Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4-5. szám - Mozaikképek a jugoszláviai közoktatás köréből

IS MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 május. Mozaikképek a jugoszláviai közoktatás köréből* Irta: Ifj. POKORNY FERENC E lapnak hasábjain többször láttak napvilágot olyan cikkek, amelyek „ad abszurdum" a legapodiktikusabban bi­zonyították, hogy egy minden tekintetben fejletlen primitív balkáni törzs képtelen azon feladatok elvégzésére, amelyeket az SHS állani reá ró a maga heterogén voltában és mind inkább világosabb lesz a müveit Nyugat előtt is, hogy ezen államban éppen heterogén voltánál fogva egy primitív bal­kán törzs hegemóniát nem gyakorolhat. A mondottak alátámasztására nem lesz érdektelen, ha egy kis bepillantást adunk a jugoszláv közoktatás, ezen kul­turális szempontból is annyira fontos tényező menetére. Ismeretes előttünk, hogy a trianoni béke-parancsban Magyarország kötelezettséget vállalt a nemzeti egyenjogúság intézményes biztosítására is. Erről rendelkezik a békeszerző­dés „Kisebbségi védelem" cimü fejezete (58-ik cikk), mely kiterjed a nyelvi használat szabadságára is. Az elszakilott területen élő magyar kisebbség védelmére az SHS állam reá ró a maga heterogén voltában és mind­történt gondoskodás. Az ententenagyhatalrnak és az SHS királyság között létrejött 1920. évi szeptember hó 10-iki egyezmény a kisebbségek védelmét a Nemzetek szövetsége garanciája alá helyezi 1920. évi november hó 29-én. A béke­tárgyalások 9-ik pontja a Magyarországgal 1920. évi június hó 4-én Trianonban kötött békeszerződést (54—60-ik cik­kek) pedig 1921. évi július hó 24-ével helyezi a Nemzetek Szövetségének garanciája alá s ezen ténnyel Jugoszlávia külön is elismeri a magyarokkal szemben vállalt kisebbségi védelmet a Nemzetek Szövetségének garanciája alatt. De, hogy ez a kisebbségi védelem a nyelv használatát és a tanszabadságot illetőleg hogy fest a valóságban, erre szolgáljanak az alábbiak: A közoktatásügy védelmének már az iskolatörvények is csupán papírforma jelleget adnak. Ezzel ezen egységes iskolatörvények egyenesen megbénítják a közoktatást. 1928. évi november hó 7-én Groll Milán közoktatás­ügyi miniszter uj iskolatörvény javaslata elrendeli, hogy az oktatás államnyelvü legyen. (4. §.) Ezzel teljesen eltűnik a kisebbségi oktatás önállósága. A 12. §. kiterjeszti ezen ren­deletet az állami népiskolák minden magasabb osztályára is, kivétel nélkül. (A sokszor hangoztatott magyar elnyomatásra pedig jellemző volt, hogy 1917-ben Zágrábban a horvátok nem tűrtek meg magyar elemi iskolát és Tisza István gróf nem tudta akkor keresztülvinni, hogy a magyarok ott egy középiskolát kapjanak.) 1927 őszén több tanítóképzőt szüntetlek }>e Jugoszlá­viában. Többek között a szabadkai! is. A feloszlatásról nem értesítették a magyar tanulókat, ugy, hogy ennek következ­tében többen nem tudtak beiratkozni más iskolába, mert addig a beiratkozást beszüntették; helyette Belgrádban állí­tottak fel tanítóképzőt. Beszüntettél; a vakimikoir népszerű zentai főgimná­ziumot is s ennek tanulóit elbocsátották, mert nem iratkoz­tak be öt nap alatt más iskoláikba. Értesítést természetesen ők sem kaptak. Csak igy volt lehetséges, hogy a nagybecs­kereki gimnáziumnak nem volt egyetlenegy magyar tanulója sem, mert abba a jelentkező magyar tanulót nem vették fel. 1930 elején jáif Szerbiában Bakker van Bosse asszony, holland irónő, aki tapasztalatait közölte a Népszövetségi Ligák uniójában, ahol foglalkoznak a kisebbségek helyze­tével. Az akkori szerb közoktatásügyi miniszter, Bozso Maxi­movics, a legnagyobb előzékenységgel fogadta külföldi ven­dégét és kijelentette, hogy minden áldozatot hajlandó meg­hozni a kisebbségért, de mindezideig nem volt erre alkalma, mert egyetlenegy kérvény sem érkezett hozzá egy kisebbségi magániskola létesítése tárgyában. Kijelentését természetesen készpénznek vették s csak ezért tehetett Bakker van Bosse asszony olyan kijelentést, hogy nincs oka a. jugoszláviai diktatúra jóindulatát kétségbe vonni a kisebbséggel szemben. De hogy ez a jóindulat milyen, arról tanúskodik az em­* A pécsi kir. Erzsébet Tudomány Egyetem Nemzetközi Jogi Intézetnek közleménye. Igazgató: dr. Faluhelvi Ferenc egyel. aj. r. lanár. litetlek mellett az 1929 szeptember 17-iki, 27-<iki és decem­ber 5-iikii iskolatörvény is. Ezen törvények hivatalból tiltják el a magániskolák létesítését. Egyébként az eddig elkobozott felekezeti iskolákat sem adták vissza a felekezeteknek. A holland irónő optimizmusát különben az alábbi né­hány adattal nem lesz nehéz szétoszlatni. Tizenegy év lefor­gása alatt az SHS államban, a Vojvodinában, a magyar ok­tatásu elemi iskolákat 200-ra redukálták (egyharmadra). Előbbi számuk 645 volt. Államosítási terveik eredménye 67 községi, 225 katolikus, 26 református, 25 lutheránus, 28 zsidó 9 magánnépiskolának elszakítása a magyar kisebbség­től. A magyar tanítók száma 1632 volt Jugoszláviában; ma alig van 250 magyar tanító. A magyarnyelvű középiskolák közül 1 reált, 9 gimnáziumot, 6 kereskedelmit. 2 tanítókép­zőt, 46 polgárit és 12 mezőgazdasági iskolát államosítottak. De még tovább mehetünk. Egyetlen minisztertanácsi határozattal 'megszüntettek 622 felekezeti elemi és 32 fele­kezeti középiskolát. Az alkotmány 1921 június 28-án kelle­zett 16. §-a szerint nincs többé jogukban a kisebbségeknek külön kisebbségi iskolákat felállítani még saját költségükön sem. Az oktatás pedig csak állami és magánoktatás lehet. A névvegyelmzés ma is érvényben van és a szerb hangzású név viselője szerb iskolába köteles járni. Régen, a magyar uralom alatt, államsegélyt húztak a szerb felekezeti iskolák a magyar költség vetésből és a szerb püspökök dominiumaiit a magyar királyok adományozták, ők most 518 holdat vettek el az egyházaktól az agrár­reformtörvénnyel, minden kárpótlás nélkül. A reformátusok 53 egyházából ma 11 egyház van pap nélkül és a katolikusoknak (4.5 millió) 224 felekezeti isko­láját kobozfák el. Ezen sérelmeket azonban az SN. 1, 119. és az ON. 304l-es mérséklési rendelet sem orvosolja és csu­pán belső ügynek tekinti. A pravoszláv körök a felekezetek tiltakozását megbotránkozással utasították el. Ilyen körül­mények között a királylátogatás sem képes azt az ürt át­hidalni, mely a szerbek és a kisebbségek között fen áll. Még szomorúbb volt Suflay Milán dr., zágrábi egyetemi tanár meggyilkoltatása, melynek hátterében szerb terroristáikat kell keresnünk és még szomorúbb azon tanulók sorsa, akik tanáruk temetésén vettek részt. A szerbek nem átallották ezeket a hallgatókat az összes jugoszláviai iskolákból ki­tiltani. Ez mindenkor hü képe lesz a szerb tanszabad­ságnak. Ezeket óhajtottam mozaikszerűen bemulatni a jugoszlá­viai közoktatás köréből, mely lények a pécsi egyetemi határ­várost különös módon kell hogy érdekeljék és tettem ezt főképpen Bakker van Bosse asszony és sok más jóakarónk okulására, de még inkább a magyar kisebbség és az igazság érdekében. MAGYAR IGAZSÁG hirdetője a világ minden tájébán a MAGYAR REVÍZIÓS LIGA hivatalos lapja, a MAGYAR KÜLPOLITIKA és angolnyelvű melléklapja, a HUNGÁRIA LLOYD TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM MUTATVÁNYSZÁMOT KÉSZSÉGESEN KÜLDÜNK. BUDAPEST, IV., VÁMHÁZ-KÖRŰT 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom