Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 11. szám - A felvidéki magyarság és a csehszlovák iskolapolitika. 1. [r.]

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA november Róma fejlődése Róma. az egyesült olasz királyság fővárosa, mindig igen nagy vonzóerőt gyakorolt a világra nagyszerű múltjával, fenséges történelmi emlékeivel. De "kétségtelen : az már a fasizmus érdeme, hogy céltudatos erélylyel Rómát modern metropolissá varázsolta s az Örök Várost az olasz nemzet igazi, vezérlő centrumává tette. Aki egy évtizedes távollét után most látogatja meg Rómát, alig hisz szemének, mindenfelől annyi változás fogadja. A fasizmus lerombolta, eltakarította az útból mindazt, ami elavult, elkorhadt és helyükön a modern élet követkelményeinek megfelelően uj építményeket emelt, de ugyanakkor bensőséges pietással őrzi, óvja a klasszikus múlt örökértékü emlékeit. Róma városának az uj rezsim alatt végbement fejlődését vannak hivatva illusztrálni az itt következő adatok, amelyek a városi élet különböző területeire világítanak rá. A lakosság szaporodása. Az 1931 április 21-én lezárt népszámlálás adatai szerint az olasz főváros lakosainak száma 1,009.244-et tett ki, ami az utolsó évtized alatt 317.000 főnyi, azaz 44 százalékos szaporodást jelent. A fasiszta rezsim alatt a lakosság számának növekedése feltűnően élénk tempót vett, amit különösen akkor foghatunk fel teljes jelentőségében, ha tekintetbe veszszük, hogy az előző évtizedben, 1911-től 1921-ig a szaporodási százalék csak 27.50 volt. A lakosság növekedésének bőséges forrása itt a természetes szaporodás is, amely 1930-ban 22.639 élveszületett gyermeket mutat ki. Természetes szaporodás szempontjából az olasz városok közül Rómát csak Bari, Taranto, Palermo, Napoh előzik meg. Halandóság terén is határozott javulás észlelhető. Á halálozások száma 1928-ban 11.422, 1929-ben 13.285. 1930-ban 11.235 volt. Az 1929. évi visszaesés az európaszerte pusztított influenzajárvány következtében állt elő. A bevándorlás egyre nagyobb arányban szárnyalja tul a kivándorlást. 1930-ban már 3766 kivándorlóval szemben 45.626 volt a bevándorlottak száma. Építkezés. A háború után egészen 1924-ig csak közületek építkeztek, míg a magántőke aránylag csekély mértékben vette ki részét ebből a tevékenységből. A magántőke bekapcsolódását az 1923 január 7-i lakbérrendelet, amely nagy lépés volt a szabad lakásforgalom helyreállítása felé, továbbá az 1923 március 8-i rendelet amely az újonnan épített házak számára huszonötévi adómentességet biztosított, tette lehetővé. Ezeknek a rendeleteknek a hatása alatt 1923-ban és 1924-ben rendkívül megélénkült az építkezések tempója. 1922ben 12.866 helyiség épült, inig 1923-han 27.528, 1927ben 29.679. Az építkezések grafikonja tetőpontját 1925ben érte el, amikor összesen 37.570 helyiség épült és ebből 35—40 százalék a magántőke számlájára. Az építkezési láz után természetesen a következő évek némi visszaesést mutatnak, de az 1928 június 3-i rendelet, amely 1930 június 30-ban jelölte meg a még fennálló lakbérkorlátozások megszüntetésének végső terminusát, ujabb lendületet adott az építkezési kedvnek. 1928-ban 27.364, 1929-ben 40.954, 1930-ban 34.146 helyiség épült. Az e téren elért fejlődést szemléltetően HOTEL GROSVENOR PARIS SZŰCS LÁSZLÓ Igazgató Elsőrangú szálloda, minden kényelemmel. Mérsékeli árak Kitűnő konyha. ~ Rue Pierre Chnrron 59 illusztrálják a következő adatok : 1921-ben volt 465.569 helyiség, 691.661 lakossal, vagyis minden helyiségre esett 1.49 lakos, mig 1929 december 31-én a helyiségek száma 673.241 volt 925.016 lakossal, azaz minden helyiségre már csak 1.37 lakos jutott. Városrendezési terv. Róma fejlődését közvetlenül a háború után rendkívül akadályozta a régi, már teljesen elavult városrendezési terv. A fasiszta rendszer habozás nélkül eltakarította az útból ezt az idejétmúlt tervet és ehelyett uj, nagyszabású városrendezési tervet dolgozott ki. Az uj terv rendet teremtett Ostia Maréban, a főváros tengerpartján, ahol addig nyakra-főre, de teljes anarchiában folyt az építkezés. Az uj terv biztosította Fiumincino fejlődését is, amelyre mint gyár negyedre és mint népies üdülőhelyre igen nagy jövő vár. A terv alapján nagyszabású építkezéseket hajtottak végre benn a városban is. Ezek a régi Rómát egészségesebbé tették, másrészt pedig arra szolgáltak, hogy teljes mértékben érvényre juttassák a klasszikus Róma nagyszerű emlékeit. A Via Guilio Romano és a Via Tor de'Specchi lebontásával a Capitolium panorámája szabadon, grandiózusán bontakozik ki. Nagy nyereség volt a Via Marforion véghezvitt demolició is, mert ezáltal a Capitoliumot most kocsin is meg lehet közelíteni. A Largo Argentínában végzett ásatások a köztársaság idejéből való négy templom érdekes romjait hozták napvilágra. A Via Alessandrinán elrendelt bontások folytán találták meg Trajanus vásárcsarnokait. Ezek és Augustus fóruma most régészeti szempontból a világ egyik legérdekesebb panorámáját nyújtják. Utcák. Egészen 1922-ig a régi római utcákon zajlott le a modern géperejű közlekedés is. aminek természetes következményeként az utak hepehupások lettek és igen siralmas látványt nyújtottak. A fasizmus ezen a téren is energikusan rendet teremtett. Az elegáns, ragyogó Via Veneto uj, bitumenburkolatot kapott és egyben eltüntették a két oldal közt mutatkozó nivókülönbséget is. Az utcákat szélesebbé tették, kiegyenesítették. Csak 1927-ben 340.000 négyzetméternyi uj útburkolat készült, 1928-ban pedig 200.000, 1929-ben és 1930-ban 350.000. Közoktatás. Róma mindig sokat áldozott az oktatásügyre. De a fasiszta rezsim erősen ösztönző hatása itt is szembetűnően érvényesül. Mig a háború előtt a római elemi iskolák növendékeinek száma 41.000 körül mozgott, addig ez a szám 1925-ben már 47.570-re rúgott és rohamosan emelkedve, az 1930/31. iskolaévben már 47.915-öt tett ki. Ez a feltűnő fejlődés részben a lakosság szaporodásában találja magyarázatát, nagyrészt azonban abban a tényben, hogy a fasiszta városvezetőség mintegy huszonhat iskolát építtetett, amelyek több, mint kétszáz uj tantermet bocsátottak az iskolaügy szolgálatára. Ezzel párhuzamosan: uj, modern módszereket vezettek be a tanításba. Szaporították a szabadtéri iskolák számát és nagyobb gondot fordítanak az iskolánkivüli nevelésre is. De nemcsak az elemi oktatás terén, de ugyanígy a középiskolák és szakiskolák területén is kimutatható az uj rezsim áldásos hatása. Közjótékonyság. A közjótékonyság ügyét a város kormányzója intézi. Az iskolai segélyezés, élelmiszerek, ruhanemüek, könyvek stb. juttatásában nyilatkozik meg. A segélyezett gyermekek száma az 1929/30. iskolaévben 30.000 fölé emelkedett. Idetartozik a gyermeknyaraltatás a hegyi és tengerparti üdülőhelyeken. Az akció egyre szélesebb arányokat ölt. 1929-ben 7800