Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - A felvidéki magyarság és a csehszlovák iskolapolitika. 2. [r.]

12 M4GYAR KÜLPOLITIKA JIS2 Január Ahol még ma is gyilkolják a kisebb ségeket. A tömeges és egyénenkénti politikai gyilkosságok egész sorát tárja föl a Balkán-háború óta román fennhatóság alatt álló Déldobrudzsából bolgár területre. Várna és Ruszcsuk környékére menekült 50.000 bolgár emigránsok központi szervezetének a világ közvéleményéhez intézett kiáltványa. Ez a még ma is állandóan szaporodó emigráns szervezet dátum és név szerint sorolja fel az embertelen üldöztetések égbekiáltó gaztetteit, amelyek még ma is állandóan napirenden vannak Déldobrudzsa városaiban és községeiben, ahol az egy tömbben élő 400.000 lelket számláló bolgár lakosság teljesen törvényen kivüli állapotban él a békeszerződések kisebbségi paktumai ellenére és akik közül már több mint 50.000-en voltak kénytelenek az elmúlt év végéig minden vagyonukból kifosztottan, mezitláb az anyaországba menekülni. A felsorolt konkrét esetek többszáz bolgárnak nyilvános lemészárlásáról szolgáltatnak pozitiv adatokat. A vagyonelkobzások mellett, a kulturemberiség számára valóságos arculcsapásként hat az a tény, hogy mig DélDobrudzsában 1913-ban a 400.000 bolgár lakosnak 260 elemi iskolája, 13 polgári iskolája, 1 középiskolája, 2 mezőgazdasági iskolája, 112 temploma és 126 lelkipásztora volt, addig ma a megmaradt 350.000 lakosra összesen 4 elemi iskola esik 28 tanítóval. A tanulóknak a száma 1913-ban 21.617 volt, ma 14.000. A 126 papból 3 maradt meg, de egyház nélkül, az 57 bolgár könyvtárból pedig nem maradt egy sem. A békeszerződések és a kisebbségi paktumok becsületes végrehajtására alakult Népszövetség ugy látszik mindezt csukott szemmel nézi és ha igy folytatja, hamarosan rá fog ébredni arra, hogy a világ népei bajaik orvoslását megkérdezése nélkül, saját maguk fogják reparálni. Mi magyarok, GYENES KÁROLY a Magyar Külkereskedelmi Intézel, sofiai megbízottja SOFIA Telefon: 54-93 Ul. Beltscheff, 13 ENhIO E GÁBRIELÉ COIFFEUR Milano legelőkelőbb női fodrásza a varos szivében Via Manzoni, 20 MILANO Teiefono 70-934 Magyar tulajdonos K O V ÁTS GÁBOR Milano csak a legmélyebb együttérzés és őszinte fájdalom hangján kell hogy .megemlékezzünk bolgár testvéreink irtózatos szenvedéseiről, amelyek anynyira megrázóak, hogy az európai civilizációba vetett hitünket kezdik kiemelni sarkaiból. — Uj magyar országos napilap indul Erdélyben. Az erdélyi eleven napisajtó január elsején egy hatalmas uj politikai napilappal gazdagodik. Az uj országos napilapot egy erre alakult részvénytársaság adja ki Nagyváradon, a Szent László-nyomdában. A lap címe Erdélyi Lapok. A lap a keresztény magyar társadalomnak nagy energiával és nagy apparátussal induló, erőteljes képviselője lesz. A lap fején mint főmunkatárs dr. Gyárfás Elemér volt főispán, az impériumváltozás óta a Magyar Párt szenátora, az erdélyi magyar közélet egyik leghatalmasabb egyénisége szerepel. Hasonlóan közismert és tisztelt név dr. Paál Árpád főszerkesztőé, az ismert publicistáé, aki éveken át a Magyar Párt képviselője volt. A lap felelős szerkesztője Perédy György, közismert régi munkása az erdélyi zsurnalisztikának, az erdélyi ujságirók szervezetének ügyvezető elnöke. Kivülők még az erdélyi irók és ujságirók kiválóságai csoportosulnak a lap köré. Köztük dr. Jakabffy Elemér és dr. Sulyok István az Erdélyi KisebbNemzetközi Szállítmányozási Iroda V. COZES & Cie Alapitva: 1920-ban Isfanbul-Galata, Eski Gümriik, Str. Mader Han No. 10-11-12. Postafiók; Galata No. 18. Sürgönyeim: Vicaz-Istanbul Rudolf Mosse Code. Telefon P 4088 Szállítás Elvámolás Bútorszállítás Hajószállitás Biztosítás Behajtás Gyüjtőforgalom anatóliai Törökország felé Haidar Paschan keresztül. Speciális tömeg- és gépszállitás. A magyar királyi követség kizárólagos szállítója. ség cimü folyóirat illusztris szerkesztői. A lap előfizetési ára évente ezer lei, köztisztviselőknek nyolcszáz lei. Liszt Ferenc-ünnep Drezdában. A Drezdában élő nagyszámú és lelkes magyarság kezdeményezésére a város dicséretreméltó közönségének köszönhető, hogy a nagy magyar zeneszerzőt egyik igazi magyar darabjának előadásával igyekezett méltón megünnepelni. A Liszt-ünnepség fénypontja Liszt : Szent Erzsébet legendájá-nak előadása volt, amelynek interpretálását a Drezdai Állami Opera tagjai vállalták magukra Kari Pembanr vezénylete mellett, aki a nehéz feladatot szép sikerrel oldotta meg a 200 tagú orchester közreműködésével. A szóló-részeket Szerdahelyi László híres magyar hangversenyző játszotta t ökéletes tudással. A Liszt-ünnepségen több mint kétezren vettek részt, amelynek fényét nagyban emelte Drezda város vezetőségének, társadalmi előkelőségeinek, továbbá a meisseni érseknek, a magy. kir. konzulátusnak és a drezdai magyaroknak személyes megjelenése. Az ünnepség nagy sikere a drezdai magyarság példás szervezetének és lelkes hazafiságának köszönhető. A La Francé Illuslré*' a párisi magyar kolóniáról. A La Franca IIlustrée c. előkelő párisi képeslap január elejei száma hosszú és igen mélyreható cikk keretében emlékezik meg a párisi magyar kolóniának a Mat/tjar Kölcsönösen Scgély:ő Egyesületben tartott zászlóavató ünnepségéről, amelyen Horn Emil író. néhai Horn Ede államtitkárunk fia, elnökölt és lendületes szavakkal üdvözölte Páris város hivatalos képviselőjét. Prade községtanácsost, aki viszont a válaszában kiemelte, hogy a franciák jól emlékeznek arra. hogj 1870-ben a magyar képviselőházban mily rokonszenv nyilatkozón meg a francia nép szerencsétlensége iránt. A cikk közli ínég a Journal des Débats-íaák 1848 március 1 T-i Itulósilásál és az lllusimtion egykorú képét arról a fogadtatásról, amelyet Lamartine, a forradalmi kormányelnök rendezett a párisi városházán az öl üdvözlő magyar küldöttségnek és amelynek során Lamartine válaszában kijclenlelle. hogy Franciaországban Magy irorszignuk annyi barátja van, ahány francia él, (vitéz dr. Horváth Béla) BENEDEK C. BARBIERE Abba-zia legkeresettebb, magyarszármazású uriés női fodrásza.