Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 5. szám - Amerikai magyarok - Reviziós törekvések Mohács után

1932 májas HUNGÁRIA LLOYD 15 légiók ivadékai, hanem annak a kóbor, cigányszerü nép­nek leszármazottjai, akik, igaz, hogy az ezredik esztendő­ben már ismeretesek, de a bizánci irók viszont rög/ön azt is megállapították róluk, hogy Tesszálióban, Etoliában, Epirus­ban, Közép-Macedóniában éltek. És nem a mai Erdélyben ! Nem is voltak sohasem a légionáriusok ivadékai, ha­nem szegény pásztornép, akiket »valacchi«-nak, oláhok­nak ismertek. A »román« elnevezés sokkal, de sokkal ké­sőbbi keletű. Ha valóban római eredetű nép lakott volna Erdélyben már a második század óta, ha más nem, de nyelvi maradványai mutatnák ezt. Az oláhok nyelve, vándorlásaik között érintkezve a római katonasággal, sok uj-latin kifejezéssel gazdagodott, amelyeket megőriztek akkor is, amidőn »Valacchia«-ban és ».\íoldovában« tele­pedtek meg . . . Innen jutottak cl ők Erdélybe, de akkor, amidőn ott már a magyarok voltak az urak és az erre vonat­kozó első dokumentumok fi. Endre uralkodása alatt kellek. A tatárjárás alatt megritkult magyar lakosság helyébe engedték be »az oláh pásztorokat« és ez a beszivárgás a további századok folyamán sem szakadt meg, sőt egyre nagyobb méreteket öltött, mert egyrészt a szerbek terjesz­kedése, másrészt a török betörések az erdélyi hegyek mögé való menekülésre kényszeritették az oláhságot, ahol a magyarok teljes szabadságot biztosítottak számukra. Politikai szerepük azonban nem volt, mert hisz erre nem is voltak még eléggé érettek, mint ahogyan a kultúrára és művészetre sem értek még meg, festőjük, szobrászuk, irójuk nem volt, sőt had­vezérük sem. Ami pedig a vallási életüket illeti, mivel irni sem tudtak még, az első bibliafordításuk, amely a tizenhatodik század végéről való, görög belükkel készült. Bascapé könyve — régi olasz feljegyzések alapján — teljes képet ad Erdély múltjáról és életéről, de arról a ma­gyar vendégszeretetről is, amely otthont adott az oláhságnak, hogy néhány évszázad multán ugyanaz az oláhság elszakítsa Szent István birodalmából azt az Erdélyt, ahol ők menekvést találtak. A fiatal fasiszta tudós könyve azonban nem óhajt egy pillanatra sem polemizáló propaganda munka lenni: tudományos rendszerrel dolgozza fel Possevini kéziratát, amely Erdély históriáját mondja el és a többi régi »manu­scriptumot«, amelyet a milánói »Ambrosiana«-ban talált : követek, utazók, művészek leveleit és feljegyzéseit, akik az erdélyi fejedelmek udvaraiban éltek. Az oláhokról mind­ezekben alig esik szó : Erdélynek háromféle lakosságát ismerik csak az olasz historikusok : magyarokat, szászokat és székelyeket. Erdély régi kultúrájáról kevés dokumentum állott eddig a világ historikusai rendelkezésére. De a Bascapé könyvében megszólaltatott régi olasz irók művein keresz­tül — amint ezt Arrigo Solmi előszavában megállapítja — f/Erdély kilép a gyér adatok homályából és belép a história fénykörébe, még pedig a műveltség történetének legérdekesebb korával A Giacomo Bascapé könyvét az »Instituto per l'Europa Orientale« előkelő tudományos szervezete adta ki. Ballá Ignác Weisz Fülöp kitüntetése. A Kormányzó a miniszter­elnök előterjesztésére Weisz Fülöp felsőházi tagot, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökét közgazdasági és pénz­ügyi téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Igazán kimagasló érde­meket jutalmazott ez a kitüntetés. Weisz Fülöpnek mara­dandó munkája, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tekintélye, súlya, hitele és jóhire messze túlterjed a magyar határokon. Weisz Fülöp bölcs, óvatos ós előrelátó pénzügyi politikájának oroszlánrésze van abban, hogy a Kereskedelmi Bank a mai gazdasági világválságban európai vonatkozásban is elsőrangú márkát jelent. Félszázados munkálkodásának méltó betetőzése ez a kitüntetés, amelyet őszinte rokonszenv­vel fogad nemcsak a magyar közélet, hanem a világgazdaság minden számottevő tényezője. Madarassy Beck Gyula visszatérést sürget az igazi kapi­talizmushoz. A Magyar Kereskedelmi Csarnok május 20-án tartotta közgyűlését, melyet báró dr. Madarassy-Beck Gyula elnök nyitott meg, aki részletesen mutatott rá azokra a bajokra, amelyek kereskedelmünket sújtják. A kereskedelem helyzete — mondotta — annyiban súlyosabb a többi gazda­sági ágazatok helyzeténél, hogy a mai válságos idők, a 10 éves gazdaságpolitikai hibák eredmónyeképen kereskedelmünket már erősen legyöngült, elvértelenedett állapotban érték. Be­hozatalunk és kivitelünk a normálisnak csaknem egyharma­dára csökkent. Ez ijesztő perspektívát tár elő és arra mutat, hogy az Európa sorsát irányító politikusoknak mielőbb meg kell találni azt az utat, amely az elzárkózás, a kereskedelem­politikai káosz és a valutáris bajok útvesztőjéből kivezet. A vál­ság egy másik tipikus jelensége a bizalomnak szinte teljes hiánya, amely tápot ad az etatisztikus törekvéseknek. Beck Gyula szerint a tervgazdálkodásra való törekvés helyett az igazi kapitalizmushoz kell visszatérni, mert csak a szabad verseny és az ebből folyó lehetőségek adhatják meg az alap­ját egy ujabb prosperitásnak. Az Angol-Magyar Bank gazdasági jelentése, amelyet most tett közzé, rámutat arra, hogy a gazdasági élet tavaszi, idényszerű megélénkülése az idén a termelés és a kereskede­lem minden területén gyengébben éreztette a hatását, mint korábbi években. Ennek oka részben az, hogy a nemzetközi gazdasági válság jelenségei még jobban kimélyültek. Olyan időpontban, amikor az angol példát követve, más országok is foglalkoznak az aranyvalutától való eltérés gondolatával, s amikor Amerikában Hoover elnök inflációs tervek ellen kénytelen küzdeni, •— amely inflációs terveket természetesen nem szabad az európai értelemben vett inflációs veszéllyel összetéveszteni, — egyelőre még nem számolhatunk azzal, hogy a nemzetközi tőkepiacok hamarosan megélénkülnek és a pénz szabad forgalma helyreáll. — A jelentés rámutat arra, hogy a magyar pénzintézetek az 1931-i válságévben a nagy betételvonások és a külföldi tőkék hirtelen visszavonása elle­nére mindenkor eleget tettek kötelezettségeiknek, amivel szolidan alapozott voltuknak és gazdasági szerkezetük reális voltának ujabb bizonyságát szolgáltatták. Ezután ismerteti a jelentós a hitelélet és pénzforgalom, valamint a kereskedelmi forgalom terén a nemzetközi viszonyoknak megfelelő korlá­tozások által megteremtett helyzetet ós beszámol a folyamat­ban lévő különböző, ezzel összefüggő tárgyalásokról. A Pénzintézetek Országos Biztosító Rt Budapest, V., Sas-u. 1. Elfogad: élet-, járadék-, baleset-, tűz-, /ég-, szavatosság'-, betörések-, lopások sfb. elleni biztosításokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom