Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - A fascizmus eszmei előzményei

1931 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Ebben ?.z időben egyletünk kb. 100 tagot számlált s az első években : 1921—23-ban minden anyagi erőnket kimerítette a Bulgáriába és Törökországba kivándorolt, munkanélkül maradt és nagy nyomorba jutott honfitársaink mindenféle módon való megsegítése és tömeges hazaszállítása, úgyhogy a mai értelemben vett egyleti élet csak 1924-ben kezdődhetett, amikor ismét abban a helyzetben voltunK, hogy helyiséget bérelhettür.K. Miután céltudatos és kitartó munkássággal megoldottuk alapvető problémánkat, a saját-otthon ügyét s ezt minden állami segítség nélkül, tisztára tagjaink és egyletünket támogató néhány magyar cég áldozatkészsége révén, megadatott nekünk a lehetőség, hogy tagjaink hazai ellátásán, szórakoztatásán és a magyar kultúrában való megtartásán kivül egyéb feladataink megoldásához is hozzáfogjunk. Ezirányu munkásságunkat nagyban megkönnyíti a 8 évvel ezelőtt alapított és velünk karöltve s a legszebb egyetértésben működő ^Szófiai Magyar Munkások Petőfi Kultúrköre*. A Szófiában üzleti vagy bármilyen ügyben megforduló magyarok nem mulasztják el egyesületünket felkeresni és egészen magától értetődő, hogy a mi körünkben nemcsak hogy otthonosan érzik magukat, hanem sok esetben apróbajos ügyeikben, az itteni üzleti lehetőségek és gazdasági viszonyokra vonatkozóan itt kapják a legtárgyilagosabb felvilágosításokat is. Az utóbbi években mind sűrűbben jönnek Szófiába és Bulgárián keresztül a Keletre tanulmányi és kiránduló csoportok. Sőt egy-két év óta igen sokan jönnek nyaralni Várnába, a Feketetenger Lgszebb fürdőhelyére. Az ilyen kiránduló csoportoknak egyletünk az ellátás, elszállásolás, kedvezményes utazás és egyéb téren igen hasznos szolgálatokat tehet és igen üdvös dolognak tartjuk, ha a jövőben tanulmányi kirándulás vagy nyaralás céljából minél sűrűbben, minél többen jönnek le Bulgátiába. Egyesületünknek igen fontos szerep jut a bolgármagyar barátság és a két testvérnemzet közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok kimélyitésénél és ápolásánál is és ha itten minden Magyarországgal kapcsolatos ügyet szeretettel és rokonszenvvel karolnak fel, ugy ez főleg annak tulajdonítható, hogy Bulgáriában a diplomáciai, tudományos, kereskedelmi és gazdasági téren működő magyarokon keresztül fajunk megbízhatóságát, üzleti tisztességet és egyéb jó kvalitásait a kelő módon és formában ismertéK meg a bolgárok. Brader Ferenc XA tascizmus eszmei előzményei Iria Francesco Ciarlantini, olasz képviselő Sokan téves beállítások szerint külföldön, de Olaszországban is a fascizmusl háború utáni reakciós mozgalomnak tekintik és nem vesznek tudomást arról, hogy a fascizmust lehetetlen egyszerűen a reakciós mozgalmak közé sorolni, mert a gyakorlatban is bebizonyította, hogy nemcsak rombolni, hanem épiteni is tud. Ha még azután hozzá visszük, hogy a fascizmus, amelyet a világ tipikusan olasz mozgalomnak tekintett, ma már a világ minden táján lelkesedést és heryeslésl tud kiváltani, akkor nyilvánvaló lesz, hogy a fascizmusnak ma már egyeLemes értelme és európai távlatai vannak. A Marcin su Roma tehát nemcsak tisztán olasz nemzeti esemény, hanem a modern történelem egyik legfontosabb fordulópontja, de jelenti egyúttal a demokratikus rendszer válságát is, amelyei pedig a világon mini ;iz államiság uj evangéliumát hirdették. Mussolini maga is kijelentette egyik hires beszédjében, hogy ő a Marcia sn Romá-val nem puccsot vitt végbe, hanem magának az államnak az intézményei forradalmositolta. hogy átépilhesM A fascizmus, mely hosszú évek, évtizedek lelki szenvedéseiből eredt, nemcsak olasz ideológiákat, hanem a világdemokrácia által Felépíteti és legyőzhetetlennek tekintett elvekel döntölt le A fascizmus a XX-ik századnak az első politikai mozgalma, amely a nemzeti eszmének az elsőbbségéi hirdcllc és nyíl tan felvette a harcot a kozmopolita egyetemességgel szem-ben, melyet az 1700-as évekből örököli Euröpa. Hiba volna azonban azl állítani, hogy a XlX-ik század kizárólag csak az émlitetl egyetemes politikai eszmékéi hirdette volna, mert ebben a nagyon gazdag évszázadban is találunk elszigetelt nagy egyéniségeket, akik ha nem is érezték, de müveikben nyíltan felhivlák a figyelmei a különböző demokrata és szocialista tanok veszélyeire. így például már Balzac. Stendhal. Levpardi, Edgár Poc. Baudelaire és Carlyle már több-kevesebb öntudattal fellázadtak a tömegnek egy nivóra való emelésével szemben és a zseniálilás. a különbség törvényeinek magasztalását tűzték ki célúkká. Különösen Renah és Taine harcollak ilyén értelemben Söi Renan odáig jutott, hogy kijelentette egyik müvében: hi démocratie est peutétré aux antipodes cles voies de Diea . Taine pedig azl a megállapítási kockáztatta meg egyik müvében hogy Fnincesdo Ciarlantini, olasz képviselő