Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4-5. szám - A trianoni végeken. Pécs - Csonka-Baranya lakossága a revizió szolgálatában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 május. eddig elért, kezdeti sikerei nélkül merte volna-e és merhette volna-e elmondani Bethlen István azt a bá­tor és keményhangu beszédét, amellyel április '21-én az egységespárt vacsoráján miniszterelnökségének tizéves évfordulóját tette emlékezetessé? Egy legyő­zött, kicsiny ország kormányának a feje büntetlenül arcába vághatta volna-e a nagyoknak, a hatalmasok­nak azt az igazságot, hogy „a győzök tiz éven ke­resztül szabadon garázdálkodtak a legyőzött népek politikai, közjogi és anyagi javaiban?" Merte volna-e Európának bemutatni azt a számlát, amelyet a kö­vetkező négy követelésben foglalt össze: „Igazságot az igazságtalanul nneggyötörteknek I Egyenlőséget az egyenlőtlenségbe taszitottaknakl Egyesülést az aka­ratuk ellenére erőszakkal szétválasztottaknak! Meg­élhetési mindenkinek a nap alatt!" A letiport kis ország kormányának elnöke ma már ezt az önérzetes, bátor föllépést is megkockáz­tatta. Mert a szorgalmas kezekben dolgozó vésők már sokfelé megásták a robbantó dinamit fészkét. Ma már a hatalmasok is érzik, hogy annak a kicsiny, meggyötört nemzetnek, amelynek az igazával olyan kegyetlen gazsággal bántak el, Isten és ember előtt joga van az ilyen száimonkérő beszédhez. A trianoni végeken Pécs —Csonka-Baranya lakossága a revizió szolgálatában (A Magyar Külpolitika kiküldött tudósítójától.) Pécs, április. Pannónia szivében vagyunk Pécsett. A remek város bosszú történelmet mesélő falai nemzeti szinbe öltözve hir­detik egy nem kis jelentőségű történelmi lendület neki­indulását, a Magyar Revíziós Liga pécsi osztályának, a Csonka-Baranya-Pécsi Revíziós Liga munkába állását. Az egyetemi városrész központi palotájának aulájában gyü­lekezik Pécs-Baranya egész társadalma. Dr. Virág Ferenc megyéspüspök és dr. Nendtoich Andor polgármester veze­tésével tömött sorokban foglal helyet Pécs és csonka Ba­ranya vármegye több mint negyedmilliós lakosságának egész vezérkara. A különböző társadalmi, kulturális egye­sületek, gazdasági testületek vezetői, a különböző feleke­zetek képviselői, iparos és munkás kiküldöttek zsúfolásig megtöltik a hatalmas aulát. A Magyar Revíziós Liga budapesti központjának kép­viseletében megjelenő Herczeg Ferenc országos elnököt za­jos éljenzéssel fogadják az egybegyűltek, a kíséretében levő dr. Ilosvay Gusztáv ny. államtitkár és dr. Fali Endre ügy­vezető igazgatóval együtt. Az alakuló gyűlés elnöki liszté­nek betöltésére az előkészítő bizottság elnöke, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi ny. r. tanár kéri fel Herczeg Ferenc orszá­gos elnököt, aki a következőkkel nyitja meg a gyűlést: „Három és fél évvel ezelőtt néhány lelkes délvidéki magyar kezdeményezésére megalakult a Beviziós Liga, amelynek alapításában a magyar nép legkiválóbb gazdasági és társadalmi szervezetei vettek részt. Az akkor még kicsiny mozgalom, ma már kinőtte magát és jelentős eredményeket mutat fel. Programmját a magyar kormány is magáévá tette, de ezenfelül Németország, Ausztria, Olaszország is csatlakozott hozzá. Az ifjabb francia generáció is kezd az üggyel megértéssel foglalkozni. Anglia és az Egyesült-Álla­mok rokonszenve is felénk fordul. Mindez azt jelenti, hogy a trianoni békediktátumokat Közép-Európában 120 millió em­ber tűrhetetlennek tartja. Szerintem ez a siker nem annyira a Liga eredménye, hanem az isteni igazság erejéé. A revizió kérdése rövidesen nagy fordulat elé kerül. Az eddigi munka olyan volt, mnt a kora tavaszi munka, most már a nyári munka következik, amely egyenesen a termés megérése előtt szükséges. Azonban, hogy ezt a nyári munkát elvégezhessük, barátokra és pénzre van szükség. Inkább barátokra, mert a külföld előtt dokumentálnunk kell ennek a mozgalomnak teljesen népmozgalmi jellegét, amely az egész magyarságot egyesíti. De pénzre is szükség van. Ezért bocsátotta ki a Liga a revíziós pengőket. Vegyen minden magyar ember, mert ezzel a minimális anyagi megterheléssel oly célt szol­gál, amely minden magyarnak a legfontosabb. Beméli, Pécs városa mindkét irányban támogatni fogja a Ligát, mert Pécs az a város, amelyben történelmi mattjánál fogva leg­jobban élhet a revizió gondolata. Lljen a hit minden ma­gyar, minden pécsi ember lelkében, hogyha megindul a tavaszi szél, eltűnnek a régi ködök, és a magyarság meg­gyalázott szentélye újból dicsőséggel fog ragyogni, amidőn a mondvacsinált államok már rég nem lesznek." A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Ilosvay Gusztáv ny. államtitkár emelkedett szólásra, aki rámutatott mindazokra az okokra, amelyek Trianont elő­idézték. Ismertette továbbá azokat a következményeket, amelyekel a trianoni gyászos békeszerződés zúdított a sokai szenvedett magyar népre. Majd felsorolta azokat az ered ményeket, amelyeket a Beviziós Liga munkásságával a trianoni békeszerződés revíziója érdekében már idáig elért. Buzdító szavakkal fordult végül a közönségbez, hogy a magyar kitartás és élniakarás, amely Pécs és Baranya magyarságában a történelem folyamán annyi gazdag példái tudott felmutatni, ez a kitartás éljen továbbra is erősen min­den magyarban, amelynek gazdag gyümölcsét valamennyien nemsokára élvezni fogjuk. Utána Pécs város nagyszámú egyetemi ifjúságának nevében ifj. Birkás Géza, a MEFHOSZ külügyi osztályának előadója ismertette azokat a feladatokat, amelyek a revizió megmunkálásából elsősorban az ifjúságra hárulnak. Az iíjuság ezirányu munkásságának már eddig is voltak külön­böző jelei, most azonban itt az ideje, hogy az elszigetelt törekvések egységes koncepcióval és helyes munkabeosztás­sal ugy a belföldön, mint külföldön megszerveződjenek, amelyre a budapesti központ által is egyhangúlag elfogadott javaslata már a megmunkálás stádiumában van. Hitet tesz az ifjúság nevében, hogy ebben a munkában időt és fárad­ságot nem ismerve, minden rátermett egyetemi polgár a legnagyobb lelkesedéssel fog résztvenni. Az ifjúság bejelentése után dr. Fali Endre, a Beviziós Liga ügyvezető igazgatója állott fel szólásra és a pécsi osz­tály megalakulására és a tisztikar megválasztására irányuló javaslatot terjesztette elő. Az alakuló gyűlés egyhangú lel­kesedéssel válaszotta meg elnökké: Mattyasovszky Zsolnai/ Tibor gyárost, alelnökké: vitéz Visy Imre dr. ügyvédet, ügv­vezető alelnökké: dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi ny. r. tanárt, titkárokká pedig: ifj. Birkás Gézát és Wittelsbach Ottót. A megválasztott tisztkar nevében Mattyasovszky Zsolnay Tibor elnök mondott köszönetet azért, hogy a szent ügy érdekében folyó helyi munka élére a bizalom őt emelte Majd a pécsi osztály nevében hálásan köszönte meg Herczeg Ferenc országos elnöknek, dr. Ilosvay Gusztáv nyug. állam­titkárnak és dr. Fídl Endre ügyvezető igazgatónak önzetlen munkájukat, amellyel az egész nemzet érdekéért fáradoztak. Végül köszönetet mondott dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi ny. r. tanárnak a pécsi osztály megalakulását előkészítő ernyedetlen munkájáért. Beszédét a következő szavakkal zárja: „Adja Isten, hogy az erős akarat, a nem lankadó ki­tartás és a jövőbe vetett bizalom, mielőbb meghozza <i magyar igazság győzelmét. Herczeg Ferenc lelkesítő zárószavai után a „Hiszekegy" elmondásával ért véget az ülés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom