Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 7. szám - Lausanne és a revizió

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 július hatalmak érdeklődése és támogatása igen sokat javíthat Kelet- és Közép-Európa mai súlyos gazdasági • viszonyain. Lausanne nyomában tehát enyhülés fog bekövetkezni. A végleges gyógyulás sorsa azonban attól függ, hogy az angol-francia megegyezés szavai szerint mennyire sikerül Lausanne szellemét a fölmerülő nagy európai problémák megoldásában érvényesíteni? Mert a nagy örvendezésben ne felejtsük el, a jóvátételek kérdése csak egyik része azoknak a nagy kérdéseknek, amelyek elintézésre várnak és amelyeknek az elintézése nélkül Európa és a világ soha sem érheti el az annyira áhított nyugalmat. Már itt megemlithetjük, hogy ezek a kérdések mind a békeszerződésekkel kapcsolatosak, lényegében tehát arról van szó, hogy a békeszerződéseknek azt a revízióját, amely Lausanneban megkezdődött a jóvátételek törlésével, merik-e, tudják-e, akarják-e folytatni? A békeszerződéseknek egész sereg olyan intézkedésük van, amelyek első- és másodrangú nemzeteket állapítanak meg az európai népek családjában. A legyőzött államokat lefegyverezték. A győző államok viszont szabadon tovább fegyverkeznek. Ez a helyzet nem maradhat állandó a béke súlyos veszélyeztetése nélkül. Vagy önmagukat is lefegyverzik a győzők. Vagy meg kell adni a fegyverkezésre való jogot a legyőzötteknek is. A párizskörnyéki békék egyik szakasza a legyőzötteket teszi felelőssekké a világháború kitöréséért. A tudományos kutatás ma már kellő értékére szállította le ezt a megállapítást. A népek morális egyenjogúsága azonban csak akkor állhat helyre, ha közös megegyezéssel törölték a békeszerződéseknek azt a szégyenparagrafusát. Végül, amit első helyen kellett volna említeni, itt van a határok kérdése. Elsősorban Magyarország szörnyű, kegyetlen és igazságtalan megcsonkítása. Hiába keresik a mai világválság megoldását, addig, amíg érinthetetlen szentségnek tekintik a békeszerződések elhibázott politikai intézkedéseit, ezt a megoldást soha sem fogják megtalálni, a gyötrő gazdasági betegségeknek nincsen orvosságuk. Európa nyugalma, jövő fejlődése és boldogulása attól függ : elég érett-e már a nemzetközi közvélemény, hogy ezt belássa? Itt, ezen a ponton van nagy hivatása annak a bizonyos »lausannei szellem«-nek. Ha a lausannei siker után a diplomata urak nem hevernek tétlenül babéraikon, ha Lausanneban megtanulták, hogy bátorsággal és kezdeményező kedvvel a legnehezebb problémákat is meg lehet oldani, ha az a lausannei szellem, amely ma épen olyan divatos jelszó, mint amilyen pár évvel ezelőtt »Locarno« volt, nem csak hipokrita szólam, hanem belső lelki folyamat, uj reménység virrad ránk, a lausannei konferenciával meginduló uj korszak pedig legfontosabb fejezete lesz a legújabb világtörténelemnek. A belügyminiszter ajánlja a „Magyar Külpolitikát" Egy világhírű iró mondja, hogy ma már elmúlt az az idő, amikor uralkodók, kabinetek zárt ajtók mögött csinálják a külpolitikát; a népek, a közvélemény ellenére nem lehet többé külpolitikát vezetni. Magyarország minden fájdalmas és égető kérdése külpolitikai helyzetünktől függ. Ezért ma már minden magyar embernek állandóan érdeklődni kell a külpolitikai helyzet, a külpolitika kérdései, azoknak változásai és fejleményei iránt. Ezt az igazságot és ezt a szükségességet dokumentálja az az ajánlás, amelyet dr. KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter adott ki s amely éppen a fenti okokból a magyar közönség és a magyar nép egyetlen népszerű külpolitikai folyóiratát, a Magyar Külpolitikát ajánlja az összes törvényhatóságok (városok, vármegyék) és községek figyelmébe, azzal hogy a folyóiratra közérdekből előfizethetnek. Valóban semmi sem igazolja jobban annak horderejét, hogy a külpolitikát ma mindenkinek figyelemmel kell kisérnie, mint az a tény, hogy a legnagyobb takarékosság idején maga a belügyminiszter hivja fel a figyelmet folyóiratunkra. Ebben az ajánlásban megnyilatkozó elismerés egyúttal legszebb jutalma eddigi működésünknek. Ebben a jóleső tudatban mi is arra kérjük az összes városokat és községeket, hogy amikor folyóiratunkra előfizetnek, egyúttal az ottani egyesületek, körök, kaszinók és érdeklődő egyesek figyelmét is szíveskedjenek folyóiratunkra felhívni. Főkép a Magyar Revíziós Liga helyi szervezeteit kérjük, hogy ahová még a Magyar Külpolitika, a Liga hivatalos közlönye nem jár, szíveskedjenek arra előfizetni. A belügyminiszter ajánló sorait az alábbiakban szószerint közöljük a Belügyi Közlöny nyomán : A »Magyar KüIpolitika« cimü havi folyóirat, amely a Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja, közéletünknek nagy szolgálatot tevő orgánuma. Ez a lap összekötő kapocs a külföldön élő magyarokkal; a külföldi magyar egyesületekhez, társadalmi körökhöz, egyházakhoz díjtalanul jár. A belügyminiszter ezúton hivja fel a lapra a törvényhatóságok és a községek közönségének a figyelmét azzal, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy azok a törvényhatóságok és községek, amelyeknek anyagi helyzete ezt megengedi, a lapra előfizessenek. Horvátország önállósága telé A horvátok, akiket 900 éves állami közösség csatolt hozzánk s akikkel a viszonyunk csak a Napóleon által szított illyr mozgalom idejétől fogva kezdett rosszabbodni, rettenetesen csalódtak a szerb-horvát testvériségben. A szerbség egy brutális államhatalom minden kíméletlen eszközével fekszik rá a »felszabaditott« horvát nemzetre, amelynek minden legcsekélyebb nemzeti megmozdulására börtön, statárium s a rendőri segédlettel történő politikai gyilkosságok sorozata a válasz. Szomorú elégtétel ez nekünk, magyaroknak. Nem örülünk neki, csak önigazolásunkat találjuk benne, mert magyar és horvát egymásra vannak utalva s csak a bécsi politika élezte ki köztünk az ellentéteket. A szörnyű helyzetből a horvát nép külön független horvát köztársaság felállítása által akar szabadulni. Erről a kérdésről szól dr. Pávelics Antal emigrált horvát politikusnak nemrég megjelent röpirata : »La restauration économique des pays danubiens«, amelyben e kérdést európai szükségesség szemszögéből tárgyalja. A horvát tervek szerint országukhoz tartoznék még Bosznia, Hercegovina és Dalmácia, sőt a Muraköz is. őszintén kívánjuk, hogy a horvát kérdés az ország mai kötelékeiből való kiválása ulján oldódjék meg. A jó szomszédi viszony megalapozására a magyar nemzet készséggel hajlandó, de bizonyos fontos dolgokat előre tisztázni kell. Dr. Pávelics röpiratáról még sok szó fog esni az európai újjászervezés során. Dr. H. B.