkor lesz elég hangos, ha mögöttünk híveink nagy tábora áll. A Magyar Külpolitika minden egyes olvasója, előfizetője: egy tapodtat jelent a régi Magyarország földjéből. Minden hivünk és barátunk honfoglaló egyúttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom