Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4-5. szám - A drezdai Magyar Revíziós Liga megalakulása

sévél, majd magyarbarát német vezető egyéniségek megnyerésével előkészítsék a talajt. Nem a véletlen, sem a budapesti Magyar Revíziós Ligának egy különösképpen ezirányu tevékenysége hozta magával, hogy éppen a Drezdában élő 'honfitársaink voltak azok, kik a németországi mozgalmunknak élére kerültek. A Drezdai Magyar Egylet odaadó, az ügy fontosságát egész méretében átfogó és fáradságot nem ismerő, bazafias lendülete tette meg Drezdát a németországi mozgalmunk központjává. Ezt a munkásságot, valamint az elért eredményeket akarjuk az alábiakban röviden vázolni. A Drezdai Magyar Egylet március 6-iiki ülésén .sajtóbizottság alakult, mely egy második összejövetelén, március 18-án, kimondotta a Drezdai Magyar Revíziós Liga megalakulását. A Liga vezetőjévé annak értelmi szerzőjét, Jelinek Agostot, a drezdai Magyar Egylet elnökét, sajtóügyi vezetőjévé a Liga létre jövetele érdekében sokat fáradott Rcidl Rudolf szerkesztőt, pénztárosává Grűnwald Gyula oki. mérnököt s jegyzőjévé Csicsáky Elemért választották meg, s a megalakulásról többek között azonnal értesítették a drezdai magyar konzulátust és a budapesti Magyar Revíziós Ligát. Ezekután a Drezdai Liga kebelében 12 bizottság alakult, melyek közül a legfontosabbak: a tulajdonképpeni Revíziós Bizottság a mozgalom jogi természetű kérdéseinek és a békediktátumok által előállott állapotoknak tanulmányozására, a Politikai Bizottság a mozgalomra vonatkozó irodalmi anyag feldolgozása alapján követendő taktikai módszerek megállapítására; a képszolgáltatás, a magyar zene és kulturfilm, valamint a felvilágosító munka ügyeit intéző külön-külön bizottságok. Ismertetésünk bevezető szavainknak értelmében nemcsak a Németországban élő magyarokat, hanem elsősorban a magyarbarát német személyiségeket és egyesületeket igyekezett a Liga zászlaja alá gyűjteni. E célból először a megfelelő felvilágosító munkára volt szükség, mert a német részről irányunkban tanúsított határozott szimpátia ellenére >is csak kevesen voltak tisztában azzal, hogy a trianoni békediktátum még a versaillesinél is jóval súlyosabb csapást mért Magyarországra. Miután igy a közvélemény a sajtó, röpiratok és előadások tartása folytán kellőleg elő volt készítve, a Drezdai Magyar Revíziós Liga az ottani „Pálmakertben" április 10-én megtartotta a Trianon ellen protestáló első nagygyűlését, melyről mind a német, mind a hazai sajtó meleg szavakkal emlékezett meg. A gyűlésen testet öltött az a gondolat, mely a Ligát már megalakulásakor vezette, hogy t. i. a magyar revíziós mozgalomnak hangsúlyoznia kell azt a sorsközösséget, mely a német és magyar nemzet között a békeparancsok nyomasztó súlya alatt fennáll. Dr. Fumetti, volt szász miniszter is felszólalt a gyűlésen, aki különben már előzőleg bejelentette, hogy tevékeny részt óhajt venni a Liga hazafias munkájában. Határozatilag kimondották, hogy az európai békét veszélyeztető szerződések ellen minden rendelkezésre álló békés és törvényes eszközzel küzdeni fognak s a revíziós gondolatot eljuttatják Németországban a legkisebb faluba is, hogy ilymódon egyesült erővel küzdjenek az igazság győzelméért. Elévülhetetlen érdeme a Drezdai Magyar Revíziós Ligának, hogy ilyformán éppen magyar emberek voltak azok, akik a békediktátumokkal szemben való egységes állásfoglalás szükségességére rámutattak s igy egy megalakítandó német Revíziós Liga útjait is egyengették. Az április tizediki gyűlés tekinthető tehát a múlt évben nyilvánosságra került berlini magyar revíziós mozgalom után ezen mozgalom második németországi etappejának, mely alkalomból a magyar nemzet nagy barátja, Hothermere lord meleghangú levélben üdvözölte a Drezdai Magyar Revíziós Ligát. A revíziós munka folytatása. Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan kelétkezőben van, mint emiitettük, a német Revíziós Liga is, melynek vezetőféríiait már kiszemelték: ezek az urak a közeljövőben Budapestre jönnek, az itteni Revíziós Liga szervezetének tanulmányozására, hogy az itt gyűjtött többéves tapasztalatokat megfelelő módon értékesíthessék a német revíziós mozgalom megindításakor, melynek célja a versaillesi békeparancs elleni küzdelem. A Drezdai Magyar Revíziós Liga működésének második számottevő eredménye az, hogy a nürnbergi Magyar Egylet elnöksége, mely annakidején a nürnbergi ,.Magyar Hét", illetőleg az itteni „Nürnbergi Hét ' rendezését kezdeményezte, Nürnbergben is megalakította a magyar Revíziós Liga testvérintézményét és ennek elnöki tisztjére a nálunk járt, magyar barátságáról jól ismert főpolgármestert, Luppe dr.-t nyerte meg. További eredményként jegyezhetjük fel a német automobil kluboknak májusra tervezett u. n. „Trianon Csillagturáját", mely propagaliv és idegenforgalmi szempontból is jelentősnek látszik, éppúgy, mint a Drezdában e napokban megalakult magyar kulturfílm-szinpad, mely május 1-ei bemutaló előadásán nagy magyar propagandafilmet szerepeltetett egyéb magyar vonatkozású műsorszámok kíséretében. Végezetül említjük meg a Liga működésének egyik igen lényeges mozzanatát: a „Trianon" cimü kőnyomatos alapítását és megindítását, mely, mint a német sajtó informatív szerve, Drezdában a Magyar Revíziós Liga kiadásában és Rcidl Rudolf szerkesztésében jelenik meg. Célja: a német sajtót bőségesen ellátni mindazzal, ami revíziós mozgalmunkkal közvetve, vagy közvetlenül összefügg s amennyiben a németországi munkatársak, viszont a magyar sajtó számára közlik benne a publikálandó eseményeket, igy tulajdonképpen egy kölcsönös külpolitikai sajtószolgálatot teremt a két ország között, felölelve mindazt, ami a revíziós mozgalom előnyére értékesíthető. Ezzel kapcsolatban kérjük mindazon magyar politikusokat, publicistákat, általában mindazokat, akik a revízió problémájával, a magyar-német ezirányu összemüködés kérdésével foglalkoznak, hogy azon Írásaikat, melyeket a német sajtóban való elhelyezésre alkalmasnak vélnek, a Magyar Revíziós Liga címére (Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 4.) beküldeni .szíveskedjenek. Zamora az uj spanyol köztársaság miniszterelnöke.