Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4-5. szám - Mozaikképek a jugoszláviai közoktatás köréből

30 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 május. nek in ód nyújtassák arra, hogy a ter­mészeti kincsekben és szépségekben bővelkedő Mecseket kellemes és ké­nyelmes séta keretében minden oldal­ról megismerhessék, másrészt, hogy az üdülésre szoruló pécsiek egy hegyi séta fáradságai nélkül élvezhessék a Mecsek szépségeit. A Rotary Club tette lehetővé a Magyar Művészet c. folyóirat pécsi különszámának ki­adását, amelyben Pécs történelmi kin­csei és nevezetességei pompás gazdag­ságukban láttak napvilágot. Szociális téren tekintélyes anyagi támogatásukkal kapcsolódtak be a gyermeknyaraltatási akcióba, a nem­zetközi diákcsere mozgalmat pedig a csikágói központ elé tárt javaslataik­kal igyekeznek előmozdítani. Talán az elsőnek kellett volna meg­említeni azt a komoly munkát, amely­ben a pécsi Rotary Club a világszer­vezetbe való bekapcsolódásával a csonka ország mai helyzetének a kül­föld előtt való megismertetésével. nemkülönben a szomszédos államok Rotary Clubjainak városközi össze­jövetelein a közös gazdasági érdekek előmozdításával végez. Olasz előadás a „magyar problé­mádról. A trentói Fascista Kultur In­tézetben G/no Havelli, akit néhány szóval Matteo Nardelli mutatott be, érdekes előadást tartott a „magyar problémáról". Miután rövid áttekinté­séi adta a magyar történelemnek, az első időktől kezdve, részletesebben tárgyalta a magyar történelem utolsó eseményeit, azokat, amelyek közvet­lenül a világháború előtt vagy után adódtak elő. Beszélt azután a trianoni szerződésről és gyászos politikai, kul­turális, gazdasági és etnogaliai követ­kezményeiről s előadását kiegészített'-' sikerült, tiszta képvetítésekkel, Buda­pestről is. Különösen érdekelték a kö­zönséget azok a diapozitivek, amelyek néhány abszurd határmegállapitást szemléltetnek és amelyek azt a rom­bolást mutatják be, melyet a szom­széd államok végeztek egynéhány rendkívül művészi értékkel bíró ma­gyar emlékművön. A szónok ezután beható vizsgálat alá vette a Magyaror­szág védelmére vonatkozó katonai zá­radékokat. Feltűnt a helyzet leheléi lensége az érdékeit állani belső életé­hez és a nemzetközi poltikai helyzet­hez viszonyítva. A szónok végre — miután felsorolta azokat a nem ma­gyar politikusokat és írókat, akik a trianoni szerződés gyászos következ­ményeivel foglalkoztak — különös figyelemmel vizsgálta meg Rothermere lord tervét. Kiemelve a magyarok ér­dekében orientálódó olasz politikát, a szónok beszélt még Mussoliniról és mértékadó véleményéről, mely lehet­ségesnek tartja a jelenlegi magyaT ha­lárok revízióját. Az előadást a Róma hathatós támogatására átalakuló ma­gyar politikai helyzet gyors megvizs­gálásával és a magyar és olasz nem­zet között fennálló, immár szilárd ba­rátság magasztalásával fejezte be. Magyarország kezében van az euró­pai béke kulcsa. A MÁV. dunakeszi főműhelyének munkásai saját egyesü­letük helyiségében vendégül látták Eckhardt Tibort, a Magyar Revíziós Liga alelnökét, aki a munkások szá­mára tartott előadást a revízióról. Az egyesületbe tömörült munkások nevé­ben Lányi Ferenc főfelügyelő, a főmű­hely főnöke, Nagy Zoltán, a dunake­szi állomás főnöke, a főműhely tiszt­viselői és munkásai fogadták Eck­hardtot. Előbb műsoros előadás volt, majd az ezerfőnyi főmiihelyi munkás nevében a Magyar Revíziós Liga hely­beli igazgatósági tagja kérte fel Eck­hardtot előadásának megtartására. Eckhardt Tibor beszédében hangsú­lyozta, hogy a trianoni békeparancs revíziója nemcsak magyar, de európai közös ügy, kívánság mindazok ré­szére, akik végleges, igazságos békét Pécs. A babás szerkövek a Jakab-hegyen. óhajtanak. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva arra hivatott, hogy az európai béke kulcsát őrizze. Ma­gyarország állja útját a mindent el­söpörni akaró pánszláv veszedelem nek, éppen ugy, mint hajdan a török és a tatár pusztításnak. A trianoni béke revíziója létkérdésünk. Ezt ne bízzuk egyedül érzelmi hangulatokra. Arra kell törekednünk, hogy a tria­noni békeparancs revízióját, az általá­nos, az igazi béke irányvonalába ál­lítsuk. Befejező szavaiban idézte Rothermere lord szavait, aki azzal bú­csúzott el tőle, hogyha a maroknyi ma­gyar nép megőrzi józan, higgadt nyu­galmát és hü marad nemzeti érzésé­hez, akkor ez uj évtized visszahozza mindazt, amit a magyar nemzet el­vesztett. Örömmel látja, hogy a ma igazán küzködő magvar munkásság, mely tanújelét adta nemzeti érzésé­nek, elsőnek csatlakozott a revíziói mozgalomhoz. A felvilágosító, szép előadást a munkások nevében Kobelik Antal asztalos köszönte meg és egy emlékplakettet nyújtott át az előadó­nak. A newyorki rádió Trianon revízió­jának szolgálatában. Március 22-én a newyorki rádióban Georg W. Ochs­Oakes hires amerikai publicista előa­dást tartott Magyarországról; megem­lékezett Magyarország teljesítményei­ről, amelyekkel a tudomány és művé­szet minden ágában szolgálta a kultú­rát és a civilizációt. Magyarország volt Európa védőbástyája a török in­vázió ellen, a magyar nép szabadság­szerető szellemének ékes bizonyítéka Kossuth Lajos, akinek a neve ma is szent az amerikai Egyesült-Államok­ban. A jelen amerikai generáció emlé­kezetébe idézi, hogy 1851-ben milyen lelkesedéssel fogadták Amerikában Kossuth Lajost, akinek szobra a Ri­verside Drive-n a szabadság soha el nem muló jelképe. Sajnos, Magyaror­szág ha vissza is nyerte teljes függet­lenségét 1918-ban, annak ellenére, hogy a háború előkészítésében nem volt része, sőt miniszterelnöke Tisza István gróf azt a leghatározottabban ellenezte, borzalmasan megcsonkítva került ki a háborúból. Területének kétharmadát elvették és az elszakított területek népének önrendelkezési jo­gát a legbrutálisabban megtagadták azok, akik most mint egy vasgyürü szorongatják ezt a büszke és lovagias nemzetet. Ha a magyarok nem lenné­nek olyan bátrak és kitartók, már ré­gen belepusztultak volna a békeszer­ződés következményeibe. Azonban ez a büszke nemzet nem adja meg ma­gát és nem szűnik meg küzdeni a trianoni békeszerződés igazságtalan­ságának revíziójáért. Bizonyos, hogy a békeszerződések idején igazságta­lanságok történtek, amelyek nyugodt időkben nem lettek volna el'követhe­lők. Remélhető, hogy a Népszövetség, ,i Kellogg-paktum intézői és mindazok a lényezők, amelyek a népeik megbé­küléséért szállnak síkra, be fogják látni az elkövetett igazságtalanságo­kat és orvosolni fogják a versaillesi és trianoni békeszerződés súlyos igaz­ságtalanságait. Kisebbségek aranykora a jugoszláv állam területén. A Frankfurter Zei­tung, Európa legtekintélyesebb lapjai­nak egyike ír ja, hogy a jugoszláv kor­mánynak a kisebbségekkel szemben tanúsított magatartása nagyon külön­böző. A délszláv állam olyan politikát folytat a magyarokkal szemben, — az irredentától való félelmében — hogy az egyenesen irredenta keletke­zésére vezet. A macedón kérdést egy­szerűen nem veszik tudomásul és an­nak a félmillió albánnak, aki a Rigó­mezőn, az albán határ mentén lakik, egyetlen albán iskolája sincs. Miért kellett meghalnia SufTIay Mi­lánnak? Francia lapban, tehát nem elfogult, legalább is; nem irántunk el­fogult helyen olvassuk a következő sorokat: SufTIay Milán egyetemi tanár nagyobb munkát készített elő a jugo­szláv diktatúra keletkezéséről, mikor ,,ismeretlen tettes" meggyilkolta. A nyomtatásra kész, nagyértékü kéz­irata a gyilkossággal egyidejűleg el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom