Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - A thráciai probléma

1931 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 > A ihráciai probléma Irta: Dr. Szende Zoltán a magyar-bolgár bizotlság titkára A Ihráciai bolgár kisebbség problémája közön­ségünk előtt teljesen ismeretlen terület. Ez annál sajnálatosabb, mert saját szenvedéseink, saját meg­próbáltatásaink nem szabad, hogy érzéketlenné tegye­nek bennünket a bolgár testvérnemzetet ért csapá­sokkal szemben. A legyőzött országok mindegyikében, hogy ugy mondjuk belső nemzeti vérzéseket irléztek elő a békediktumok. Ilyen nemzeti belső vérzést okoz­tak a Bulgárián végzett amputálások is. A bolgár nép nem tudja elfelejteni, hogy thráciai vagyis az aegei tengerparton és Drinápoly körül élő testvé­reinek tán legkevesebb része volt a háború elő­idézésében és mégis legjobban Thrácia szenvedte meg a kárát Az orosz-török háborút követő San Stefanoi béke 1878-ban megteremtette Bulgária önállóságát és le­fektette az u. n. Nagy-Bulgária határait, amelyek magukban foglalták a török birodalom összes bol­gároktól lakott részeit: egész Macedóniát, Saloniki­vel együtt, a Duna deltájában a Dobrudzsát és Thráciát is — csakhogy Drinápoly nélkül, mert azt akkor Konstantinápoly katonai támaszpontjának ilélték meg. A san stefanoi Nagybulgária nem vált valóra, hanem a bécsi diplomácia és az öregebb Andrássy túlzott óvatossága a berlini kongresszesuson az ösz­szes területi határozmánvokat természetellenes módon változtatta meg. Nemcsak a tiszta bolgár Macedóniát helyezte vissza a porta uralma alá, hanem Kelet Thráciát is. De a berlini kongresszus torzszülölt rendelkezései Macedónia és Thrácia bolgáraiban egy­forma erővel gyújtották lángra a függetlenségi tö­rekvések szenvedélyét. Az 1903. évi forradalom itt is, ott is egyforma erővel tört ki, mikor pedig 1912-ben kitört a balkán háhoru, Macedónia és Thrácia bolgárai 12 önkéntes zászlóaljjal harcoltak a bolgár hadseregben. A londoni béketárgyalások folyamán Bulgária, többi szövetségeseivel egyetértő­leg egy a Fekete tengertől az Aegei tengerig futó diametriális határvonalban jelölte meg területi kö­vetelését. A határ Midiától Bodostóig futott volna, amely utóbbira Bulgáriának hadászati szempontból lett volna szüksége. Mivel a londoni konferencia magáévá tette Törökország álláspontját, mely szerint Konstantinápolyt mégsem lehet határvárossá tenni, Bulgária lemondott Thráciában Bodostóról és be­érte helyette az Enostól Midiáig futó halárral, amely már a korai középkorban Bizánctól elválasztotta Thráciában félmillió bolgár, közlük 120.000 moha­medán bolgár, u. n. pomák él, azonkivül 100.000 török és negyedmillió görög. Az ethnografiai viszo­nyok ilyetén állása mellett a londoni békekonfe­rencia egyhangúan Bulgáriának ítélte Thráciát. Gö­rögország nem emelt ellene kifogást, sőt Venizelosz miniszterelnök kijelentette, hogy ha Bulgária Thrá­ciával zárt görög tömegeket is kap, még mindig jobb mintha Görögország kapná, mert azzal ten­gerpartja minden Hinlerland nélkül nagyon ki­nyúlna és Görögország gyengülésére vezethetne. Csakhogy a balkáni népek közvéleménye a lon­doni konferencia huzavonáiból tudatára jutott annak, hogy az ő lokális háborújuk hátterében az európai nagyhatalmak milyen súlyos érdekei mozognak. A balkáni népek, amelyek a török uralom alatt egy­mással és a törökkel is századokon áL megfértek, az első balkáni háború után több nyomatékkal, cél­tudatosabban állitották egymással szembe nemzeti érdekeiket és nem tudták területi követeléseiket össze­egyeztetni. A görög és szerb udvarok titkos szer­ződése bevezette a második balkáni háborút. A Bal­kánháboru kitörésekor Bulgáriának bizLositott Ma­cedóniában álló bolgár haderők csakhamar megüt­köztek a görög-szerb seregekkel. A görög király, aki valamivel a bolgárok megjelenése előtt vonult be Szalonikiba, udvarát nyomban oda tette át, ahol azonban egy orgyilkos merénylet csakhamar vég­zett vele. Az uj görög király, Konstantin oly ténykedéssel kezdle meg uralkodását, amivel megbocsáthatatla­nul megszégyenitette önmagát. Első hadparancsa Kelet Macedóniában és Ny. Thráciában a bolgárok ellen induló görög sereghez az volt, hogy a bolgár lakosságot, ahol csak megtalálják, irgalmatlanul irt­sák ki. A bolgár részről összegyűjtött errevonatkozó adatok hajmeresztő részleteket tárnak elénk. Ezt az ártatlan falusi lakók ellen vezetett görög hadjáratot Bulgária nem védhette ki, mert a görögök, törö­kök és szerbeken kivül váratlanul hátbatámadták a románok, akik bevonultak a dunai Bulgáriához tartozó Dobrudzsába Már Szófiába való bevonulá­suktól kellett tartani, Ferdinánd cár kénytelen volt békét kérni. A Bukarestben megkötött béke tulaj­//. Sándor, a »)'elszabadító cán szobra Szófiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom