Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 6. szám - A revizió felé

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 ]unlus Köszönet Rothermere lordnak a lausannei üzenetén Közvetlenül a lausannei konferencia megnyitása előtt a magyar nemzet hűséges, nemes barátja, Rothermere lord, ujabb hatalmas cselekedettel irta be nevét Magyarország történetébe. A »Daily Maik hasábjain szózattal fordult Európa felelős államférfiaihoz és nemcsak az igazságra, de a józan észre is appellálva kifejtette, hogy mind­addig nem lehet rend és béke, amig jóvá nem teszik a trianoni igazságtalanságot. A cikk természetszerűen nagy figyel­met keltett mindenütt és egy genfi távirat szerint az ott időzött külön­böző leszerelési delegációk vezetői is a legszélesebb körben kommentálták. Ál­talános az a remény, hogy Rothermere lord cikke érezteti majd hatását Lau­sannében, és a világgazdasági konferen­cián. A Daily Mail »Magyarország szó­zata Lausannehoz« cimü cikkével kap­csolatosan a Magyar Reviziós Liga a következő üdvözlő táviratot küldte Rothermere lordhoz : — Minden magyar ember meg­hatottsággal és hálatelt szivvel ol­vasta lordságod cikkét a Daily Mail­ben, melyben a lausannei konferen­ciát megdönthetetlen érvekkel szó­litja fel a trianoni békediktátum kiáltó igazságtalanságainak sürgős revíziójára, mivel »Európa jövője a Magyarországot ért igazságtalansá­gok jóvátételén fordul meg«. A Ma­gyar Revíziós Ligába tömörült ma­gyar nép millióinak hő Iáját, köszö­netét, szeretetéi és ragaszkodását tol­mácsolom Lordságodnak és kérem, legyen továbbra is nemzeti harcunk vezére. A cikknek a magyar köz­véleményre és a magyar sajtóra gyakorolt hatásáról külön levélben számolok be. Hódoló tisztelettel, a Magyar Reviziós Liga nevében : Herczeg Ferenc elnök. Ugy értesülünk, hogy a Magyar Reviziós Liga vidéki expoziturái is megragadják az alkalmat, hogy soha nem muló hálájukról biztosítsák a nemes lordot ujabb történelmi jelen­tőségű sikraszállása alkalmából. XA revlxló felé Irta Udvary Miklós Nincs a világnak ma olyan gazdaságpolitikusa, aki meg ne állapitaná, hogy a világgazdasági válság nemcsak hogy nem enyhül, hanem mindinkább mélyül. Ez a vál­ság ma már a győztes államokat is katasztrofálisan sújt ja, az Egyesült Államokat is alaposan kikezdte, a semlegesek is nyögnek, roskadoznak alatta ; még Franciaország is hovatovább megrendül nyomása alatt. Abban pedig elfogulatlan külpolitikusok és gazdaság­politikusok egyaránt megegyeznek, hogy a válság ere­dendő okát a Párizs körül 1919—20-ban Európára kény­szeritett szerződések határozmányaiban kell keresni. A válságból való kibontakozás kezdete tehát : ezek­nek a szerződéseknek revízió alá vétele, megváltoztatása, hatálytalanítása. Az európai és tengerentúli államok túlnyomó több­sége áll ma már — nem igazságérzetből, nem érzelmi okokból, de józan érdekből, önző okokból, sőt kényszer­ből — a legyőzött államok reviziós követelései mellett. Velük szemben egyedül Franciaország mutat még hajt­hatatlan álláspontot, de már ez sem az összes kérdésekben. Természetesen, a francia biztonsági politika kreációi, a jutalmazott cseh, román és szerb államok, a francia álláspontnál is túlzóbban védik a Párizs körüli szerződések­ben nyert előnyeiket, főkép területi jutalmaikat. Lengyel­országot pedig ugyancsak a Quai d'Orsayról kényszeritik, hogy Németországgal semmiféle józan megyegyezést meg se kísérelhessen. Az Európa felett tizenkét év óta szinte kizárólagos­sággal uralkodó francia-lengyel-kisantant rendszer azon­ban annyira tönkretette egész Európa, sőt hovatovább az egész világ gazdasági rendjét és békéjét, hogy tovább ez a rendszer — az érdekelt államok túlnyomó többségé­nek érdekeivel szemben — fenn nem tartható. Egészen közel van az az időpont, amikor a változás­nak be kell következnie. Hogy békés ulon, uj, józan meg­egyezésekkel jön-e létre ez a változás, majdnem kizáró­lag Franciaországon múlik. Hiszen Lengyelországban félig­meddig meg is van a hajlandóság; a kisantant államai pedig kénytelenek a francia parancsszót követni. Ha a francia politika nem tudna felemelkedni erre a magaslatra, ha egy békés kibontakozás, egy józan uj megegyezés elől mereven elzárkóznék, akkor ma már a megbomlott, sőt katasztrofálisan szétzüllött világrend összes erői kénytelenek lennének ellene fordulni; s ellene fordulnának elsősorban maguk a legyőzött, igába hajtott, tönkretett államok. Semmi se fogja megakadályozni az osztrák németségnek a birodalommal való egyesülését; semmi se fogja megakadályozni a teljesítési politikát meg­tagadó, önmagára ébredt, elkeseredett és végsőig meg­feszített Németországot, hogy önmaga vegye kezébe saját problémáinak megoldását — a versaillesi szerződés egy­oldalú félretételével; és rá fog kényszerülni Magyarország, ez a legbrutálisabban sújtott, legborzalmasabban meg­csonkított, életképtelenre torzított állam, hogy valóban : »Európa lőporostornya« legyen, amely felrobbantsa a Duna-völgyi területek oktalan térképrendszerét. A hatalmak részéről aligha izolálva nem maradna a francia-kisantant rendszer ebben az általuk okozott, ál­taluk előkészített, vakságukkal és makacsságukkal általuk kikényszeritett — talán az 1914-ikinél is félelmesebb, irtózatos robbanásban. Vájjon elviselheti-e Franciaország, nem is annyira a maga, mint a kisantant rosszul felismert érdekében tanúsított magatartásának ilyen borzalmas, de most már fenyegetően közeledő következményeit? El­viselheti-e a felelősséget az egész emberiséggel szemben? Hinni kell tehát, hogy egy idejében elkezdett méltá­nyos revízió elejét veszi egy borzalmas felfordulásnak. Ezért állithatjuk, hogy a revízió s köztük elsősorban a Középeurópa rendjét felforgató trianoni szerződés revíziója igen közel van. Ám éppen ezért ezerszeresen felerősített hanggal, sokkal nagyobb eréllyel és hivatalosan kell kö­vetelnünk nekünk magyaroknak a revíziót. A világ min­den zugába el kell jutnia a revíziót erőteljesen követelő magyar hangnak — a Magyar Reviziós Liga nagyszerűen kiépített szervezetein keresztül. Ez a magyar hang, ez a magyar megmozdulás talán még több megértésre, több megfontolásra, sőt több rokon­szenvre is talál a világ népeinél, mint a németek komor, nehéz, sőt félelmes vajúdása. És talán ez a magyar hang és a legkétségtelenebb ma­gyar igazság ereje fogja megmozdítani azokat a világerő­ket, amelyek egy uj véres európai háború megelőzése ér­dekében latba vetik minden súlyukat a Párizs körüli szer­ződések revíziója érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom