Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1932 / 9. szám - A fegyverkezés egyenjoguságát követeli Németország és Magyarország
1932 szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 A Borah szenátornak küldött diszalbum második lapja része és a semleges szemlélők igazságérzete. Ilyen körülmények között Franciaország sem maradhat a merev ellenállás alapján. Ha jó szándékkal folytatja a tárgyalásokat és elismeri Németország jogos egyenlőségét, akkor a politikai légkör megtisztulásában éppen olyan része lesz, mint volt a jóvátételi kérdés elintézésénél. Ez a légkör pedig feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a világgazdasági konferencia üdvös eredményt hozzon valamennyi nemzet számára. A fegyverkezési egyenjoguság elismerése semmi körülmények közöli sem jelenti Németországnak felfegyverkezési lehetőségét, csupán hatásosabb védelmét. Az uj európai helyzet és Németország gazdasági viszonyai és a fennálló egyezmények, amelyeket Németország is aláirt, lehetetlenné teszik azt a feltevést, hogy Németország belső ujjászületésén és határainak védelmén kívül egyébre gondolhasson. Erre vonatkozóan Marietti. olasz tábornok, néhány nappal ezelőtt a következőket mondotta: „Ha Németország revánsháborut akarna, eltől nem tartaná vissza a versaillesi szerződés. Visszatartja ellenben az a tény. hogy egy nagyhatalom háboruja általános háborut jelent és azt nemcsak emberrel és hadianyaggal vívják meg. Abban a pillanatban, amikor Németország az egyenjoguság alapján bizonyos mértékig isméi fegyverkezhetik, csak egyetlen dolog változnék meg: Franciaország katonai hegemóniája. Ez az egyetlen oka annak, hogy Franciaország és kis szövetségesei a német álláspontot ellenzik. " A közvetlen veszedelmet pedig az jelentené, hogy Németország — kívánságának megtagadása cselén nem csak a jelenleg összeüli elnökségi konferencián, hanem v. leszerelési konferencián egyáltalában nem fog részt venni. Már pedig ez a csonka leszerelési konferencia, még abban az esetben is, ha más államok nem is követnék Németország példáját, sokat veszítene jelentőségéből és közvetve a Népszövetségnek is olyan ujabb tekintélycsorbulásával járna, amelyei aligha tudna kiheverni, Németország és esetleg Olaszország s Japán részvétele nélkül pedig az egész leszerelési konferencia teljesen összeomlik. Száz esztendőre nyulnak vissza a komoly szándéku fegyverkezést csökkentő tervek, amelyek mind a tartós béke célját akarták szolgálni, azonban eredményre egyik sem vezetett. Nem szólván a régebbi kísérletekről, Saint Pierre abbétól kezdve Kaunitz osztrák kancellárnak a hétéves háború után felmerült tervéig, legnevezetesebbek voltak a Szent Szövetség lefegyverzési tervei, majd azugyanCsak eredménytelenül végződött hágai békekonferencia Száz esztendeivel ezelőtt, ezernyolcszázharmincegy ben, Metternich egyszerűen kijelentette, hogy az egész világ fegyverkezik, azért kell nekünk is fegyverkezni. Meg is hiusult a lefegyverzés, de a nagy fegyverkezés sem tudta megmenteni, nem is olyan nagy idő mulva, a Szent Szövetségei a bukástól és nem tudta feltartóztatni a történelem folyamatát. Az ekkori diplomatáknak és az országok sorsát intézőknek sok végzetes hibájából le kell szürni Európa vezetőinek a tanulságot és abban az uj világban, amelyben élünk uj eszközökkel, uj eredménykre kell jutniok, ha megakarják akadályozni Európa pusztulását. A Szent Szövetség idejében az uralkodók és diplomaták egy része akarta a fegyverkezés csökkentését és titkos tárgyalásaik meghiusultak anélkül, hogy az érdekelt népek valójában tudlak volna róla. Most azonban valamennyi nép őszintén akarja a békét és a tárgyalások a nyilt színen folynak. Leheletlen, hogy a népek lelkiismeretéből fakadó közvéleménynek ne legyen meg az az ereje, amely szükséges a háboru átkos maradványainak eltakarításához és ezzel együtt a boldog jövőt megalapozó igazság érvényre juttatására a világ népei között. . 1 Borah-album díszes fedőlapja Zürichbe utazó magyarok polgári Hungaria Penzióban Magyar konyha! Magyar kiszolgálas! árakon étkezhetnek a