Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 7. szám - Cukor Mór, a newyorki Magyar Reviziós Szövetség elnöke. Az amerikai magyarság a revizióért - Hungary in the world-crisis

14 HUNGÁRIA LLOYD 1932 július United States oí America címe in turn. The case of America stands unparalleled in the hlstory of nat^ons, as lior prosperity wns smashod to pieces from one day to another, and it is still to be seen whether or not the situation ovor there will not assume a still more grave turn as was the caso with us. Tho Hungárián economical crisis is no longer the problem of one Country, but it is already a part of the problem affccting the whole world. And this problem is no longer one of political nature, but an economical task whicb could ami must be solved exclusivoly in an economical way. Tt is a pity that the crisis is greater, very much greater as could be solved by the states affected by it out of their own power. We have sunk to a far deeper lovel than to be able to get 011 our feet again, regardless of the efforts we could make, if we shall be left to our own resources only. Wo, thorefore, need the assistance of those who have not been affected by the crisis, who still stand ou the firm ground and are in the pozitron of extending assistance to us so that wo may again regain what we once had. We do not ask fo • financial resources, nor even for sympathy. The only tliing we ask of Europe is that süe ghould see the tliings clearly and wisoly, she should save herself and then we too shall be javed. The question alsó has been touched upon whether or not the present situation of Hungary is not worse than to be worthy of being remedied. Does she still possess those foundations so necessary for livelihood and will not any attempt to save her pro ve to be in vainj Mr. Dános then deals in a very detailed manner with tho foreign trade of the individual European countries and points out in each and every case how and to what extent it shrinks; tne decrease in somé instances being evon 50%. Now it looks as if the good old limes from the Middle Ages would have roturnod, when each and every state lived only by and for itself and carried on at the most somé kind of bartering. Yes, that could have been true then in tnose Ages as populalion was less and its requirements wero very primi(ive. Tho capitalistic states of today which in many cases attained the greatest culture possiblo will be under all circumstances unable to maintain ;heir present-day equipmonts if thoy continue to support tho pritnitive economical system of thi Middle Ages. Thorefore, Capitalism in Europo must slowly die,provided a quick change will not set in but soon, for capitalism may live only in that case when it works for and is of assistance to mankind. If capitalism disavowing its own vocation represses trading and hoards its gold — the symbol of Capital— into safes, then it will have to succumb not because its enemies act against it, not for the reason that it has had its time — there is not the slightest idea about this — but because it has condemned itself to death. It coromitted suicide. Miért kell az ifjúságnak külpolitikai helyzetünket ismerni Irta: (Jlrich Erzsébet fl „Magyar Külpolitika" ifjúsági pályázatán első díjat nyert női pályamunka A trianoni gyászbéke elkeseredett magyarjainak ajkán a háboruvégi összeomlás forgatagában felzendült a magyar »Hiszekegy« bizalmatadó akkordja. Azóta minden magyar imájává, minden magyar sziv gyógyítójává vált. A megcsonkítás utáni nagy elkeseredés, a csonka, vérző Magyarország épsége érdekében hinnünk kell. Nem szabad megengednünk, hogy a csüggedés sötét kétségbeesésbe sodorjon bennünket, mert amig lelkünket a csüggedés fátyla el nem homályosítja, addig még mienk Nagymagyarország, addig még nekünk mesél a Tátra titokzatos meséket, addig miénk Erdély bérckoszoruzta földje, miénk a Bánát búzatermő vidéke. Mert ahol a szivekben a remény bontogatja szárnyait, ott Jobog a hazaszeretet tüze ós ahol a hazaszerecet foglalja el a főhelyet, a szent oltárhelyet, ott kell lennie tetterőnek is, amely alkalomadtán hatalmasat, földrenget őt művel. A magyar feltámadás feltételei tehát a hit, akai-at és erő, egyik fontos eszköze pedig a helyes külpolitikai tevékenység. Megfelelő külpolitikát pedig a nemzet ugy folytathat, ha a hivatott vezetők mögött nem közönbös tömeg, hanem külpolitikailag iskolázott széles népróteg áll. Ennek a külpolitikai képzettséggel biró néprótegnek megteremtése a mai ifjúság feladata. Csak sok tanulással és ismeretszerzéssel érhetjük el azt, hogy a most felnövő generáció alkalmazhassa a feltámadás érdekében ezt az eszközt. A magyar nép külpolitikai érzéke más népekéhez viszonyítva nem eléggé fejlett. Ennek okát az előző századok viszonyaiban kell keresnünk. A Habsburgok több évszázados uralma alatt Magyarországnak nem volt önálló külügyi szervezete. Az Ausztriával közös külügyminisztérium irányifisában Magyarországnak alig volt szerepe. A beolvasztási törekvések elleni évszázados küzdelem szakadatlanul lekötve tartotta minden politikai erőnket, aminek folyományaképen sikerült Béccsel szemben ősi alkotmányunkat, szabadságunkat ós ezzel nemzetünk létét és önállóságát megvédelmeznünk, de azok a nemzedékek, amelyeknek ezek az alkotmányos küzdelmek egész életük folyamét betöltötték, politikailag egyoldaluakká váltak. A magyar nemzet egész sorát adta a belpolitikai tehetségeknek, az egész világ által ismert és elismert jogásznemzet lettünk, ugyanekkor külpolitikailag fejletlenek maradtunk. Voltak ugyan nekünk is képzett külpolitikusaink, akik a monarchia közös külpolit:kájának vezetésében szerephez jutottak, ezek azonban a nemzet széles rétegeinek teljes közönbössége mellett folytatták tevékenységüket. Ez évszázados történelmi folyamatnak »Trianon«-nal végeszakadt. Ausztriától végleg elszakadva, külpolitikánkat önállóan irányítjuk s ezzel oly ösvényen indultunk el, amelyet a mástól való függés eddig elzárt előlünk. Nekünk nincs meg az a külpolitikailag iskolázott széles néprétegünk, mint a régen független nemzeteknek. Ugyanakkor pedig a magyar nemzet külpolitikai célkitűzése minden más népénél magasztosabb. Magyarország területi integritásának holyreállilásával nemcsak a Kárpátmedence népeinek vágya teljesül, hanem megvalósul egy oly állapot is, amely Európa és vele a" egyetemes emberiség boldogulásához visz közelebb. Elkeserítő kép tárul elénk, ha összehasonlítjuk a háborúelőtti Európát a háború utánival. A nagyobb területre kiterjedő, önmagukat nagyjában ellátó, tehát az autarchiát leginkább megközelítő gazdasági egységek helvére apró államok sokasága került, amelyek önmpgukban életképtelenek, egy. más iránt bizalmatlanok s ezért élet-halálra menő gazdasági ós politikai harcot folytatnak egymás ellen. Európa politikai levegőjót megmérgezte a gyűlölet, a rövidlátás. Közép-Európa káoszba sülyedt. Általános történelmi fejlődés szempontjából a hanyatlás megmérhetetlen, mert az utolsó évszázad technikai fejlődése, különösen a közlekedési technikáé, kontinen. tális kiterjedésű gazdasági és politikai egységek létezését tette lehetővé ós kívánatossá, ugyanakkor, mikor Európa apró egységekre bomlott. A bosszútól diktált, esztelenül fogalmazott békeszerződéseknek s ezek nyomában az egyes népek egymás j[iránti engesztelhetetlenségének és gyűlöletének következménye